Tökéletes vihar: a volt Jugoszlávia sorsára juthat Nagy-Britannia a Brexit után

Kezdenek felszínre kerülni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között december végén tető alá hozott megállapodás hiányosságai. Megfigyelők szerint nőtt a nemzetközösség felbomlásának veszélye.

Különösebb fennakadások nélkül zajlott az áru- és személyforgalom az újév első napjaiban Nagy-Britannia és az Európai Unió között annak ellenére, hogy a januártól érvényes „karácsonyi megállapodás” értelmében jelentős adminisztrációs kötelezettség keletkezik a határon átlépő áruk esetében. Azonban a forgalom erősödésével megjelentek az első problémák.

Szerdán a Skót Tenger gyümölcsei Egyesület közleményben tudatta, hogy cégeik milyen "új" nehézségekkel küszködnek. Mivel Nagy-Britannia már nem tagja a vámuniónak, az Európába induló kamionokat egyébként átvizsgálják, ami a tenger gyümölcsei esetében a teljes rakomány ki- és újbóli berakodását jelenti.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A dobozokat és a rajtuk lévő vonalkódokat egyenként ellenőrzik, ahelyett, hogy a kamionokat szúrópróbaszerűen vizsgálnák át. Emiatt a szállítmányokat már "a skót belföldön fenntartják, mivel gondok vannak a vonalkódokkal és az állatorvosi kapacitással" - mutatott rá Jimmy Buchan, az egyesület elnöke a The Scotsman szerint.

Elmondása szerint "a La Manche csatorna egyik oldalán sem" készítették fel az infrastruktúrát a vámvizsgálatok újbóli bevezetésére, a következő napokban pedig a helyzet tovább romolhat, hiszen az áruforgalom növekedése várható.Holland vámos britektől elkobzott árukkal | Fotó: Agerpes/EPA

A problémákat nem egyformán érzékelik a két oldalon, mivel irányonként eltérő mennyiségű áru mozog: miközben a brit export 46 százaléka kerül az uniós piacra, az EU-s kivitelnek csak 15 százaléka az Egyesült Királyságba.

A brit exportőrök már december végén ízelítőt kaptak abból, hogy milyen lesz az élet a Brexit után. A karácsony előtti napokban kamionok tízezrei torlódtak fel a doveri kikötőben, miután Franciaország lezárta előttük a határait az Egyesült Királyságban terjedő új koronavírus-variáns miatt.

Újra mozgolódnak a skótok

A fejlemények a skót függetlenség híveinek malmára hajtják a vizet. Nicola Sturgean skót miniszterelnök, a Skót Nemzeti Párt (SNP) elnöke máris jelezte, hogy ha lehet, még ebben az évben újabb referendumot írnak ki az elszakadásról.

A kérdésről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást. A résztvevők 55 százaléka akkor arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el a még uniós tag Nagy-Britanniától. Felmérések szerint most a többség – a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a lakosság 78 százaléka – az elszakadásra voksolna. Sturgeon szerint „látótávolságba került a függetlenség", az újabb referendum meghirdetése pedig a májusi skóciai parlamenti választások után válhat esedékessé.

Boris Johnson brit miniszterelnök nem járulna hozzá egy újabb függetlenségi népszavazáshoz, álláspontja szerint az öt évvel ezelőtti referendum egy nemzedékre eldöntötte a kérdést. Sturgeon viszont azzal érvel, hogy Skóciát akarata ellenére „kiszakították” az Európai Unióból, és az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a radikálisan új helyzetben kinyilvánítsák az akaratukat.

Mint emlékezetes, a brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott referendumon a skótok 62 százaléka a bennmaradásra szavazott.

A járványhelyzet sem kedvez

A The Guardian „tökéletes viharként” írta le azt, ahogyan Nagy-Britannia 2020-at zárta. „A brit gazdaság egyre keményebben sújtja a Covid-fertőzések gyorsuló szaporodása, az ismételt lockdown intézkedések és a Brexit körüli zűrzavar” – olvasható az elemzésben.

December elején még optimista volt a hangulat, miután a világon elsőként egy brit nő megkapta a Pfizer/BioNtech koronavírus elleni oltását, a hónap végén és január elején azonban egyre-másra dőltek/dőlnek meg a fertőzési rekordok, Boris Johnson kormánya pedig rendkívül szigorú korlátozásokat volt kénytelen bevezetni, hogy valamennyire kordában tartsa a járványt. Közben egyre-másra érkeznek a hírek a Brexit gyakorlati – negatív – következményeiről.

Becslések szerint a brit pénzügyi szolgáltatási szektorban 5-7 ezer munkahely szűnt meg azzal, hogy Nagy-Britannia – január elsejével – elhagyta az egységes piacot. Az adatokat közlő Andrew Bailey jegybanki kormányzó hangsúlyozta, hogy egyesek többre számítottak, viszont azt is hozzátette, hogy ezek „az első nap tényei”, és a helyzet változhat. Értsd: rosszabbra.

Bekövetkezett, amire sokan számítottak: a boltokban többfelé üres zöldséges pultok várták a vásárlókat január első napjaiban a frissen bevezetett vám- és adminisztrációs akadályok következtében.

Határtalan katasztrófa Észak-Írországnak

A Brexit-tárgyalások egyik neuralgikus pontja volt az ír-északír határ kérdése. Mindkét fél célja volt a határellenőrzés visszaállításának elkerülése. Erre az a megoldás született, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország az unió egységes piacán marad, és kikötőiben érvényesítik az EU-s vámszabályokat.

Néhány nappal a megállapodás hatályba lépése után úgy tűnik, hogy a britek alaposan alábecsülték a lépés gyakorlati következményeit.

London fogadkozásai és ígéretei ellenére gyakorlatilag vámhatár jött létre az Ír-tengeren az Egyesült Királyságon belül, Észak-Írország és Nagy-Britannia között. Észak-ír vállalatok hirtelen arra ébredtek, hogy az Angliában gyártott termékeket „importálniuk” kell. Beszámolók szerint emiatt egyes termékek ára megduplázódott, mások – Aodhán Connolly, az Északír Kiskereskedelmi Konzorcium elnöke szerint – teljesen eltűntek a boltokból, miután az angliai beszállítók úgy döntöttek, nem éri meg nekik, hogy az északír piacon maradjanak, vállalva a megnövekedett logisztikai, adminisztratív és pénzügyi terheket.

Jogi szakértők felhívták a figyelmet, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmi szerződés "rendkívül instabil", és könnyen "összeomolhat". A megállapodás a tarifákkal és általában a kereskedelemmel kapcsolatos számos kérdést nem tisztáz – magyarázta Catherine Barnard uniós jogi szakértő az Independent című lapnak. Az újságnak nyilatkozó egyik vámtisztviselő negyvenéves szakmai tapasztalattal a háta mögött úgy értékelte: az ír-tengeri határra vonatkozó előírások „rendkívül nehézkesek és bonyolultak”.

Az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt szerdán sürgette a poszt-Brexit megállapodás felfüggesztését, miután azt "határtalan katasztrófának" nevezte a szállítmányozókat és a kiskereskedelmi vállalatokat sújtó nehézségek miatt. Seamus Leheny, az áruszállítók egyik képviselője szerint a megállapodás felfüggesztése alternatíva hiányában még több problémát okozhat. Ugyanakkor maga is kárhoztatta a londoni kormányt, amiért a kamionoknak 6-8 órát kell várniuk, hogy átkelhessenek Angliából Észak-Írországba, illetve 12 órát is igénybe vehet olyan formaságok elintézése, amelyekről korábban Boris Johnson azt állította, hogy „legfeljebb 30 másodpercet vesznek el”.Forrás: terkepek.net

A Brexit felerősítheti az északír elszakadási – vagy más szemszögből az ír egyesülési – törekvéseket. Az Ír-szigetet – éppen száz évvel ezelőtt – úgy osztották fel, hogy biztosítsák az unionista többséget a Nagy-Britanniánál maradó Észak-Írországban. Ez a többség „elolvadni” látszik, hiszen a Brexit miatt olyanok is a nacionalisták oldalára állhatnak, akik eddig nem a hagyományos protestáns–katolikus kettősség mentén szavaztak.

Az északírek többsége – mintegy 56 százaléka – 2016-ban az Európai Unióban maradás mellett szavazott, és úgy érzi, hogy – akárcsak a skótokat – az angolok „kiszakították” őket az EU-ból. Ha ehhez hozzávesszük a Brexitből fakadó gazdasági és bürokratikus nehézségeket, az EU-párti többség nagy valószínűséggel az egyesült Írországra voksolna egy későbbi referendumon. Az EU vezetői 2017-ben világossá tették, hogy ez automatikus EU-integrációt jelentene az északíreknek.

Miközben a Brexit egyik irányban taszító erőként hat, az Ír-tengeren létrejött határ eredményeként az északír gazdaság szoros összhangban marad az EU egységes piacával és a vámunióval. Ez azt is jelenti, hogy a két Írország közötti kapcsolatok szorosabbra fonódnak, ami egyértelműen az egyesülés irányába hat.

Közös Sziget

Ugyanakkor Skócia esetleges – és nagyon valószínű – függetlenné válása után a nemzetközösséget új alkotmányos alapokra kell majd helyezni. Írország kormánya készül a lehetőségre. A dublini kormány októberben létrehozott egy munkacsoportot Közös Sziget néven, amelynek feladata az egész szigetre kiterjedő – az északiakat és a délieket egymáshoz közelítő – projektek kidolgozása. A civil szféra még a politikánál is előbbre jár.

Az Írország Jövője nevű – pártokhoz nem kötődő – szerveződés online fórumokat tart Írország jövőjéről, múlt hónapban pedig bemutatott egy 18 oldalas vitaindító dokumentumot, amely „a Brexit nyomán drámaian megváltozott politikai és szociális” helyzetben szükségessé vált „alkotmányos változás” kereteit vázolja. Úgy látják, a kérdésről már 2023-ban referendumot lehet kiírni.

Arra is rámutatnak, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg (Irish Republican Army) lefegyverzéséhez vezető 1998-as Nagypénteki egyezmény értelmében a két Írország egyszerű többséggel dönthet a jövőjéről. Ezért „egyre aggasztóbbnak” tartják azokat a törekvések, amelyek „speciális szabályokat, köztük közösségi vétót próbálnak bevezetni” a népszavazás eredményének végrehajtását illetően.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?