A választópolgárok változást akarnak, elégedetlenek azzal, amit a politikai elit az elmúlt 35 évben kiépített. Az elmúlt másfél évet a káosz jellemezte a román belpolitikában, még a pártok sem tudták, hogyan viszonyuljanak a kialakult helyzethez – állapította meg Ilyés Gergely politológus, Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnöke, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke Tusványoson. A pénteki beszélgetést Pataky István, a Maszol főszerkesztő-helyettese moderálta.

Ilyés Gergely politológus összegezte az elmúlt másfél év történéseit a román politikában. Mint mondta, a tavalyi választási szuperévnek úgy futottunk neki, hogy 2024 decemberében már látni lehet, merre halad tovább a román politika.

„2025 elején ott tartottunk, hogy a két nagy román párt – a Szociáldemokrata Párt, valamint a Nemzeti Liberális Párt – hatalmas válságban van. Az is megkérdőjeleződött, hogy a két pártnak még megvan-e a szavazótábora, és még rengeteg kérdés felvetődött" – magyarázta Ilyés Gergely.

Kiemelte, a román belpolitikában hagyományosan az elnökválasztásnak van a legnagyobb jelentősége. Az első elnökválasztáskor a nagy pártok stratégiája az volt, hogy megpróbálják Marcel Ciolacut és Nicolae Ciucát minél tovább vezető pozícióban tartani, bár a felmérésekből kiderült, hogy ez a két pártelnök népszerűtlenebb, mint a saját pártja. „Azt is figyelembe kell venni, hogy a román társadalomban a pártok népszerűsége alacsony és a független jelölteknek nagyobb a mozgásterük" – mondta.

Ki a nagy vesztes?

Ami Călin Georgescut illeti, mindenkinek meglepetés volt az eredménye, hiszen a közvélemény-kutatások is csak a novemberi első forduló előtt néhány héttel adtak neki 4 százalékot. „Az már látszik, hogy a Georgescu-jelenség kinek hozta a legrosszabbat.

A legnagyobb vesztese ennek az AUR és George Simion, valamint a PSD. Utóbbi biztosra vette, hogy Ciolacu bejut a második fordulóba, de közben a szavazói a TikTokon találtak valakit, aki szimpatikusabb, mint a pártelnök" – mondta Ilyés Gergely, aki szerint az egész román politika beleremegett az elnökválasztásba, és a pártok sem tudtak mit kezdeni a helyzettel.

Ami a májusi elnökválasztást illeti, Székely István kiemelte, az AUR és Simion rendkívül magas támogatottsága azzal magyarázható, hogy a társadalom 80-90 százaléka mélyreható változást akart, és szerinte ez volt az egyik ok, amiért Crin Antonescu, a koalíció jelöltje nem jutott be a második fordulóba. A romániai választók változást akartak, és abban konszenzus van részükről, hogy ami az elmúlt 35 évben történt, az nem mehet tovább, az nem jó.

Toró T. Tibor ehhez hozzátette, európai sajátosság, hogy a nagy pártok zsugorodtak, már együtt se tudják kiadni a többséget. Romániában is valami hasonló történik épp. Szerinte a májusi elnökválasztáson a koalíció hibázott abban, hogy „leporoltak egy régi embert", és nem egy meggyőző jelöltet választottak, ez pedig rossz koncepció volt a kormánykoalíció részéről. Az emberek ettől idegesek lettek, hiszen nem érezték úgy, hogy Crin Antonescu változást hozna.

Székely István ehhez hozzátette, amikor felismerték, hogy kell egy közös jelölt, nagyon hamar leszögezték, hogy ez nem lehet egy pártvezető. Ennek kapcsán Kelemen Hunornak volt négy javaslata, amelyből az egyik Crin Antonescu. Szerinte azt valóban nem mérte fel a koalíció, hogy Crin Antonescu nem lehet a radikális változások szószólója.

Milyen lesz Nicușor Dan és Ilie Bolojan?

Ilyés Gergely szerint Nicușor Dan államfőn még látni, hogy bizonytalanul mozog ezen a terepen. „Megszoktuk, hogy az államfők végig visznek valamiféle akaratot az igazságszolgáltatáson, de Nicușor Dan erre most nem volt képes, azonban ez még nem jelent semmit" – fejtette ki. Ilie Bolojanon pedig azt látja, hogy „láncfűrésszel állt neki az államnak", és nem tudni, hogy ebből mi lesz. Még nem látni, hogy milyen politikai földrengést fog okozni – véli a politológus.

Székely István úgy látja, hogy Nicușor Dan legnagyobb gondja, hogy nincs mögötte párt, ez eddig nem volt jellemző Romániában, mert mindig volt egy kisebb, de inkább nagyobb frakció a parlamentben az elnök mögött. Ugyanakkor megjegyezte, annak ellenére, hogy az elnöknek kiemelt szerepe van a külpolitikában és a közvélemény alakításában, igazából nincs akkora hatásköre.

Toró T. Tibor szerint Nicușor Dan és Ilie Bolojan a legmegfelelőbb emberek a jelenlegi helyzetben. Nehéz megmagyarázni, hogy Nicușor Dan miért ennyire sikeres, de ő a reményt hordozza magában.

„Ő még keresi a szövetségeseket" – mondta. Ami Bolojant illeti, szerinte rég nem volt már olyan politikus, aki kimondta, hogy elrontottuk, de Bolojan ezt megtette, és ez lehetőséget adott arra, hogy kísérletezzen a deficitcsökkentő csomagokkal.