Ukrajna EU-csatlakozása: Magyarország egyedüliként késleltetheti a tárgyalások gyorsítását
Kijev és Chișinău fontos mérföldkövet ért el az uniós csatlakozási útján, amikor az EU tagállamai június 15-én egyhangúlag jóváhagyták a tárgyalások első hivatalos „klaszterének” megnyitását mindkét ország esetében. Ezt az intézkedést éveken át blokkolta Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, aki ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását. Ukrajna és Moldova kérelmei politikailag összekapcsoltak, így az egyik nem haladhat előre a másik nélkül.
A két ország most gyorsítani szeretné a csatlakozási folyamatot: Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes a Politiconak a hónap elején azt mondta, hogy Kijev célja mind a hat tárgyalási klaszter megnyitása július közepéig.
Ez az ütemterv azonban most veszélybe került, miután Magyarország kedden ellenezte egy levél továbbítását az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, amelyet a 27 tagállam nevében küldtek volna, és amely az EU-s tagállamok közös álláspontját rögzítette volna. Magyarország volt az egyetlen ország, amely ellenezte az indítványt; a döntéshez egyhangúság szükséges, és az ügyet jövő héten újra megvitatják – közölték diplomaták.
Magyarország állandó képviseletének szóvivője Brüsszelben nem válaszolt az üggyek kapcsolatos megkeresésekre, jegyzi meg a Politico. A lap szerint ez a lépés összhangban van Magyar Péter miniszterelnök visszafogott álláspontjával Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban.
Bár Magyar Péter nem ellenezte az első tárgyalási klaszter megnyitását Ukrajnával, kormánya ragaszkodott ahhoz, hogy a „lehető leghamarabb” kifejezést töröljék az EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatából, amely a gyors csatlakozásra utalt diplomaták szerint.
Az Európai Tanács múlt heti ülése utáni sajtótájékoztatón Magyar Péter megerősítette álláspontját, és így nyilatkozott: „Összesen hat klaszter van, és nem tartjuk jó ötletnek ezek egyidejű megnyitását – részben azért, mert az első még alig kezdődött el, részben pedig azért, mert ez rossz üzenet lenne a Nyugat-Balkán országainak – Szerbiának, Albániának, Montenegrónak és Észak-Macedóniának –, amelyek évek óta dolgoznak az EU-csatlakozásért.”
CSAK SAJÁT