Az Egyesült Királyság (UK) és az Európai Unió (EU) képviselői szerdán aláírják a kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről szóló poszt-Brexit megállapodást. Miután Brüsszelben ellátta kézjegyével Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a dokumentumot a brit királyi légierő gépe repíti Londonba, hogy Boris Johnson miniszterelnök is szignálja.

A nemzetközi megállapodás a 24-ik órában kap zöld utat, mindössze egy nappal azelőtt, hogy lejár a britek EU-tagságának megszűnésével elkezdődött átmeneti időszak. A londoni parlament még szerdán ratifikálja az egyezményt, amely szabályozza az EU és az Egyesült Királyság közötti viszonyrendszert 2021. január elsejétől.

Az Európai Parlament (EP) már nem ül össze idén, ennek ellenére ideiglenesen érvénybe lép a kilenc havi kemény tárgyalás után, karácsony előestéjén nyélbe ütött megállapodás, miután az uniós nagykövetek, majd a 27 tagállamot tömörítő Tanács is elfogadta az előzetes, ideiglenes alkalmazásának elindítását. Az EP várhatóan februárban szavazhat a több mint 1200 oldalas egyezményről.

A britek 2016 júniusában 52:48 szavazták meg országuk EU-tagságának a megszűnését. A voksolás eredménye egy több évtizedes Európa-ellenes kampány betetőződése. A Brexit-tábor – amelynek egyik legfontosabb „arca” Boris Johnson jelenlegi miniszterelnök volt – jócskán eltúlozta az EU-tagsággal járó kiadásokat, legfontosabb üzenete pedig az ellenőrzés visszaszerzése ("take back control") volt „a britek pénze, határai és törvényei fölött”.
Mindazonáltal a 2016-os Brexit-referendum a II. világháború óta nem látott politikai és alkotmányos válságot idézett elő. A Brexit tényleges időpontjának megállapítására csaknem négy évet kellett várniuk a kilépés támogatóinak, a londoni parlamentben ugyanis patthelyzet alakult ki a „válás” feltételeiről. Az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakozott az Európai Unió – akkori nevén Európai Gazdasági Közösség – hat alapító tagjához, Írországgal és Dániával együtt. Először történik meg, hogy 1951-es létrehozása óta az Európai Unió tagot veszít.

Boris Johnson miniszterelnök a történelemben példátlannak nevezte az egyezményt, amely meglátása szerint teljesíti a Brexit-kampány ígéretét, miszerint az Egyesült Királyság visszaszerzi az ellenőrzést a határai, a pénze és a felségvizei fölött. Hangsúlyozta, hogy az évi 668 milliárd font értékű megállapodás „megvédi a munkahelyeket”, és „lehetővé teszi a brit termékek forgalmazását az EU-s piacon vámtarifák alkalmazása nélkül”.

Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt elnöke „soványnak” nevezte a megállapodást, ugyanakkor közölte, hogy a baloldal képviselői megszavazzák a ratifikálást, mivel az alternatíva – a megállapodás nélküli távozás – katasztrofális következményekkel járna a brit gazdaságra nézve. Sajtóértesülések szerint néhány munkáspárti képviselő mindenképpen nemmel szavaz majd, vagy pedig tartózkodni fog az ötórásra tervezett vita után. Az északír és a skót képviselők várhatóan szintén az egyezmény ellen voksolnak.

Búcsú a vámuniótól

Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága 47 év után 2020. január 31-én szűnt meg egy szintén utolsó pillanatban kötött Brexit-megállapodás alapján. Ennek értelmében kezdetét vette egy átmeneti időszak, amely 2020. december 31-én lejár. Ez idő alatt – noha az Egyesült Királyság már nem vett részt az EU intézményeiben – csaknem hiánytalanul élvezhette az uniós tagsággal járó jogi és kereskedelmi előnyöket. Éppen ezért a britek és az unió viszonyában az igazi nagy változás 2021. január elsejével köszönt be, amikor az Egyesült Királyság végérvényesen elhagyja az egységes uniós piacot és a vámuniót.

A februártól zajló tárgyalásokon a leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.

Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-jétől, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódik, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban, súlyosbítva az uniós tagságnak megszűnésével mindenképpen megjelenő akadályokat. Az áruházláncok képviselői figyelmeztettek, hogy a várható ellenőrzések miatt fennakadások lehetnek a friss gyümölcs- és zöldségellátásban. Nagy-Britannia frisszöldség-importjának több mint fele, gyümölcsbehozatalának pedig nagy része az EU-ból érkezik.

Neuralgikus pont: a halászat

A halászatban az uniós tagokra egységes kvótarendszer vonatkozik. A brit kormány viszont teljes hozzáférést és ellenőrzést akart felségvizein a kilépés után. Végül az a kompromisszum született, hogy az uniós halászok öt és fél éven át szabadon használhatják a brit vizeket, de a fogási kvóták csökkennek, miközben a brit kvóták 25 százalékkal emelkednek. A 2026 utáni kvótákról – vagy akár a kvótarendszer megszünéséről – egy későbbi megállapodás rendelkezik majd.

A megegyezést kis híján meghiúsító halászat mindössze a brit GDP mindössze 1 tizedszázalékát adja. Másik érdekes tény, hogy az Egyesült Királyság halexportjának 75 százaléka az EU-s piacra kerül. Szintén a kezdeti brexit-tárgyalások neuralgikus pontja volt az ír-északír határ kérdése. Mindkét fél célja volt a határellenőrzés visszaállításának elkerülése. Erre az a megoldás született, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország az unió egységes piacán marad, és kikötőiben érvényesítik az EU-s vámszabályokat.

Utazás, tartózkodás, munkavállalás

Január elsejétől a briteket harmadik országbeli polgárokként kezelik az EU-ban, azért a határátlépéskor „alapos ellenőrzésekre” kell számítaniuk. Az uniós polgárok továbbra is vízummentesen beutazhatnak az Egyesült Királyságba, ahol 180 nap alatt legtöbb 90 napot tölthetnek, de nem munkavállalás céljával. Ugyanez érvényes az EU-ba beutazó britekre.

Boris Johnson kormánya már januártól új bevándorlási politikát tervez elfogadni, a bevezetendő pontrendszer pedig már nem részesítené előnyben az EU-s polgárokat a munkavállalási engedélyek kibocsátásánál.

A Brexit-megállapodás értelmében a 2020 vége előtt letelepedett uniós polgárok továbbra is zavartalanul élhetnek és dolgozhatnak az Egyesült Királyság területén, illetve megmaradnak korábbi munkavállalói és társadalombiztosítási jogaik. Ugyanez érvényes az EU-ban letelepedett brit állampolgárokra.

Az uniós polgárok számára változás, hogy 2021 októbere után csak útlevéllel léphetnek be Nagy-Britanniába. Addig személyazonossági igazolvánnyal is megtehetik, ahogy eddig is tették – noha az Egyesült Királyság nem volt tagja a schengeni övezetnek.

Barangolási díjak, biztosítás, diákcsere

Fontos tudni, hogy az EU és az Egyesült Királyság viszonylatában nem lesznek érvényesek az EU-s irányelvekből fakadó utasjogok. Ugyancsak érvényét veszti az európai egészségügyi kártya.

A járművezetői jogosítványok kölcsönös elismerése ezentúl tagországonként változhat. Egyes tagállamok megkövetelik majd a brit autósoktól és motorosoktól, hogy az angol jogosítványuk mellett nemzetközi gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek. Brit részről nem lesz ilyen követelmény, legalábbis az eddigi londoni nyilatkozatok szerint. A járművezetőknek ugyanakkor mindkét oldalról azt „tanácsolják”, hogy zöld kártyával igazolják a kötelező felelősségbiztosítás meglétét.

Az egyik legfájóbb változás, hogy a többi uniós jogszabállyal együtt hatályát veszti az Egyesült Királyság területén a roaming rendelet, amely 2017 nyarától lehetővé teszi az EU-tagországokban a telefonhívások és az internetadatok használatát többletköltség nélkül. Január elsejétől az unión belüli utazások során a britek újra barangolási díjat fizetnek, akárcsak egyébként az Egyesült Királyságban utazó uniós polgárok.

Az Európai Bizottság itt összesítette mindazokat a változásokat, amelyek január elsejétől bekövetkeznek akkor is, ha végül életbe lép a felek közötti megállapodás.

A fiatalok számára fájó fejlemény, hogy Nagy-Britannia kivonult az Erasmus diákcsereprogramból, noha Boris Johnson miniszterelnök korábban az ellenkezőjét ígérte. A program révén több mint 17 ezer brit diák tanult valamelyik uniós tagállamban. A 2020-ban véget érő hatéves költségvetési ciklusban az Európai Unió egymilliárd eurót költött a brit cserediákokra. Ugyanakkor a brit egyetemek úgy becsülik, hogy a jövőben évente 243 millió font (269 millió euró) bevételtől esnek el. Az Egyesült Királyságban tanuló több mint 140 ezer európai egyetemista a hallgatói díjak jelentős emelkedésére számíthat.

Nyitott kérdések

A megállapodás elsősorban kereskedelmi kérdésekre fókuszál, és nem tér ki számos fontos területre. Ezek közé tartozik az oktatás, a tudomány, a biztonság vagy a terrorizmus elleni harc, általában a védelem és a külpolitika. Jelenleg nem létezik egy keret, amelyben a felek összehangoltan léphetnének fel bármilyen külpolitikai kihívás esetén, például közös szankciók elfogadásával. Továbbá egy későbbi megállapodásban kell rendezni például az oklevelek és szakképesítések kölcsönös elismerését, amit eddig az uniós jog szabályozott.

Rendezetlen Gibraltár helyzete is. A spanyol kormány december 31-én éjfélig adott határidőt az Egyesült Királyságnak a megállapodásra Gibraltár Brexitet követő helyzetéről. Arancha González Laya külügyminiszter biztos abban, hogy sikerül olyan egyezséget kötni, ami lehetővé teszi az emberek szabad mozgását a hét négyzetkilométeres brit terület és Spanyolország között. Ellenkező esetben a 33 ezer lelkes brit kolónia lehet az egyetlen hely az Európai Unióban, ahol a megállapodás nélküli Brexit lép életbe január elsejével.