banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Az EU szerint Oroszország háborúja veszélyezteti a kontinens nukleáris biztonságát

Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően „Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát” – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos közös nyilatkozatban a katasztrófa évfordulóján kedden.

Hangsúlyozták: a február 24. óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket. Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát – húzták alá.

Borrell és Simson kijelentette: az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak. „Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől” – fogalmaztak.A csernobili atomerőmű | Fotó: Agerpres/EPA

Hangsúlyozták, hogy az EU újólag megerősíti elkötelezettségét a nukleáris biztonság legmagasabb szintű normái mellett, és teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) erőfeszítéseit, hogy az ukrán kormány kérésére segítséget nyújtson létesítményeinek igazgatásában. Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy „haladéktalanul kezdjék el átgondolni”, miként lehetne javítani a nukleáris létesítmények háborúval összefüggésben történő védelmére szolgáló nemzetközi eszközöket.

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást.

Az orosz külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy a béketárgyalások elakadtak. Szergej Lavrov hozzátette: az Ukrajnába küldött nyugati fegyverszállítmányok azt jelentik, hogy a NATO lényegében háborúban áll Oroszországgal, és jelentős a veszélye annak, hogy a konfliktus nukleárissá válik, és kitör a harmadik világháború, azonban Moszkva ezt szeretné elkerülni. „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind az öt állandó tagja aláírta az atomháború megengedhetetlenségéről szóló nyilatkozatot, amikor az atomsorompó-egyezményről tárgyaltunk. Mi ezt az elvet valljuk, erre a kulcspozícióra alapozunk” – fogalmazott az orosz külügyminiszter.

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba közösségi oldalán erre úgy reagált, hogy Oroszország elveszíti utolsó reményét, hogy elriassza a világot Ukrajna támogatásától, ezért beszélnek most a harmadik világháború valódi veszélyéről. Kuleba szerint Moszkva érzi, hogy vereséget fog szenvedni, ezért a világnak meg kell dupláznia Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatását.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?