Az ultrakonzervatív José Antonio Kast győzelme a chilei elnökválasztások vasárnapi második fordulójában egy tágabb trendbe illeszkedik. Az évtized fordulóján kezdődött második „rózsaszín dagály” visszaszorulóban van Latin-Amerikában.

„Az eszméink már győztek az Egyesült Államokban, Olaszországban, Argentínában, és Chilében is nyerni fogunk” – mondta José Antonio Kast a chilei rádióban Donald Trump beiktatása után egy nappal. Közel egy évvel később az ultrakonzervatív politikus valóban nyert: a chilei elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a Republikánus Párt jelöltje fölényes, 58-42 arányú győzelmet aratott a baloldali kormánykoalíció által támogatott kommunista jelölt, Jeannette Jara ellen.

Kast két sikertelen próbálkozás után tudott győzni. 2021-ben az akkor 35 éves baloldali Gabriel Boriccsal szemben maradt alul, akit márciusban vált az elnöki poszton.

A jobboldali eredményvárón Kast több támogatója is az amerikai kampányból ismert vörös baseballsapkában jelent meg, rajta Donald Trump híres jelmondatának adaptált verziójával: Make Chile Great Again. A legtöbb elemző szerint azonban Kast nem annyira a kirobbanó természetű amerikai elnököt idézi, mint inkább Mike Pence-t, a 2016-2020 közötti, halkszavú alelnököt.

Egyes vélemények szerint Kast egyenesen törekszik arra, hogy bizonyos fokig unalmas legyen. Korábban radikális diskurzusa mérséklésével tudta ugyanis kiszélesíteni a szavazói bázisát jóval a Republikánus Párt támogatói körén túlra.

Politikai pályafutása elején ő maga és családja is támogatta a szélsőjobboldali Augusto Pinochet diktatúráját, kilencgyermekes katolikus apaként pedig harsányan képviselte a konzervatív értékeket a közéletben is. Ezzel szemben mostani kampányában kerülte az olyan megosztó kérdéseket, mint az abortusz vagy az esemény utáni pirula betiltása. Felmérések szerint ugyanis a chileiek többsége támogatja a jelenlegi reprodukciós jogokat. A hangsúlyt inkább a közbiztonságra, ezzel összefüggésben pedig az illegális bevándorlásra és a szervezett bűnözésre helyezte.

Azt hangoztatta, hogy 2018‑hoz képest 2024‑re 50 százalékkal nőtt a gyilkosságok áldozatainak száma, amit a nemzetközi bűnözői hálózatok terjeszkedésének tulajdonított. Ez a téma erősen rezonált a chilei közvéleményben: egy Ipsos‑felmérés szerint a lakosság közel kétharmada a bűnözés miatt aggódik a leginkább – kétszer annyian, mint a globális átlag. Bár Chile továbbra is Latin‑Amerika egyik legbiztonságosabb országa, az utóbbi években megjelentek a régió más országaira jellemző erőszakos bűncselekmények: lövöldözések, bérgyilkosságok, emberrablások.

A második legnagyobb aggodalom a bevándorláshoz fűződik. Hivatalos statisztikák szerint több mint 300 ezer illegális – többnyire venezuelai – bevándorló él az országban. Kast határozott fellépést ígért ezen a téren is. Arra „biztatta” a dokumentumok nélküli bevándorlókat, hogy hagyják el az országot még a hivatalba lépése előtt. Tervei szerint falak, árkok és elektromos kerítések épülnek majd a határon, és kilátásba helyezte a hírhedt amerikai ICE mintájára egy speciális rendőri egység létrehozását az illegális bevándorlók összefogására és kitoloncolására.

Miközben széles konszenzus van a közbiztonság javítását illetően, Kast radikálisabb terveinek megvalósítását korlátozhatja a megosztott kongresszus, mutat rá a Reuters. A szenátusban a bal- és jobboldal paritásban van, miközben az alsóházban a populista Néppárt jelenti a mérleg nyelvét.

Kast társadalmi ellenállásra is számíthat, ha szigorú megszorításokat próbál életbe ültetni. Gazdasági programja több ponton hasonlít az anarchokapitalista argentin elnök elképzeléseihez: rugalmasabb munkaügyi szabályokat, vállalati adócsökkentéseket, kevesebb állami szabályozást és jelentős állami kiadáscsökkentést ígért. Megválasztása utáni első útja, kedden Argentínába vezet, hogy találkozzon Javier Milei elnökkel, aki hétfőn „barátja elsöprő győzelmeként” ünnepelte a chilei eredményt.

A vasárnapi eredményt annak fényében is érdemes értékelni, hogy a chilei alkotmány nem enged meg két egymást követő elnöki mandátumot, azaz a hivatalban lévő Gabriel Boric nem indulhatott a választáson. Ugyanakkor tény, hogy a millenniumi generációból elsőként elnökké választott politikus sokaknak csalódást okozott. A dél-amerikai baloldal „új arcának” népszerűsége a ciklus legelején hatalmasat zuhant, és 30 százalék körül stabilizálódott. Folyamatosan egyezkednie kellett a megosztott kongresszussal, és így nem sikerült megvalósítania azt az ígéretét, hogy Chile „a neoliberalizmus sírja” lesz. A Pinochet-érából fennmaradt alkotmányt leváltani hivatott javaslatát népszavazáson elutasították, ami jelentősen beszűkítette a politikai mozgásterét. Mandátumát korlátozták a koronavírus-világjárvány utóhatásai is. Mindezek ellenére sikerült elfogadnia egy sor szociális intézkedést, amelyek kézzelfogható változást hoztak a mindennapi életben. Emelte a minimálbért, növelte a nyugdíjakat, ingyenessé tette az egészségügyi ellátást a legszegényebbek számára, és a munkahetet 45-ről 40 órára csökkentette.

Az ultrakonzervatív Kast győzelme egyúttal azt is jelenti, hogy visszafordul a második „rózsaszín dagály”, amely 2022 őszén tetőzött a brazíliai választásokon. Luiz Inácio Lula da Silva akkori választási győzelme azt jelentette, hogy Latin-Amerika összes jelentősebb országának élére baloldali politikus került – ismét, ugyanis a századfordulón már előfordult, hogy baloldali jelöltek sorra nyerték az elnökválasztásokat. A 2010-es években aztán újabb konzervatív hullám következett.

Most hasonló visszarendeződés zajlik. A 2025-ben tartott választásokon Ecuadorban, Bolíviában és Argentínában is jobboldali pártok vagy jelöltek nyertek.

Boric a ritka baloldali latin‑amerikai vezetők egyike, aki következetesen kiállt az emberi jogok védelme mellett, és elítélte a szocialista diktatúrákat, például Nicaraguát.

A latin-amerikai politikát átalakítja a bűnözés – állapította meg elemzésében a New York Times. A választók keménykezű megoldásokat követelnek. Így vált példaképpé Nayib Bukele el salvadori elnök, aki az állampolgári jogok korlátozása árán próbálja csökkenteni a bűnözési rátát. Őt igyekszik utánozni nemcsak Rodrigo Chaves, Costa Rica elnöke, de Uruguay baloldali elnöke is váratlan érdeklődést mutat keményvonalas politikája iránt. A megválasztott chilei elnök a múlt hónapban találkozott Bukele biztonsági miniszterével. A bűnözés kulcsfontosságú aggodalommá vált, amely valószínűleg befolyásolja a jövő évi választásokat Peruban, Kolumbiában és Costa Ricában is.