Ukrán katonai egységek kiképzésével, adatszerzéssel és nyugati fegyverek Románia területén keresztül történő szállításával támogatja Ukrajnát Bukarest, ha hinni lehet a Pentagon állítólagos dokumentumainak. A súlyos biztonsági kiszolgáltatottságot jelző adatszivárgás révén arról is értesülhettünk, hogy a jelenlegi kihasználtság mellett május 2-ig kimerülnek Ukrajna S-300-as légvédelmi rendszerei. Az ügy a tíz évvel ezelőtti WikiLeaks-botrányt idézi.   

A közösségi oldalakon közzétett katonai információkból most először derül ki egyértelműen: Románia más NATO-államokkal együtt adatszerzéssel és katonák kiképzésével segítette Ukrajnát. A Pentagon dokumentumai szerint Románia hozzájárulása a kiképzés terén a lengyel szerepvállalással egyenrangú, azaz rendkívül erőteljes.

A Spotmedia portál által ismertetett iratrészben az is olvasható, hogy Románián keresztül szállítanak nyugati fegyvereket. A kormány nem kommentálta a napvilágra került információkat. Eddig a bukaresti hatóságok eltitkolták a Kijevnek nyújtott katonai támogatás részleteit. Sajtóértesülések szerint a kabinet azért nem nyilatkozott az Ukrajnának adott segítség mértékéről, mert el akarta kerülni a Moldovai Köztársaságra nehezedő orosz nyomás fokozódását.  

Az internetre kiszivárgott dokumentumok – amelyekből az is kiderül, hogy az Egyesült Államok miként hatolt be az orosz védelmi minisztériumba és a Wagner-csoportba, s milyen mértékben hallgatja le szövetségeseit, így Dél-Koreát, Izraelt és Ukrajnát – az ukrajnai háború menetét is befolyásolják. Kijev módosította néhány katonai tervét a Pentagonból származó szigorúan titkos iratok nyilvánosságra kerülése után.

A 24.hu portál által idézett egyik dokumentumból kiderül, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök idén február végén azt javasolta, hogy pilóta nélküli légi járművekkel mérjenek csapást az oroszországi Rosztov megye területén lévő orosz ellátási központra. A hírszerzési jelentés magyarázatot adhat az amerikai tisztviselők nyilvános nyilatkozataira, miszerint nem akarnak Ukrajnának nagy hatótávolságú rakétarendszereket szállítani, mert attól tartanak, hogy Kijev ezeket Oroszországon belüli csapásokra használná. Az egyik dokumentum részletesen taglalja: a jelenlegi kihasználtság mellett május 2-ig kimerülnek Ukrajna S-300-as légvédelmi rendszerei.

Kapcsolódó

Minősített katonai információk nyilvánosságra kerülését vizsgálja a Pentagon

Az amerikai védelmi minisztérium vizsgálatot indított ukrajnai katonai tervekről szóló, minősített amerikai és NATO-információk nyilvánosságra kerülése ügyében – közölték a Pentagon tisztségviselői helyi idő szerint csütörtökön.

orosz–ukrán háború kiszivárogtatás Pentagon

Robert C. Castle biztonságpolitikai szakértő korábban többször is említette, hogy az ukrán honvédelem szűk keresztmetszete a légvédelem, és itt következhet be az a törés, ami eldöntheti a háború sorsát. „Különösen aggasztó az a tény, hogy a nagy hatótávolságú réteg pont akkor látszik kimerülni, amikor tömegesen jelennek meg a fronton az orosz nagy hatótávolságú PBK-500U Drel siklóbombák. Ahhoz, hogy a bennük rejlő potenciált az oroszok ki tudják aknázni, arra van szükség, hogy a siklóbombát indító platform nagy magasságban, nagy sebességgel repüljön. Ez eddig meglehetősen kockázatos vállalkozásnak bizonyult. Ha ez a korlátozás megszűnik, akkor az orosz siklóbombák nagy hatótávolságú és precizitású repülő tüzérségként mérhetnek csapásokat, mélyen az ütközési vonal mögött. Meglepő módon a dokumentumok szerzője nem vetette fel a hajókra telepített légvédelemi rendszerek átadásának a lehetőséget. Vajon miért?” – írta Facebook-bejegyzésében az erdélyi származású izraeli szakértő.  

Más elemzők szkeptikusak az információk valódiságával kapcsolatban. Megjegyzik: a dokumentumokat Oroszország módosíthatta, de az sem kizárt, hogy a Pentagon szándékosan szivárogtatta ki az adatokat.

„Nem lepődnék meg, ha valóban kiszivárogtatásról lenne szó, de amíg nincs egyértelmű rálátásunk, amíg nem zárul le a Pentagon-vizsgálat, addig csak találgathatunk. (...) Két lehetőség van: korábban történt valódi kiszivárogtatás, vagy az amerikai szolgálatok által ellenőrzött szivárogtatás” – mondta az Adevărulnak Ștefan Popescu külpolitikai elemző. Ami a bukaresti vezetés titkolózását illeti, a szakértő azt mondta, hogy a román hatóságok részéről egyfajta hagyomány, hogy kényes témákról nem kommunikálnak. „Ez a közigazgatási kultúráról, de a civil társadalomtól is függ” – magyarázta Ştefan Popescu, hozzátéve: olyan államokban, mint Nagy-Britannia vagy Franciaország, jóval nagyobb a nyomás nehezedik a hatóságokra a tájékoztatás megkövetelése érdekben.

Cristian Barna katonai szakértő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem iratokat látunk, hanem iratokról készült fotókat. Mint mondta, az egyik dokumentum esetében már kiderült, hogy megváltoztatták, a módosult információk pedig az oroszoknak kedveznek. 

Washingtonban egyébként vizsgálják a dokumentumok hitelességét, a kiszivárogtatás miatt nyomozást indítottak. Az ügy súlyossága hasonló a 2013-ban történt esethez, amikor több mint hétszázezer dokumentum, video és diplomáciai távirat jelent meg a WikiLeaks oldalán.