Több tucatnyian indulnak a június 28-án tartandó iráni elnökválasztáson. A verseny várhatóan a keményvonalas és az ultrakonzervatív politikusok között dől el. Bár a 12 tagú Őrök Tanácsa engedélyezheti néhány reformista indulását is, megfigyelők szerint az ő szerepük mindössze a részvétel javítása lehet két, rekordszintű érdektelenség által övezett elnökválasztás után.

A hétvégén bejárta a világsajtót a hírt, hogy Ebrahim Raiszi iráni elnök tragikus halála ismét helyzetbe hozhatja a keményvonalas Mahmud Ahmadinezsádot. A 67 éves politikus, aki két korábbi elnöki ciklusa idején (2005–2013) a Nyugattal szembeni acsarkodásával szerzett magának hírnevet, vasárnap jelentette be, hogy ismét megpályázza a tisztséget.

Ahmadinezsád az iráni nukleáris programmal, Izrael elleni kirohanásaival és a holokauszttagadással vált ismertté. Egy hónapja nemzetközi botrány kerekedett abból, hogy rejtélyes körülmények között vendégül látta a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Abból az alkalomból számos elemző hangsúlyozta, hogy a volt elnök immár hazájában is megosztó és ellentmondásos személyiség, és korántsem biztos, hogy az iráni vezetést képviseli Budapesten.

Nemcsak a fentiek miatt kérdés, hogy ténylegesen elindulhat-e június 28-án. Az elnökjelölti státuszra aspiráló jelentkezőket megrostálja a 12 tagú Őrök Tanácsa. A korábbi ciklusok tapasztalata alapján a mintegy 80 induló felét vagy akár kétharmadát kizárhatják. A „megfelelőnek” talált elnökjelöltek végleges névsorát június 11-én hozzák nyilvánosságra. Ahmadinezsádot a 2021-es választáson sem engedték indulni, miután második elnöki mandátuma idején megromlott a viszonya a vallási vezetőkkel.

A jogászokból álló Őrök Tanácsa irányvonalát lényegében a legfőbb vallási vezető, Ali Hámenei határozza meg. A 12 tag közül hatot közvetlenül ő nevez meg, a fennmaradó hatot jelölő parlament összetételére pedig szintén jelentős befolyással rendelkezik. Az Őrök Tanácsának döntése ellen nincs fellebbezési lehetőség, így gyakorlatilag Hámenei vétójoggal rendelkezik a jelölteket illetően.

Készülődik a házelnök

Amúgy Ahmadinezsádon kívül bőven akad keményvonalas jelölt, a versenyt az ultrakonzervatívok uralják. Ennek oka több évre nyúlik vissza. Elemzők emlékeztetnek, hogy a 2021-es parlamenti választások előtt a nagyhatalmú Őrök Tanácsa valóságos tisztogatást hajtott végre az iráni politikában. A jelöltaspiránsok mintegy kétharmadát kizárta a versenyből, a tisztségben lévő parlamenti képviselők közül kilencvenet nem engedett indulni újabb mandátumért. Őket egy rövid, általánosságokat tartalmazó levélben tájékoztatták a döntés okáról, ami lehetett pénzügyi szabálytalanság vagy az „iszlámhoz való hűtlenség”, konkrétumok nélkül. Így mára a politikai színteret az ultrakonzervatívok uralják.

Az AP szerint a legesélyesebbnek a parlament frissen újraválasztott elnöke, Bagher Qalibaf tűnik. Teherán korábbi polgármestere, aki szoros kapcsolatot ápol a Forradalmi Gárda félkatonai szervezettel, közvetlenül a határidő lejárta előtt, hétfőn nyújtotta be a jelentkezését. Ugyancsak hétfőn Hámenei tartott egy beszédet, amelyben ugyanazokat a kvalitásait méltatta, amelyeket Qalibaf maga is kiemelt a jelöltsége iktatásakor. Ez egyértelmű jelzés a házelnök támogatását illetően – értékelte az amerikai hírügynökség hozzátéve, hogy Qalibaf távolról sem mentes a problémáktól. Tizenkét éven át volt Teherán polgármestere, szolgált Ahmadinezsád külügyminisztereként, ugyanakkor számon tartják róla, hogy a Forradalmi Gárda tábornokaként támogatta az iráni egyetemisták 1999-es tüntetésének vérbe fojtását. Állítólag levélben fenyegette meg a korabeli reformpárti elnököt, Mohammad Khatamit, hogy a gárda egyoldalúan intézkedik, ha nem járul hozzá a tüntetések leveréséhez. Később, 2003-ban rendőrfőnökként elrendelte, hogy éles lőszert használjanak a diákok ellen. Ezek az incidensek nem feltétlenül teszik megválaszthatatlanná, ha figyelembe vesszük, hogy a májusban elhunyt Raiszi elnök tömegeket végeztetett ki, és emiatt „Teherán mészárosaként” emlegették.

Míg az ideiglenes listát a konzervatívok uralják, lehetséges, hogy néhány „mérsékelt” jelölt, sőt nő is indulhat. De ez megfigyelők szerint inkább a jobb részvételt kívánja ösztönözni egy olyan választási folyamatban, amelyet az emberek többsége nem fogad el legitimnek.

Ugródeszka a legfőbb vezetői pozíció felé

Iránban az elnök kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik, bár a legnagyobb hatalom a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah kezében van, és más erős intézmények, köztük a Forradalmi Gárda is jelentős befolyást gyakorol. Ezúttal a választás tétje a szokottnál is nagyobb. A május 19-én helikopterbalesetben elhunyt Raiszit Ali Hámenei utódjaként tartották számon. Az ajatollah 85 éves, és ha meghalna az új elnök hivatali ideje alatt, a mostani választás kritikusnak bizonyulhat az ország irányvonala és az iszlám köztársaság jövője szempontjából.

Ilyen körülmények között kevéssé valószínű, hogy az ajatollahok bármit a véletlenre bíznának. „Az iszlám köztársaság várhatóan nem vállal semmilyen kockázatot ezen a választáson azzal, hogy vezető reformista személyiségeket enged be a versenybe” – idézte Saeed Laylaz reformer elemzőt a Financial Times.