Az ukrán elnök múlt héten azzal a céllal utazott Washingtonba, hogy megszerezze Joe Biden elnök hozzájárulását az amerikai nagy hatótávolságú fegyverek mélységi bevetéséhez. Kijev szerint ez az ukrán győzelem záloga, washingtoni elemzők szerint viszont nem változtatna alapvetően a háború menetén, ezért bevetésükkel fölöslegesen kockáztatnák az eszkalációt.

Napokkal Volodimir Zelenszkij sorsdöntőnek beharangozott washingtoni vizitje után, a tengerentúli sajtó szerint Joe Biden távolabb áll a nagy hatótávolságú amerikai fegyverek mélységi bevetésének engedélyezésétől, mint az ukrán elnök „győzelmi tervének” bemutatása előtt.

Zelenszkij azzal a céllal utazott Washingtonba, hogy a január második felében leköszönő Biden elnöktől értékes támogatást csikarjon ki, arra készülve, hogy a republikánus Donald Trump megválasztása esetén gyökeresen megváltozhat az Egyesült Államok hozzáállása a háborúhoz. Ennek érdekében bemutatta a regnáló elnöknek és Kamala Harris alelnöknek, demokrata elnökjelöltnek a hetek óta lebegtetett „győzelmi tervét”. Erről a találkozó után is kevés konkrétum ismert, de annyi valamennyi forrás szerint biztosnak tűnik, hogy a terv nagy hangsúlyt fektet a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek mélységi bevetésére oroszországi célpontok ellen, valamint Kijev által régebb óta szorgalmazott modern fegyverrendszerek átadására.

Biden nem kockáztat fölöslegesen

Kijev régóta kéri nyugati partnereitől, hogy oldják fel azokat a megkötéseket, amelyekkel átadták a nagy hatótávolságú fegyvereiket, illetve szállítsanak új rendszereket is, amelyek alkalmasak lehetnek mélységi csapásmérésre Oroszország területén.

Az Egyesült Államok csupán hosszas mérlegelés után, 2024 márciusában átadta a rendkívül ütőképes, 300 kilométer hatótávú ATACMS-rakétákat Ukrajnának, ugyanakkor korlátozta azok alkalmazását. Ugyanez érvényes a brit–francia fejlesztésű Storm Shadow levegő-föld rakétákra, amelyekkel hatalmas pusztítást okoztak a krími orosz hadiflottában. Mivel ez az eszköz tartalmaz amerikai összetevőket, felhasználása oroszországi célpontok ellen szintén Biden engedélyéhez kötött.

Az ukrán elnök több megszólalásában is arról beszélt, hogy „győzelmi terve” az Oroszországgal folytatott jövőbeni tárgyalások alapjául szolgál majd, akár Moszkva hozzájárulása nélkül. Eszerint az ukránok abban bíznak, hogy az új képességekkel meg lehet változtatni a háború menetét. A nagy hatótávolságú rakétákkal olyan mértékben rombolnák az orosz hadsereg bázisait, irányítási központjait, hogy Vlagyimir Putyin tárgyalóasztalhoz kényszerülne.

Válaszul Vlagyimir Putyin elnök bejelentette, hogy módosítják az ország nukleáris doktrínáját, az új változat szerint pedig Oroszország nem nukleáris hatalom ellen is használhat atomfegyvert, ha a területe ellen irányuló támadás kivitelezésében egy nukleáris fegyverekkel rendelkező ország segíti.

Kijev és elkötelezett támogatói szerint ez üres fenyegetőzés Putyin részéről. Ugyanakkor a New York Times egy kiszivárgott jelentésre hivatkozva arról írt, hogy az amerikai hírszerzés szerint kifejezetten kockázatos lenne engedélyezni Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú fegyverekkel lője Oroszország területét. Emiatt Moszkva nem csupán az ukrán célpontok elleni támadásait fokozhatja, hanem szabotázsakciókat indíthat az Európai Unió területén a kritikus infrastruktúra vagy akár (amerikai) katonai támaszpontok ellen. Másfelől a jelentés arra a következtetésre jut, hogy a nagy hatótávolságú rakéták használata Oroszország belső területei ellen „kevés stratégiai haszonnal” kecsegtet – ellentétben az ukrán értékeléssel. A jelentés a lap szerint mutatja, mekkora nyomás nehezedik Bidenre „belülről”, hogy – az eszkalációs potenciált és a bizonytalan eredményeket figyelembe véve – mondjon nemet Zelenszkijnek.

Más források szerint Bident nem nyűgözte le az ukrán elnök „győzelmi terve”. A washingtoni kormányzat értékelése szerint Zelenszkij mindössze „újracsomagolta” a régebb óta benyújtott ukrán igényeket „még több fegyverre és a nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó korlátozások feloldására” – közölték amerikai tisztviselők a Wall Street Journallal.

A vizit konkrét eredményének tekinthető bejelentés, hogy Ukrajna újabb, 8 milliárd dolláros fegyvercsomagot kap, benne JSOW szárnyas bombákkal.

Mindent egy lapra?

A vizit másik „eredménye”, hogy Zelenszkijnek sikerült magára haragítania a republikánusokat és elsősorban Donald Trumpot.

Még mielőtt bemutatta volna Joe Biden regnáló elnöknek a régóta lebegtetett „győzelmi tervét”, a New Yorkernek adott interjút, amelyben kijelentette, hogy a volt és potenciálisan jövendőbeli elnök „nem igazán tudja, hogyan állítsa meg a háborút, még ha azt gondolja is, hogy tudja”. Egyúttal bírálta JD Vance republikánus alelnökjelöltet, aki szerinte „túl radikális”, amikor azt javasolja, hogy Ukrajna adjon át területeket a békéért cserébe. Zelenszkij elfogadhatatlannak nevezte „az elképzelést, hogy a világnak Ukrajna kárára kell véget vetnie ennek a háborúnak”.

A republikánusok reakciója nem maradt el. Donald Trump egy georgiai kampánygyűlésen „a földkerekség legjobb kalmárjának” nevezte az ukrán elnököt, aki „valahányszor az Egyesült Államokba érkezik, százmilliárd dollárral tér haza”. Majd ismételten kétségeit fejezte ki aziránt, hogy Ukrajna meg tudja nyerni a háborút, és azért bírálta Zelenszkijt, amiért semmilyen feltételekkel nem hajlandó alkut kötni Oroszországgal. „A városaik eltűntek, és mi továbbra is dollármilliárdokat adunk egy olyan embernek, aki nem volt hajlandó alkut kötni. Van egy országuk, amelyet leromboltak, és nem lehet újjáépíteni” – fogalmazott Trump.

Bírálatok érték az ukrán elnököt a kongresszusi republikánusok részéről is, amiért Josh Shapiro demokrata kormányzó kíséretében ellátogatott egy pennsylvaniai lőszergyárba, ahol az Ukrajnának szállított 155 milliméteres tüzérségi lövedékek készülnek. A republikánusok választási beavatkozásnak minősítették a látogatást. Mike Johnson képviselőházi elnök felszólította Zelenszkijt, hogy rúgja ki Ukrajna amerikai nagykövetét, Oksana Markarovát, aki megszervezte az utazást Pennsylvaniába, ahol novemberben az egyik legszorosabb választási küzdelem várható Trump és Harris között.

Úgy tűnt, az incidens miatt elmarad Zelenszkij és Trump találkozója. Végül a volt republikánus elnök pénteken fogadta az ukrán államfőt, akivel – mint mondta – „jó a viszonya”, „akárcsak Putyinnal”. Zelenszkij ezen a ponton nem állta meg, hogy ne vesse közbe: azért reméli, hogy vele mégiscsak jobb a viszonya, mint az orosz elnökkel.

Az ukrán államfő amúgy a New Yorkernek adott interjúban elismerte, hogy a „győzelmi tervet” elsősorban Joe Biden támogatását szem előtt tartva dolgozták ki.