banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

Zöld(ebb) kormány készül Németországban

A következő napokban megtartják az első formális koalíciós tárgyalásokat Németországban. A jövendő kancellár személye nagyban függhet attól, hogy a tisztség két fő várományosa milyen engedményekre kész tenni a Zöldeknek és az üzletbarát FDP-nek.

Akár a szociáldemokrata Olaf Scholz, akár a konzervatív Armin Laschet lesz a következő német kancellár, elkerülhetetlen lesz két a múlt vasárnapi választásokon a harmadik és a negyedik helyen végzett két kisebb párt bevonása a kormánykoalícióba. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), valamint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége ugyanis – nyolc évi közös kormányzás után – kizárta a szövetség folytatását.

A kormányalakítást nemcsak az nehezíti, hogy legalább három koalíciós partnert kell közös nevezőre hozni, hanem az is, hogy az Annalena Baerbock és Robert Habeck regényíró által vezetett Zöldek, valamint a Christian Lindner üzletember által irányított Szabaddemokraták (FDP) a lehető legvalószínűtlenebb szövetségesek. „Christian Lindner és én nagyjából egyidősek vagyunk, illetve ő és Robert Habeck is férfi" – tréfálkozott korábban Baerbock, amikor a két párt lehetséges közös nevezőiről kérdezték.

Ilyen előzmények után meglepő csak igazán, hogy a szeptember 26-i választásokon 15, illetve 11,5 százalék körüli eredményt elérő két alakulat még azelőtt tárgyalóasztalhoz ült, hogy a „nagyokkal” elkezdődtek volna az egyeztetések.

Fotó: Annalena Baerbock Instagram-oldala

Az Instagram képmegosztó oldalon szerdán megjelent fotón a Zöldek és az FDP vezetői mosolyognak, miután – a mellékelt szöveg szerint – közös pontokat kerestek „egy új kormány érdekében. Sőt találtunk is néhányat.” A képet egy időben publikálták Baerbock és Habeck, valamint Lindner és Volker Wissing, az FDP főtitkára oldalán. Utólag a Zöldek és az FDP vezetője sajtótájékoztatón számolt be a tárgyalásokról.

Tartalmi részleteket nem árultak el, viszont Annalena Baerbock elmondta az újságíróknak, hogy miután a szociáldemokraták nyerték a választásokat, ezért mindenekelőtt velük kell leülni tárgyalni, „de minden párttal beszélünk”. Volker Wissing, az FDP főtitkára elmondta, hogy pénteken ismét találkozik a két párt – ezúttal népesebb – delegációja, mielőtt a hétvégén leülnek tárgyalni a két nagy párttal. A megállapodás szerint előbb, szombaton a Zöldek az SPD-vel találkoznak, majd az FDP a konzervatívokkal. Vasárnap fordítva. Az egyeztetések kimenetelét illetően nem bocsátkoztak találgatásokba, viszont nem rejtették véka alá, hogy az FDP preferált partnere a konzervatív CDU/CSU blokk, a Zöldek viszont az SDP-vel alkotnának hármas koalíciót.

A két „királycsináló” hirtelen közeledése nehezen érthető mindössze azt figyelembe véve, hogy a politikai spektrum ellentétes oldalán helyezkednek el, és az ország jövőjét érintő fontos kérdések majdnem mindegyikében gyökeresen eltérő álláspontot képviselnek. Azonban, amint arra a Reuters elemzése rámutat, közös nevezőre kerülhetnek a közös, fiatal szavazótáboruknak köszönhetően.

Mindkét párt akár azonnal legalizálná a marihuána értékesítését és fogyasztását – ahogy az SPD is egyébként –, illetve azt is lehetővé tennék, hogy a német fiatalok már 16 éves kortól szavazzanak. Mindhárom párt kész engedélyezni a kettős állampolgárságot, ami óriási változást jelentene a törökök tömegei számára, hiszen közülük sokan továbbra is külföldi státussal rendelkeznek, annak ellenére, hogy évtizedek óta Németországban élnek, dolgoznak és fizetnek adót.

A legtöbb lényeges kérdésben azonban eltérnek az álláspontok. A Zöldek 20 év alatt szeretnék elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásának nulla nettó szintjét. Az FDP elképzelése szerint Németország 2050-re érhetné el a karbonsemlegességet, az SPD és a konzervatívok szerint pedig 2045-ig. A Zöldek ugyancsak környezetvédelmi megfontolásokból általános sebességhatárt vezetnének be a jelenleg korlátozás nélküli autópályákon, amit az FDP határozottan elvet. Eltérnek a nézetek a belső égésű motorok középtávú betiltása és a légi közlekedés nagyobb mértékű megadóztatása kapcsán is.

Az üzletbarát, libertárius FDP általános adócsökkentésre törekszik, ami szakértők szerint 60 milliárd euróval – a szövetségi adóbevételek közel ötödével – vágná meg az államkasszát. A Zöldek csökkenteni akarják a legmagasabb, 45 százalékos adókulcs küszöbét, és bevezetnének egy újabb, 48 százalékos sávot a nagyon magas jövedelműek számára. A CDU/CSU fokozatos adócsökkentést ígért, míg a szociáldemokraták (SPD) a kis- és közepes jövedelműeket támogatná, és megemelné a legfelső 5 százalék adóját. A Zöldek és az FDP lehetővé tenné, hogy a muszlim vallású köztisztviselők a munkavégzésük idején fejkendőt viseljenek, az SPD és a konzervatívok ezt ellenzik.

A potenciális partnerek közül egyedül a Zöldek ellenzik a német katonai kiadások növelését a NATO által kitűzött GDP-arányos 2 százalékra. Más területeken az FDP van egyedül. Például a másik három párt 12 euróra emelné a minimális órabért, miközben az FDP szerint a fizetéseket nem a kormány dolga lenne szabályozni.

Akármelyik oldalhoz csapódik is a két kisebb párt, megfigyelők szerint a következő német kormány a leköszönő Angela Merkel kabinetjénél „zöldebb” lehet – ami a választási eredmények és az utóbbi hónapok fejleményei alapján ez nem is annyira meglepő.

Mindössze két hónappal a voksolás előtt Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje még magabiztosan vezette a népszerűségi listákat. Július második felében az országot emberemlékezet óta nem látott áradások sújtották. A leginkább érintett tartomány éppen Észak-Rajna-Vesztfália volt, amelynek miniszterelnöke nem más, mint Armin Laschet. A konzervatív kancellárjelölt rosszul vizsgázott válságmenedzserként, ami csaknem azonnal vissza is köszönt a közvélemény-kutatásokban. Július végére, mindössze néhány nap alatt hat százalékpontot veszített a felmérésekben, és visszaesett a népszerűségi rangsor harmadik helyére. Később kissé magához tért, de a szeptember 26-i választásokat végül kis különbséggel ugyan, de az Olaf Scholz pénzügyminiszter vezette szociáldemokraták nyerték meg. Más szóval a 2021-es németországi parlamenti választások kimenetelét meghatározó módon befolyásolták a júliusi áradások, közvetve pedig a klímaváltozás, amire eddig nem volt példa egy nyugati demokráciában.

A klímaváltozás és a környezetvédelem kérdése egyre fontosabb Németországban. Ezt mutatja például, hogy a Tesla kénytelen volt elhalasztani Berlin mellett épülő gyárának a megnyitását, miután a német közvéleményben – majd a hatóságok szintjén is – aggályok merültek fel az Elon Musk által nagy garral bejelentett „gigafactory” vízfelhasználását és a méreganyagokkal történő esetleges környezeti baleseteket illetően.

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?