A vasárnapi parlamenti választások nyomán abszolút többséget szerezhet a szófiai törvényhozásban az oroszbarátként számontartott volt államelnök, Rumen Radev Progresszív Bulgária nevű pártja. Ez azt is jelenti, hogy 5 év és 8 választás után déli szomszédunknak stabil kormánya lehet.

Földrengésszerű győzelmet aratott a vasárnap lezajlott bulgáriai parlamenti választáson Rumen Radev volt államfő pártja. A Reuters által idézett hétfői, hivatalos eredmények a vasárnap esti várakozásokat is felülmúlják. Azt mutatják, hogy a Progresszív Bulgária a szavazatok 44,7 százalékát kapta, és legalább 131 mandátumot szerezhet a 240 fős parlamentben. Vasárnap este az exit pollok még 38 százalék körüli eredményt jósoltak a március elején létrehozott pártnak.

A második helyen a bolgár politikát régóta meghatározó Bojko Boriszov volt miniszterelnök Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-UDF) végzett 13,4 százalékkal, kis különbséggel megelőzve a voksok 12,8 százalékát összesítő Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) koalíciót. A két formáció egyenként 39 képviselőt küldhet a szófiai törvényhozásba. Rajtuk kívül a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (MRF) szerezhet még parlamenti mandátumot. Deljan Peevszki oligarcha és médiamogul pártja a voksok 6,14 százalékát kapta, és 18 képviselője lehet.

Az egykori vadászpilótából lett 62 éves politikus januárban lemondott az államfői tisztségről, hogy indulhasson a decemberi tömegtüntetések nyomán kiírt előrehozott választásokon. A Progresszív Bulgáriát – három kisebb baloldali és euroszkeptikus alakulat maradványaiból összetákolt koalícióját – március 2-án jegyezték be, és mindössze két nappal a választások előtt, április 17-én alakult hivatalosan párttá. A névválasztás nem feltétlenül tükrözi a párt irányvonalát, de a 6,7 milliós Bulgáriában – ahogy másutt is gyakran – a hagyományos bal- és jobboldal fogalma nagyrészt elvesztette jelentését.

Boriszov a kampányban igyekezett cáfolni, hogy az államfői székből kilenc év után távozó Radev bármi újat hozna, közben pedig hangsúlyozta saját pártjának „rendkívül Európa-párti álláspontját” – a jelek szerint kevés sikerrel.

A mostani eredmény nem a Progresszív Bulgária „fiatalsága” miatt rendkívüli, hanem mert egy évtizede hasonlót sem ért el egyetlen más alakulat. Bulgária krónikus instabilitással küzd 2021 óta, amikor a kisebb-nagyobb megszakításokkal 2009-től kormányzó konzervatív, de EU-párti Bojko Boriszov lemondásra kényszerült a korrupcióellenes megmozdulások hatására. Az azóta eltelt öt évben nyolc választást tartottak.

Nem véletlenül a leendő miniszterelnök kampányának fő témája a stabilitás és a korrupció elleni harc volt. Megfogadta, hogy megszabadítja az országot az „oligarchikus kormányzási modelltől”. Ezzel egyértelműen a bolgár politikát egy évtizede domináló Boriszovra és Peevszkire célzott, és sikeresen az oligarchákhoz kötötte az Európa legszegényebb országában széles tömegek által érzett társadalmi igazságtalanságot – magyarázta Boriana Dimitrova, az Alpha Research közvélemény-kutató cég elemzője. Dimitrova szerint Radev meg tudta szerezni a kommunista utódpárt egykori támogatóit, akik az utóbbi években különböző oroszbarát csoportosulások körül gravitáltak.

A korábban domináns politikai erők háttérbe szorítása ugyanakkor erőteljes politikai irányváltást is előrevetít, és közelebb viheti Bulgáriát Oroszországhoz. A kampányban Radev bírálta a Moszkva ellen elfogadott szankciókat, állást foglalt az orosz energiahordozók felhasználása mellett, és „kölcsönös tiszteleten és egyenlő bánásmódon alapuló” viszonyt szorgalmazott Oroszországgal. Bírálta a Bulgária és Ukrajna között múlt hónapban aláírt tízéves védelmi megállapodást, illetve világossá tette, hogy ellenzi az ukrajnai fegyverszállításokat, bár kijelentette, hogy az erre vonatkozó uniós döntéseknél nem élne vétójogával.

Bár tagadja, hogy Moszkva-barát lenne, Rumen Radev gyakran hivatkozik arra, hogy Bulgária történelmi hálával tartozik Oroszországnak az oszmán uralom alóli felszabadításban játszott szerepéért. Hangsúlyozza azt is, hogy Bulgária az egyetlen olyan EU-s tagország, amely „egyszerre szláv és ortodox". Egy 2016-os interjúban a Le Monde-nak azt nyilatkozta, hogy „a Krím orosz”, és ezt az ukrajnai invázió után is fenntartotta.

Az euroszkeptikus hang a választások utáni első megszólalásában is jelen volt. „Bulgária erőfeszítéseket fog tenni az európai út folytatásáért, de higgyék el nekem, egy erős Bulgáriának egy erős Európában kritikus gondolkodásra van szüksége, pragmatizmusra van szüksége, mert Európa annak az ambíciójának az áldozatává vált, hogy erkölcsi vezető legyen egy szabályok nélküli világban” – nyilatkozta Radev.

Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának kutatója, Vesszela Cserneva szerint a leendő bolgár miniszterelnök álláspontja kevésbé ideológiai, mint Orbán Viktoré, és várhatóan nem lesz hajlandó megfizetni a vétópolitika árát. Ezzel arra utalt, hogy az Brüsszellel felvállalt konfliktusok a Magyarországnak elkülönített uniós alapok felfüggesztéséhez vezettek.

Amúgy a kampányban nem hiányoztak az utalások az egy héttel korábbi magyarországi választásra. A centrista PP-DB „Erős Bulgária egy erős Európában" címmel szervezett kampányzáróján arra buzdították a bolgár szavazókat, hogy forduljanak el „az erős vezető mítoszától”, és merítsenek ihletet a magyaroktól, akik „a demokráciát választották az autoriter uralommal szemben”. A másik oldalon a volt államfő nem rejtette véka alá, hogy csodálja Magyarország leköszönő miniszterelnökét. „Orbán példát mutatott mindenkinek, hogyan kell kezelni a választási vereséget” — mondta.

Mind az Európai Unió, mind Oroszország üdvözölte Radev győzelmét, írja a Reuters. „Gratulálok Rumen Radevnek az egyértelmű győzelemhez. Várom, hogy együtt dolgozhassunk az Európai Tanácsban a közös menetrenden egy virágzó, autonóm és biztonságos Európáért” – írta az X-en közzétett bejegyzésében Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke. A Kreml közölte, hogy „bátorítónak” találja Radev azon szándékát, hogy pragmatikus tárgyalások útján rendezze az Oroszországgal fennálló nézeteltéréseket.