Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn amellett érvelt, hogy a nyugati országoknak engedélyezniük kell Ukrajnának az általuk felajánlott fegyverek használatát az orosz területek megtámadására, hogy megvédje magát Moszkva agressziójától, mert ellenkező esetben a megszállt országnak „meg van kötve a keze” – számol be az EFE alapján az Agerpres. Bejelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió lesz a NATO-országok júliusi washingtoni csúcstalálkozóján a három fő téma egyike.

„Eljött az idő, hogy megfontoljuk a meglévő korlátozások egy részének feloldását. Látjuk, hogy Harkov térségében a frontvonal és a határ szinte egybeesik, és Ukrajna nem támadhat katonai célpontokat orosz területen” – mondta Stoltenberg a szövetség parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén tartott beszédében. „Ez azt jelenti, hogy az ukránok keze meg van kötve. Orosz területről támadják őket, és nem tudnak válaszolni, mert korlátozások vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan használhatják a fegyvereket” – tette hozzá. A norvég politikus azzal érvelt, hogy az agresszor területén lévő legitim katonai célpontok megtámadása az önvédelem része.

Stoltenberg bejelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió lesz a NATO-országok júliusi washingtoni csúcstalálkozóján a három fő téma egyike. A találkozónak demonstrálnia kell, hogy a szövetség a védelmi politikán és a háború elkerülésén dolgozik, amelyhez elegendő erőre van szükség - mondta Stoltenberg. Elmondta, hogy az Ukrajnának küldött további katonai segélyek késedelme negatív hatással van a frontra, és figyelmeztetett, hogy az országnak nagyon nehéz dolga lesz, ha nem kap támogatást a légvédelemhez.

„A katonai segély, amit 99%-ban a szövetség (országai) nyújtott, lehetővé tette az ukránok számára, hogy felszabadítsák a háború elején Oroszország által elfoglalt terület 50%-át” – mondta Stoltenberg, aki ara mutatott rá, hogy az elmúlt hónapokban nem érkezett meg az ígért segély Kijevbe. A NATO-nak növelnie kell szerepét az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás koordinálásában és tervezésében, valamint be kell szállnia egy hosszú távú pénzügyi keretbe Kijev megsegítésére – sürgette a szövetség főtitkára.

Stoltenberg jó hírnek nevezte, hogy a szövetségesek többet terveznek befektetni a védelmükbe egy veszélyesebb világban, ahol „a NATO bebizonyította, hogy változik és alkalmazkodik”.Rámutatott, hogy a NATO 32 tagja közül 18 már tervezi, hogy a GDP legalább 2 százalékát katonai kiadásokra fordítja, és bizakodását fejezte ki, hogy ez a szám a júliusi csúcstalálkozóig növekedni fog.