Egyévi koalíciós kormányzás után Bulgáriában ismét beköszöntött a politikai instabilitás, miután a két legnagyobb parlamenti erő – Bojko Boriszov konzervatív pártja és az ellenében létrejött centrista pártszövetség – koalíciója felbomlott. Déli szomszédunk három év alatt a hatodik parlamenti választás elé néz.

Ha minden a papírforma szerint alakult volna, most a szófiai kormány élén Marija Gabriel állna, az első női miniszterelnök Bulgária fennállása óta. A történelmi mozzanatra azonban még várni kell, ugyanis az utolsó pillanatban felbomlott a kevesebb mint egy éve létrejött koalíció.

Kilenc hónappal ezelőtt a bolgár politikát másfél évtizede domináló és korrupcióval vádolt Bojko Boriszov pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) megállapodott a protestpártokból létrejött választási szövetséggel (PP-DB) a Romániából már ismert rotációs kormányzásban. Ennek megfelelően kilenc hónappal később, 2024. március 5-én lemondott a miniszterelnöki posztról a Folytatjuk a Változást! (PP) képviselő Nikolaj Denkov, hogy átadja a helyét a GERB politikusának, Marija Gabriel külügyminiszternek.

A tervezett kormányfői rotáció azonban elmaradt. Gabriel – aki az innovációért felelős uniós biztosi posztot látta el tavalyi hazatérése előtt – előbb elfogadta a kormányalakítási megbízást, majd jelezte, hogy nem megy minden a tervek szerint. Bejelentette, hogy a PP 24 órányi “haladékot” kapott “bizonyos részletek” megvitatására. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Bulgáriának stabilitásra van szüksége, és reményét fejezte ki, hogy sikerül másnap megállapodni. “Nincs közöttünk nézeteltérés az ország prioritásait illetően” – hangoztatta a reménybeli miniszterelnök.

A “24 órás haladékot” (lényegében ultimátumot) követő héten annyi nézeteltérés került a felszínre az eleve valószerűtlen szövetségesek között, hogy Marija Gabriel végül az új kabinet névsora helyett arról tájékoztatta a parlamentet, hogy visszavonja kormányalakítási szándékát.

A kudarc okairól számos találgatás napvilágot látott. Gabriel maga arra hivatkozott, hogy a PP-DB számos “állandó új feltételt” szabott a koalíció folytatásának. Az egyik új igény a belügyminiszteri tisztségre vonatkozott: a szakítást állítólag az idézte elő, hogy Gabriel megtartotta volna a poszton Kalin Sztojanovot, amit a Folytatjuk a Változást ellenzett. Ugyanakkor a PP-DB cáfolta, hogy egyetlen akadálya lett volna a megállapodásnak.

Ennek kapcsán a Reuters emlékeztetett, hogy korábban a GERB jelezte, hogy szeretné, ha Gabriel a miniszterelnöksége alatt is megtartaná a külügyminiszteri tisztséget, illetve hogy a kormányzati rotációt kilenc helyett 15 hónap után hajtsák végre.

A PP-DB később azt állította, hogy a részéről javasolt miniszterek többsége a hozzájárulása nélkül került fel a kabinetnévsorra, ami amellett, hogy botrányos, alkotmánysértő is. „Gabriel asszony már nem a megoldást jelenti, hanem a problémát. Valószínűleg [ő] a legfrissebb és legszebb arca a maffiának Bulgáriában” – jelentette ki Aszan Vaszilev, a PP-DB társelnöke a GERB-vezérrel szemben kolportált korrupciós vádakra utalva. Vaszilev – aki pénzügyminiszter volt Nikolaj Denkov kormányában, és Marija Gabriel elképzelése szerint megőrizte volna a posztját az új kabinetben – tételesen azzal vádolta meg Boriszovot, hogy enged a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) pártot vezető Deljan Peevszki nyomásának.

A DPS sajátosan balkáni képződmény. A szófiai parlamentben a Bulgáriában hivatalosan el nem ismert török kisebbséget képviseli 36 törvényhozóval, viszont az Európai Parlamentben az Emmanuel Macron francia elnök által grundolt, liberális Renew Europe frakciót erősíti. A társelnök Peevszki oligarcha és médiamogul, aki szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján. Az ott olvasható indoklás szerint „rendszeresen részt vett korrupcióban”, és az ellenőrzése alatt lévő sajtorgánumokkal próbálta „lekenyerezni” a befolyásos politikusokat, akiktől a pozitív médiavisszhangért cserébe azt kérte, hogy biztosítsanak számára védelmet a bűnügyi nyomozásokkal szemben. 2013-ban a parlament kinevezte a nemzetbiztonsági ügynökség élére, és csak a hirtelen kirobbant tömegtüntetések miatt nem foglalhatta el a posztot. Ezután Dubaiban élt, 2021-es hazatérésekor pedig stílusosan a korrupció és az oligarchák elleni kampánnyal robbant be ismét a politikába. A török kisebbséghez – amelynek pártját irányítja – természetesen nem sok köze van.

A 2023. áprilisi választáson a GERB 69, a PP által vezetett választási szövetség 64 mandátumot szerzett a 240 fős szófiai törvényhozásban. Három másik – szélsőjobboldali, populista és szocialista – párt összesen 70 hellyel rendelkezik, viszont oroszbarát megnyilvánulásaik miatt nem jöhetnek számításba kormányalakításkor, különösen most, az ukrajnai háború összefüggésében. Peevszki jelezte, hogy támogatná Marija Gabriel miniszterelnökségét, de a DPS és a GERB szavazatai nem elegendők a kormány beiktatásához. Így Rumen Radev államfőnek nem marad más választása, mint kiírni az újabb választásokat – az utóbbi három évben a hatodik alkalommal. Addig is ügyvivő miniszterelnököt jelölt ki Dimitar Glavcsev, a bolgár könyvvizsgálók elnöke személyében.

Deljan Peevszki újabban nem rejti véka alá, hogy egy adott ponton magának szeretné a miniszterelnökséget. Ez egyelőre túl magas ambíciónak látszik, azonban egyes elemzők szerint az újabb választások után a DPS játszhatja a királycsináló szerepét. Persze csak akkor, ha hozza a szokott formáját, illetve a két nagy parlamenti erő közül bármelyik megerősödik a másik kárára.