Telt házat vonzott a 34. Tusványos Buzánszky Jenő Sportterasz programjában szereplő Feljutott az első osztályba a Csíkszereda! Itt a székelyföldi Bilbao! címet viselő szerdai pódiumbeszélgetés. Az első osztályban idén bemutatkozó székelyföldi csapat elnöke, Szondy Zoltán világossá tette: az út, amit választottak nem könnyű, és nap mint nap konfliktusokkal kell szembenézniük a klub magyar identitása miatt.

Bár Csinta Samu moderátor az FK Csíkszereda legutóbbi mérkőzésének felemlegetésével keserédes felütést adott a zsúfolt széksorok előtt zajló beszélgetésnek, a folytatásban kiderült, a székelyföldi csapat céljai változatlanok és értékrendje stabil alapokon nyugszik.

A klub a Hargita megye túlnyomó többségét kitevő magyar lakosságot képviselő, a játékosállományt és a szakmai stábot tekintve is túlnyomórészt magyarokból álló együttesként kívánja megállni a helyét a romániai élvonalban – szögezte le Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke.

„Nálunk mindenki úgymond a saját kutyánk kölyke, a vezetőedzőnktől, Ilyés Róberttől elkezdve a videóelemzőig. Na most ez így nagyon jól hangzik. Viszont annak, hogyha nem teljesen tapasztalt stábbal elindulsz az első osztályban, ára van. Ez a Slobozia elleni meccsen kiderült, tíz emberrel, egy-kettőnél, 40 fokos melegben tapasztaltabb edzők, tapasztaltabb játékosok visszaálltak volna. Mi gyakorlatilag, aki látta a meccset, tudja, hogy mint a kecske a késbe, úgy ugrottunk bele, hogy egyenlítsük, nyerjük meg a meccset, aztán az lett belőle, ami lett” – mondta el Szondy Zoltán a csapat legutóbbi találkozója kapcsán.

Hozzátette: a klub tudott volna külföldi vagy hazai román edzőt is szerződtetni, de más utat választottak, ami nem egy jó minőségű autópálya lesz. „Ez göröngyös út lesz, rengeteg buktatóval, de mi ezt az utat választottuk. Nem most választottuk, hanem ezelőtt tíz évvel” – szögezte le a sportvezető.

A beszélgetés meghívottja volt Zsigmond Barna Pál magyarországi parlamenti képviselő, államtitkár, aki főkonzulként teljesített szolgálatot Csíkszeredában azokban az években, amikor az FK elkezdte az akadémia építését, illetve újraszervezte a felnőtt csapatot.

„Nagyon sok ember munkájának a gyümölcse az, ami létrejött Csíkszeredában, illetve szerte a Kárpát-medencében. A fociban egyébként tíz határon túli akadémia van, és nemcsak labdarúgásról lehet említést tenni, hanem a jégkorongról és az ökölvívásról is” – mutatott rá a politikus. Hozzátette: 2010 után új elemként jelent meg a (magyar) nemzeti kormány stratégiájában a sport. A sportnak jelentős identitás-megtartó szerepe van, ugyanakkor kiemeli a gyerekeket az internet, a telefonok bűvköréből. Mindezeken túl sokat jelent az, hogy magyar nyelvű edzéseken lehet részt venni.

„Akik sportoltak itt, Erdélyben, Romániában tudják, hogy ez mit jelent, nem mindenki képes ezzel a hendikeppel megküzdeni. Ez vezette a magyar kormányt, amikor eldöntötte, hogy a támogatáspolitikában megjelenik a sport, és a legnépszerűbb sport a labdarúgás. A legfontosabb az, hogy több ezer gyerek sportol, úgy, hogy otthon érzi magát magyar nyelvű környezetben, kétnyelvű környezetben, hiszen Marosvásárhelytől Szászrégenig számtalan alközpont van, de ez nemcsak itt igaz, hanem szerte a Kárát-medencében” – emelte ki Zsigmond Barna Pál.

Kommunikációs kihívások

A továbbiakban Szép Zoltán rádiós műsorvezető, újságíró, az FK Csíkszereda korábbi sajtófelelőse idézte fel azokat az éveket, amikor egy téves internetes fordítás nyomán is közellenségként tekintettek a székelyföldi klubra. A klub hivatalos közösségi oldalán egy bejegyzésben úgy fogalmaztak, hogy készülnek az első idegenbeli meccsükre, amit úgy fordítottak, hogy készülnek az első külföldi meccsre – idézte fel. Az újságíró kitért a megnövekedett sajtóérdeklődés buktatóira is, amelyek komoly kihívás elé állítják az egyesület kommunikációs munkatársait.

A csapat összeállítása mögött álló filozófiával kapcsolatosan Szondy Zoltán kifejtette: Hargita megye lakosságának arányában szeretnének a felnőtt csapatban magyar játékosokat szerepeltetni. „Ez az alap, innen indul a történet, és szerintem ennél normálisabb dolog kevés van” – szögezte le.

„Ahogy az erdélyi magyarságnak vannak kulturális egyesületei, szociális alapítványai, van politikai pártja. Ha egyértelmű, hogy a magyar művelődést, magyar szociális kérdéseket, magyar politikát, magyarok képviselték, akkor szerintem ez a sportban is így kell legyen” – emelte ki Szondy Zoltán. Hozzáfűzte: az FK Csjkszereda nem „sajátította ki” ezt a filozófiát.

 „Nem véletlenül ajánlottam fel a tévés jogdíjnak a 10 százalékát olyan székelyföldi csapatoknak, akik a mi utunkon járnak. NB III-ban, NB II-ben, hogyha vállalják, hogy legalább a játékosok fele legyen helyi, ha vállalják, hogy az edző legyen helyi, akkor mi azt tételesen pénzzel támogatjuk, kapjon a tévéjogi díjból, amit úgymond kiharcoltunk magunknak” – mondta Szondy Zoltán Tusványoson.