Egyre radikálisabb lépésekkel igyekszik háttérbe szorítani az oroszajkúak által támogatott és Moszkva által befolyásolt ellenzéket a moldovai kormány. A Maszolnak nyilatkozó elemző szerint közben Washington átadja a terepet Romániának Moldova menedzselésében, így például románok látják el a kibervédelmet, vagy a moldovai tisztek, bírók továbbképzését. 

A moldovai parlament hétfőn megerősítette azt a törvénymódosítást, mely szerint az alkotmányellenesnek minősített ellenzéki Șor párt vezetőit eltiltották attól, hogy jelöltként indulhassanak a választásokon. A tilalom a párt végrehajtó szervének tagjaira és egyéb választott tisztségviselőire vonatkozik. A moldovai alkotmánybíróság júniusban támogatta az ország Nyugat-barát vezetésének azon beadványát, hogy tiltsák be az oroszbarátnak tartott Șor párt tevékenységét. Chișinăuban korábban rendszeresek voltak a tüntetések, amelyeknek kezdeményezője a most betitott ellenzéki formáció volt. A pártvezér Ilan Șor 2019 óta szökésben van, miután az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta korrupció és Oroszország javára végzett tevékenység vádjával. A szintén ellenzéki szocialista párt elnökét, Igor Dodont májusban kiengedték ugyan a házi őrizetből, de a korrupció és hazaárulás vádjai miatt tovább zajlik az ügyészségi eljárás ellene, ezért korlátozva van mozgási szabadsága. 

A moldovai parlament a minap további hatvan nappal meghosszabbította a nemzeti szükségállapotot. Moldova először 2022. február 24-én hirdette ki a rendkívüli állapotot a szomszédos Ukrajna elleni orosz agresszió miatt. Chișinău közben csökkenti az orosz nagykövetség Moldovában akkreditált diplomatáinak létszámát. Nicolae Popescu moldovai külügy- és európai integrációs miniszter szerint ugyanis fennáll a gyanú, hogy „a nagykövetség munkatársai egy részének köze van a moldovai belpolitikai helyzet destabilizálásához". Moldovai tömegtájékoztatási eszközök a napokban arról adtak hírt, hogy az orosz nagykövetség épületének tetején antennákat helyeztek el, amelyeket feltehetőleg kémtevékenységre használnak.

A moldovai fejlemények hátterével kapcsolatban Barabás T Jánost, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető munkatársát kérdeztük, aki korábban magyar diplomataként tevékenykedett Chișinăuban. „Maia Sandu elnök és pártja, a kormányon lévő Akció és Szolidaritás Párt (PAS) rákényszerült az oroszbarát parlamenti ellenzék elleni fellépésre, miután tavaly és az idei év elején több puccskísérlet is volt Chișinăuban. Orosz ügynökök erőszakos utcai tüntetések és rendzavarás szervezésével próbáltak előrehozott választásokat, és kormánycserét kikényszeríteni, miközben az ellenzéki média uszító üzenetekkel hergelte az életszínvonal romlás miatt aggódó nyilvánosságot, Oroszország pedig gazdasági szankciókkal, és fenyegetésekkel igyekezett támogatni a kormánycserét” - mondta a Maszolnak a kolozsvári származású elemző. 

Emlékeztett rá: bár a törvényhozásban a nyugat- és románbarát PAS-nak  63 százalékos többsége van, a felmérésekben a szocialisták, kommunisták és a többi kis oroszbarát csoport koalíciója legyőzné a Sanduékat, ha most lennének választások. „Moldova EU tagjelölt státuszt kapott tavaly, Ukrajnával együtt. Az EU politikai kiállással és segélyekkel is támogatja az országot, de elvi politikai biztatásai vannak, nem neveznek meg letartóztatandó ellenzékieket. Biztonságpolitikában az Egyesült Államok és a NATO támogatása a fontos, itt a titkosszolgálati együttműködés, az interoperabilitás erősítése, valamint a moldovai hadsereg és igazságszolgáltatás reformja a fontos” - hangsúlyozta Barabás T. János. Megemlítette azt is, hogy Washington átadja a terepet Romániának Moldova menedzselésében, így például románok látják el a kibervédelmet, vagy a moldovai tisztek, bírók továbbképzését. „Utóbbi persze a román hazafiasság erősítését is szolgálja” - tette hozzá a szakértő. 

Annak kapcsán, hogy radikalizálódik a moldovai hatalom Oroszország tekintetében (orosz diplomatákat tiltott ki, ellenséges retorikát használ  Moszkvával szemben), azt kérdeztük az elemzőtől: mennyire veszélyes politika ez az eddigi, egyensúlyozó diplomácia helyett? „Valóban, a 2020 óta kormányzó nyugatbarát PAS 2023-ig óvatos volt Moszkvával szemben, nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, visszafogottan nyilatkoztak, átadták az oroszországi gázkontingensüket a szakadár transznisztriai Cuciurgani erőműnek villamosáram cseréje fejében, tehát folytatták energiaügyi együttműködésüket. De a háttérben megkezdődött az elszakadás Oroszországtól, ügyészségi vádemelések segítségével leváltották az oroszbarát titkosszolgálati vezetőket és legfelsőbb bírákat (Moldovában a legfelsőbb bíróság egyben az alkotmánybíróság is), így a törvény nevében tudtak fellépni a Moszkva által befolyásolt utcai tüntetések, és hatalomátvételi kísérlet ellen” - hangsúlyozta Barabás T. János.

Arról is beszélt, hogy közben megépültek a gáz- és villamosáram vezetékek Románia felé, így Moldova már minimális szinten, de el tudja látni magát nem orosz energiával. „Sanduék tavaly nyáron megragadták a lehetőséget és felgyorsították a nyugati integrációt, ami a Kreml politikájának elítélésével is járt. Lássuk be, a kis államnak az EU tud megfelelő modernizációs programot létrehozni, a moldovaiak amúgy is már az EU-hoz kötődnek gazdaságilag, több, mint egymillió vendégmunkásuk van nyugaton. Érzelmileg is egyre inkább távolódnak Moszkvától, az oroszpárti média nagy részét betiltották, a moldovaiakat sokkolta az ukrán városok bombázása, a háborús pusztítás. A Moszkvával való konfrontálódás valóban kockázatos, de elkerülhetetlen, mert a háború kiélezte a politikai helyzetet, és Moldova már nem tud meglenni nyugati segélyek nélkül. Becsléseim szerint a nemzeti jövedelmük 8-12 százaléka nyugati támogatásból áll” - vázolta a helyzetet az elemző.

Ami a várható politikai mozgásokat illeti, Barabás T. János azt mondta, a Kreml részéről további hibrid támadások várhatók, Ukrajna gyengítése, illetve a NATO zavarása céljából is. Szerinte a nagy tét az idei októberi helyhatósági választás, és a jövő évi elnökválasztás lesz Moldovában.  „Októberben a fő tét a chișinăui polgármesteri pozíció elnyerése, itt Ion Ceban jelenlegi baloldali polgármester van előnyben Lilian Carp kormánypárti képviselő és polgármesterjelölttel szemben. Carp a nemzetbiztonsági parlamenti bizottság elnöke, jelezve milyen irányból igyekszik a kormány megfogni Cebant” - tájékoztatott az elemző. 

Mint kiemelte, a jövő évi elnökválasztás a legfontosabb politikai kihívás, amelyre a táborok készülnek. „Maia Sandu kihívója egy oroszbarát politikus lesz, de nem valószínű, hogy a szocialista Dodon. Dodonról az orosz hatalom levette kezét, mert túl támadhatónak tartja korrupciós ügyei miatt, a köztévé többször leadta azt a titkos felvételt, amelyen a szocialista vezető egy reklámszatyorban pénzt fogad el egy vállalkozótól. Családja, orosz ügynök barátai is számos adócsalásban, törvénytelen tranzakcióban vettek részt. Moszkva az utóbbi években Ilan Șort akarta felépíteni az oroszbarát tábor vezetőjévé, de utóbbi is korrupciós vádak elől menekül” - mondta Barabás T. János. Megemlítette: egyes vélemények szerint az óvatosan oroszbarát Irina Vlah, a Gagauz Autonómia volt kormányzója lehet az ellenzék közös jelöltje. 

Az elemző úgy látja, egy komolyabb válság a Nyugat ellen fordíthatja a jelenleg az EU-integráció mellett elkötelezett közvéleményt, ráadásul várhatóan az elkövetkező hibrid összecsapásban a két egymással szemben álló politikai tábor a pénzügyi segélyeket, az internetes propagandát, és az egyházakat is beveti.