Szerda este megérkezett Budapestre Hszi Csin-ping kínai elnök. Az ázsiai nagyhatalom államfője péntekig tartózkodik Magyarországon állami látogatáson, a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján. Hszi magyarországi vizitjét megelőzően Belgrádban és Párizsban tárgyalt.

A kínai-magyar kapcsolatok azért ilyen jók, mert a magyar kormány Kína-politikája realista - mondta Salát Gergely tudományos főmunkatárs, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Selyemút Peking és Budapest között - pillanatkép a kínai-magyar kapcsolatokról című kerekasztal-beszélgetésén, szerdán Budapesten. A Kína-szakértő hozzászólásában azt is kiemelte: az „Egy övezet, egy út" kínai kezdeményezés a nemzetközi kapcsolatépítés mesterterve; így Magyarország jól tette, hogy a Kína elszigetelését célzó törekvésektől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, ami alapvető fontosságú, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell.

Az MTI beszámolója szerint Salát Gergely a beszélgetés kínai résztvevőivel egyetértve azt is elmondta: nem véletlen, hogy a két ország az együttműködési lehetőségek tárházaként tekint egymásra, hiszen már az 1970-es évek végén történt kínai irányváltás, a „nyitás politikája" is egybeesett tartalmilag a magyar kormány mai, a kapcsolatépítésre építő stratégiájával. A kínai és a magyar álláspont pedig azért van még közelebb egymáshoz - tette hozzá -, mert a jelenleg is gyorsan változó nemzetközi környezetben mindkét ország szeretne jó pozíciót fogni. Ez Kína számára azt jelenti, hogy felméri, kik lehetnek továbbra is stabil és megbízható partnerei Európában, ezért Magyarországnak is hajlandó az eddiginél több teret adni; Magyarországnak pedig azt, hogy nem szeretne egyik nagy blokknak sem a perifériája lenni, hanem önállóan, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét betöltve próbál érvényesülni.

Salát Gergely úgy látja, noha ennek a stratégiának is megvannak a maga kockázatai, hosszú távon gyümölcsözőbb lehet annál, mintha csak alárendelt tagja lennénk valamelyik nagy blokknak. A konkrétumokról szólva hozzátette, a már eddig is széles körű gazdasági, tudományos és oktatási együttműködés a kínai elnök most kezdődő látogatásának eredményeként minden bizonnyal még tovább bővül majd; így mindkét fél bizakodó lehet a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően.

Ju Vejvej, a Budapesten hét éve működő Kína-Közép-Kelet-Európa Intézet alelnöke arról beszélt, hogy az „Egy övezet, egy út" kezdeményezés Kína részéről nem csupán a gazdasági-pénzügyi együttműködés kialakításáról, hanem a résztvevők ismerkedéséről is szól békés, kulturális és civilizációs párbeszéd formájában. A konkrét együttműködést illetően az alelnök az infrastruktúra-fejlesztést és a digitális technológiai együttműködést emelte ki, mert e területeken látja a kínai vállatok egyik nagy erősségét.

Kung Jüan, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia tudományos munkatársa hozzászólásában pozitívumként emelte ki, hogy a kínai és a magyar vezetés között olyan kérdésekben mutatkozik jelentős nézetazonosság, mint a háború vagy béke; a családpolitika és a kölcsönös előnyök mentén kialakítandó befektetésekre és együttműködésre való törekvés, valamint a nemzeti szuverenitás fontossága.