Ausztráliában népszavazást tartanak az alkotmány módosításáról. Ha az igenek győznek, az őshonos kisebbség garantáltan parlamenti képviseletet kap, és a mindenkori kormánynak is kötelessége lesz konzultálni velük az őket érintő kérdésekről.

Először szerveznek népszavazást Ausztráliában azóta, hogy 1999-ben a választók referendumon elutasították a szakítást a brit királysággal. Ezúttal a téma az ausztrál őslakosok elismerése. Pontosabban ennél egy picivel többről van szó.

Szimbolikus gesztus

A munkáspárti miniszterelnök, Anthony Albanese javaslata értelmében az alkotmány garantálná az ausztrál őslakosok – a szárazföldi bennszülöttek és a Torres-szoros szigeteki népek – képviseletét a parlamentben és a kormányban, illetve kötelezné a mindenkori döntéshozókat, hogy csak a szószólójukkal (Voice) folytatott konzultációt követően döntsön az őket érintő kérdésekben.

A szószóló valójában egy többfős testület lenne, amelynek összetételéről, feladatairól, hatásköreiről, eljárásairól később döntene a parlament. Egy dolog biztosnak tűnik a kormány népszavazási munkacsoportja által összeállított elvek alapján: a szószólónak nem lenne vétójoga. Annál fontosabb szimbolikus töltetet hordozna a létrejötte.

60 ezer éves történelem

Az ország alaptörvényében jelenleg említés sem esik az őslakosokról, akiknek vezetői generációk óta küzdenek azért, hogy elismerjék őket, illetve az európai gyarmatosítás óta velük történt igazságtalanságokat. Az utóbbiak amúgy máig éreztetik a hatásukat. Ahogy az amerikai négerek vagy az európai romák leszármazottai, az ausztrál bennszülöttek is még mindig nyögik az évszázadokon át tartó kizsákmányolás és kitaszítottság következményeit. A kontinens közel 26 milliós lakosságának körülbelül 3,2 százalékát kitevő őslakosok a legtöbb társadalmi-gazdasági mutatót tekintve az országos átlag alatt vannak. Csak annyit kérünk, hogy elismerjenek az alkotmányban – mondta a szenátusi szavazás vitáján Malardirri McCarthy, a Munkáspárt bennszülött szenátora.

Az első ausztrál őslakosok érkezésének ideje vita tárgyát képezi a tudósok között, de az Északi területen talált régészeti leletek elemzése alapján valószínűsíthető, hogy a térséget legalább 60 ezer évvel ezelőtt népesítették be. A brit gyarmatosítók érkezésekor a földrészen és a környező szigeteken élő bennszülöttek számát 318 ezer és egymillió közé teszik utólagos becslések. A 2021-es népszámlálás alkalmával 812 728 ausztrál vallotta magát bennszülöttnek. Fontos ugyanakkor, hogy nem beszélhetünk egyetlen bennszülött kultúráról és identitásról. Ezt legjobban talán az mutatja, hogy a különböző őslakos közösségek legalább 167 féle nyelven beszélnek.

Politikai viták

A referendum kiírását nagy többséggel szavazta meg a canberrai törvényhozás felsőháza, viszont a téma kapcsán koránt sincs egyetértés a pártok között. Az Anthony Albanese vezette Munkáspárt a májusi parlamenti választásokat megelőző kampányban elkötelezte magát az őshonos népcsoportok jogainak elismerése mellett, és a frissen ellenzékbe került konzervatívok is meg akarták teremteni az őslakosok parlamenti képviseletét. Utóbbiak azonban „egyszerű” törvénymódosítás segítségével tették volna meg ezt, nem alkotmánymódosítással. A konzervatív ellenzék szerint a kormány tervei jó irányba mutatnak, de sok függ majd a részletektől. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Liberális Párt viszont arra kéri a támogatóit, hogy szavazzanak nemmel a referendumon.

A javaslatot egyes őslakos vezetők is ellenzik. Köztük van Warren Mundine, a Munkáspárt egyik korábbi országos elnöke és Jacinta Nampijinpa Price, a bennszülött ügyek árnyékminisztere. Közösen létrehozták az „Ausztrálok az Egységért” nevű csoportot, amely a nemekért kampányol. Úgy vélik, az alkotmánymódosító javaslat nem jelent megoldást a bennszülötteket érintő problémákra, csupán elvonná a figyelmet, akadályozva „gyakorlati és pozitív eredmények elérését”.

Az ugyancsak bennszülött Lidia Thorpe, független szenátor, az alkotmánymódosítás másik hangos ellenzője szerint a szószóló intézménye semmit nem oldana meg, hiszen mindössze „egy tehetetlen tanácsadói testület” lenne.

Kettős többség szükséges

A YouGov áprilisi felmérése szerint az ausztrál őslakosok 83 százaléka az alkotmánymódosításra szavazna. A frissebb országos szintű felmérések azt mutatják, hogy az ausztrál felnőtt lakosság mintegy fele szavazna igennel. Hozzá kell tenni ugyanakkor, ahogy az alkotmánymódosítás támogatása tavasz óta folyamatosan, több mint tíz százalékponttal csökkent.

A népszavazás sikeréhez kettős többség szükséges: egyrészt az összes választó – nemcsak a résztvevők – több felének meg kell szavaznia a referendumban feltett kérdést, másrészt a hat állam közül legalább négyben győzniük kell az igeneknek.

Ezt a magas lécet mindössze nyolcszor sikerült megugrani az ausztrál alkotmány elfogadása óta eltelt 120 évben, pedig 19 népszavazáson összesen 44 módosítási kísérlet történt. Legutóbb 1999-ben tartottak népszavazást, amelyen az ausztrálok leszavazták az Ausztrál Nemzetközösség mint köztársaság létrehozását, és meggátolták, hogy a monarchiát képviselő főkormányzó helyébe a parlamenti képviselők kétharmada által választott elnök lépjen.

A mostani referendum időpontját egyelőre nem tűzték ki, csak azt tudni, hogy valamikor október-decemberben tartják.