A Mercosur országcsoporttal, majd Indiával gyors egymásutánban nyélbe ütött szabadkereskedelmi megállapodás a gazdasági téteken túl geopolitikai állásfoglalás is.

Az elmúlt években Ursula von der Leyent sokan azzal vádolták Európában, hogy túlságosan készségesen igazodik Washingtonhoz. Az előző amerikai kormányzat idején egyes hangok odáig mentek, hogy az Európai Bizottság elnökét az Egyesült Államok ügynökének nevezzék. Az utóbbi hetek azonban látványosan cáfolták ezt a leegyszerűsítő narratívát. A dél‑amerikai Mercosur‑országcsoporttal, majd e hét elején Indiával nyélbe ütött szabadkereskedelmi megállapodás stratégiai távolságot teremt Washington kiszámíthatatlan kereskedelmi politikájától, és olyan alternatív partnerségeket épít, amelyek Európa önálló mozgásterét növelik a multipoláris világban.

A „minden megállapodások anyjának” nevezett egyezmény nem csupán gazdasági volumenében jelentős – sokkal inkább arról árulkodik, hogy hosszú tétovázás után az EU végre megpróbál geopolitikai aktorként viselkedni – emelte ki a Maszol portálnak nyilatkozva az Európai Parlament (EP) nemzetközi kereskedelmi bizottságának (INTA) alelnöke. Winkler Gyula szerint ebben a felismerésben kulcsszerepet játszott mindaz „az instabilitás, volatilitás, kiszámíthatatlanság, amely Washingtonból árad a világba szerteszét”.

Donald Trump hosszú árnyéka

Az Európai Unió és India között a tárgyalások 2007 óta húzódtak. 2013‑tól kilenc éven át nem történt érdemi előrelépés, a felek közötti különbségek – főként az agrárszektor és az ipari vámok terén – áthidalhatatlannak tűntek. A geopolitikai környezet azonban időközben gyökeresen megváltozott. Az Egyesült Államok kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája, a „Felszabadítás Napján” bevezetett büntetővámok, valamint Washington nyílt nyomásgyakorlása – egyfelől Grönland megvásárlása érdekében, másfelől India orosz olajimportja miatt – arra ösztönözte a feleket, hogy alternatív gazdasági és stratégiai támaszokat keressenek.

Emlékezetes, hogy az amerikai elnök előbb 30 százalékos vámokkal fenyegette meg Európát, mielőtt a Skóciában kötött – meglehetősen egyoldalú – megállapodásban 15 százalékra mérsékelte a tarifákat. A másik oldalon az indiai exportot gyakorlatilag ellehetetlenítették az 50 százalékos amerikai büntetővámok. Pedig tavaly áprilisban a legtöbben arra fogadtak volna, hogy – Donald Trump és Narendra Modi indiai kormányfő barátságának köszönhetően – Újdelhi az elsők között állapodik meg Washingtonnal. Ehhez képest Indiának a mai napig nem sikerült egyezségre jutnia legnagyobb kereskedelmi partnerével.

Mind az európai, mind az indiai vezetők óvakodtak attól, hogy a megállapodás katalizátoraként emlegessék Trump elnököt. Senki nem tagadta ugyanakkor, hogy az egyezség nyélbe ütését felgyorsította az amerikai vámfenyegetések okozta bizonytalanság.

António Costa, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: a megállapodás „nem a multilateralizmus végét, hanem annak megerősítését” jelenti – egy olyan világban, ahol a nagyhatalmak közötti konfrontáció egyre inkább felváltja az együttműködést.

Geopolitikai üzenet

A megállapodás nem csupán gazdasági volumenében jelentős. Winkler Gyula szerint ugyanolyan fontos, hogy az EU geopolitikai önbizalmának helyreállítását jelzi. „Minden negatív és pesszimista vélemény ellenére az Európai Unió még mindig a világ legnagyobb kereskedelmi szereplője. Igaz, hogy csak pár százalékkal vezetünk Kína és az Egyesült Államok előtt, de vezetünk. Ez az újabb megállapodás megerősíti a geopolitikai helyzetünket – azt, hogy hogyan tudunk tárgyalni, hogyan tudunk védekezni esetleg, ha az Egyesült Államok újból olyan váratlan helyzeteket kreál, mint tavaly nyáron, amikor óriási vámokkal fenyegetett meg bennünket” – magyarázta az RMDSZ képviselője.

Fontosnak tartotta kiemelni: az EU most azt is bizonyítja, hogy képes nagyhatalmi alkukat kötni olyan országokkal, amelyek más geopolitikai rendszer részei. Emlékeztetett, hogy India alapító tagja a Brazíliával, Kínával és Oroszországgal közösen létrehozott BRICS‑országcsoportnak, az ukrajnai orosz invázió után pedig „a stratégiai semlegesség, vagy még inkább az oroszországi kitettség gazdasági előnyeit felhasználó” álláspontra helyezkedett.

A protekcionista óriás megnyitja kapuit

Winkler külön hangsúlyozta, hogy India protekcionista óriás, ahol egyes vámszintek a 110–150 százalékot is elérik jelenleg. Az, hogy az EU mégis képes volt áttörni ezt a falat, szerinte „történelmi jelentőségű”. Ugyanolyan fontosnak tartja, hogy a megállapodás nem hasonlít a Mercosur‑alkura, nem veszélyezteti az európai mezőgazdaságot. India maga is protekcionista ezen a területen, így a felek kölcsönösen kihagyták a legérzékenyebb agrártermékeket.

Az egyezmény jó hír a – főleg német és francia – autóipari beszállítói láncokba bekapcsolódott romániai és erdélyi cégeknek is. Jelenleg az autóipari vámok 110 százalékos szintje gyakorlatilag kizárja az európai gyártókat Indiából. A megállapodás 10 százalékra csökkenti a tarifát, és évente 250 ezer európai autó kedvezményes bejutását teszi lehetővé. Hasonlóan jelentős az autóalkatrészek vámjának csökkentése, hiszen ezáltal nő az Indiában összeszerelő üzemeket működtető európai gyártók versenyképessége, idehaza pedig nőhetnek a megrendelések. A megállapodás életmentő lehet az európai autóiparnak, amelyet egyszerre sújt a stagnáló belső kereslet, a kínai elektromos autók térnyerése és a szigorú környezetvédelmi szabályrendszer.

A megállapodás 96 százalékban eltörli vagy csökkenti az EU‑ból érkező ipari termékek vámját – gépekre, vegyipari termékekre, gyógyszerekre. Cserébe India kedvezményeket kap textilipari exportjára és könnyített hozzáférést a magasan képzett szolgáltatási szakemberek számára az európai munkaerőpiachoz.

Winkler szerint a gyógyszeripari fejezet különösen ígéretes: India a világ egyik legnagyobb generikus gyógyszergyártója, az EU pedig a magas hozzáadott értékű kutatás fellegvára. A két rendszer összekapcsolása hosszú távon akár az európai gyógyszerárak csökkenéséhez is vezethet.

„Egy új világ születik, egy új geopolitikai helyzet alakul ki, és ebben az új helyzetben Európa csak akkor maradhat releváns, ha erős és egységes. Sokszor elmondtuk: egy erős Európa azt jelenti, hogy fejlődik Erdély is, és ki tudja használni az európai uniós tagság előnyeit” – összegezte Winkler. Hozzátette: hónapokon belül véglegesíthetik az EU–Ausztrália szabadkereskedelmi egyezményt is, amely annyira előrehaladott fázisban van, hogy jóformán „a vesszőket kell kitenni”.