Oroszország többször indított drónokat és rakétákat olyan pályán, amelyek a leszerelt csernobili atomerőmű közelében haladnak el. Ukrajna legfőbb ügyésze, Ruszlan Kravcsenko a Reutersnek elmondta, hogy fennáll egy súlyos nukleáris baleset veszélye, miközben az ország a 1986-os katasztrófa 40. évfordulójára készül.

A csernobili, már nem működő erőmű mellett Ukrajnának még négy atomerőműve van, köztük Európa legnagyobbja, a dél-ukrajnai Zaporizzsja régióban, amely nem sokkal a 2022-es nagyszabású invázió után orosz megszállás alá került, számol be a Reuters alapján a Digi24 hírtelevízió.

Kravcsenko szerint a háború kezdete óta mind a csernobili térség, mind a nyugat-ukrajnai Hmelnickij atomerőmű a Kinzsal típusú orosz hiperszonikus rakéták útvonalába esett. Összesen 35 ilyen rakétát észleltek különböző távolságokban, mintegy 20 kilométeres körzeten belül a csernobili létesítmény vagy a hmelnickiji erőmű közelében. Ezek közül 18 ugyanazon repülés során körülbelül 20 kilométerre haladt el mindkét objektumtól.

„Az ilyen indításokat semmilyen katonai megfontolás nem indokolja. Nyilvánvaló, hogy a nukleáris létesítmények feletti átrepülések kizárólag megfélemlítési és terrorcélokat szolgálnak” – mondta.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy gyakoriak a katonai tevékenységek az atomerőművek közelében. „A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi többször is mély aggodalmát fejezte ki a katonai tevékenységek nukleáris biztonságra gyakorolt kockázatai és veszélyei miatt” – áll a közleményben. „A főigazgató ismételten maximális önmérsékletre szólított fel a nukleáris létesítmények közelében, hogy elkerüljék egy esetleges nukleáris baleset veszélyét.”

Három különálló esetben Kinzsal rakéták zuhantak le repülés közben, és körülbelül 10 kilométerre csapódtak be a hmelnickiji atomerőműtől – mondta Kravcsenko.

Kapcsolódó

Csernobil negyven év után is veszélyes: a háború súlyosbítja a helyzetet

Az orosz–ukrán háború közvetlen veszélyt jelent a csernobili atomerőmű fölé emelt szarkofágra.

radioaktív sugárzás Csernobil atomerőmű szarkofág Ukrajna orosz–ukrán háború

Az 1986-os csernobili robbanás sugárzást terjesztett szét egész Európában, és arra kényszerítette a szovjet hatóságokat, hogy hatalmas erőforrásokat mozgósítsanak a következmények kezelésére. Az erőmű utolsó működő reaktorát 2000-ben állították le.
Oroszország az invázió első heteiben több mint egy hónapig megszállva tartotta a csernobili erőművet, miközben Kijev felé próbált előrenyomulni, majd később visszavonult. 2024 júliusa óta, amikor Oroszország fokozta a dróntámadásokat Ukrajna ellen, a radarok legalább 92 orosz drónt észleltek, amelyek 5 kilométernél közelebb repültek el a csernobili sugárvédelmi burkolathoz.
Ezt a védőburkolatot azért telepítették, hogy megakadályozza a sugárzás kiszivárgását a 4-es reaktorból, amely 1986. április 26-án robbant fel, hatalmas tüzet okozva. A valós átrepülések száma valószínűleg ennél jóval magasabb – tette hozzá Kravcsenko –, mivel a radarjelek több drónt is jelezhetnek, és egyes eszközök egyáltalán nem kerülnek észlelésre.

„Az erős robbanófejjel felszerelt drónok szándékos átrepülése egy nukleáris létesítmény felett legalábbis rendkívül felelőtlen, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a civilek biztonságát nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában” – jelentette ki.

Mint megírtuk, tavaly februárban egy, Ukrajna szerint nagy hatótávolságú orosz támadó drónnak azonosított eszköz csapódott a csernobili létesítménybe, átszakítva a sugárvédelmi burkolatot. A Kreml akkor tagadta Oroszország felelősségét, azt állítva, hogy nem támadnak nukleáris infrastruktúrát, és hogy Ukrajna „provokált”.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank becslése szerint a javítások legalább 500 millió euróba kerülnek, és beavatkozás nélkül a szerkezet a következő négy évben „visszafordíthatatlan korróziónak” indul. Az ukrán ügyészek vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a támadás nagy valószínűséggel szándékos volt – mondta Kravcsenko.