Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton, az évértékelő beszédében.

A kormányfő először a földrengés utáni törökországi mentés magyar hőseit köszöntötte. „Bajban derül ki, kire lehet számítani, ránk, magyarokra lehet számítani” – jelentette ki.

Orbán Viktor a jövő szempontjából a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy az európai életben végbemenő hatalmas változások – amelyek új, szellemi, politikai, gazdasági és katonai feladatokat hoznak – „elveszik, vagy meghozzák a magyarok életkedvét”. A 2010 utáni időszakot felidézve úgy fogalmazott: már „minden olyan szépen el volt gondolva”, hiszen „átvágtuk magunkat a 2010-ben elzavart szocialista kormányok itt hagyott törmelékhalmain, a vadkeleti szocializmus romjain, túljutottunk a munkanélküliségen, a zsugorodó gazdaságon, a devizahiteleken, a rosszkedvű irigységen, a nyugat előtti hasraesésen, az égig érő rezsiszámlákon, a hálapénzen, a segélyből élő ügyeskedésen, a jó ez így is beletörődő igénytelenségén”. „Már kezdtük elhinni, lesz még itt szőlő, lesz még lágy kenyér mindenkinek” – mondta.

Orbán Viktor szerint, „ha nem is halált, de Brüsszelt megvető bátorsággal” újjászervezték a magyar államot, és az akadékoskodókat félretolva felépítettek egy új magyar gazdaságot is, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását.

A kormányfő azt mondta, amikor 2020-ban kitört a koronavírus-járvány abban reménykedett, hogy az ország túljut rajta és ott folytathatja, ahol abbahagyta, megérkezik oda, ahova mindig is vágyott. „Megint lesz sok gyerek, sok millió szív, amely várja az örömhírt, rendben tartott, csinos és biztonságos ország, klímaváltozást is túlélő, zöld Kárpát-medence” – fogalmazott. Szerinte a koronavírus-járvány után a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átlépett a háború éveibe. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is, a világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt – fogalmazott.

Közölte, valójában 2020 márciusa óta, vagyis lassan három éve „folyamatos nyomás alatt éljük az életünket”, és ebből könnyen lehet négy, de akár öt év is. „2022 volt a rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebb év” – jelentette ki. Hozzátette: amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolni. Ez vitte el az áprilisi választás utáni hónapokat – jelentette ki a miniszterelnök. A kitűzött célokról nem kell lemondani, feladni őket, csak az eszközökön kell változtatni – közölte.

A miniszterelnök leszögezte: a magyar kézbe vett stratégiai ágazatokat, a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart a kormány magyar kézben tudja tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is „visszamagyarosítjuk”.  Jelezte, marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is, és „nem adjuk fel a legmerészebb tervünket sem, hogy a gyermekes családok anyagi helyzete is jobb legyen, mint azoké, akik nem vállalnak gyermeket”. Ezért minden évben lesznek újabb családsegítő döntések, ahogy idén az, hogy a gyermeket vállaló nők 30 éves korukig nem fizetnek személyi jövedelemadót.

A háború és az infláció veszélye leselkedik

Kiemelte: ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció.

A háború veszélyének legyőzéséről kijelentette: „szívünk szerint egyszerűen véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk, ez nem a mi súlycsoportunk”. Elmondta: „ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni”. Ez eddig sem volt egyszerű, és ezután sem lesz az, mert „mi a nyugati világ része vagyunk, NATO- és európai uniós tagok, és ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy tesz” – fogalmazott. Kijelentette: „ez az ő háborújuk, és nem a miénk”. Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, hogy a külső támadással szemben harcoljon, de semmilyen szempontból, erkölcsi szempontból sem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk – mondta.

Ukrajna humanitárius támogatása nem jelenti az orosz kapcsolataink felszámolását sem, mert ez ellentétes a nemzeti érdekeinkkel – tette hozzá. Magyarország ezért nem járul hozzá a gáz-, az olaj- és atomipari szankciókhoz, amelyek tönkreteszik Magyarországot. Fenntartjuk gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal, és ezt tanácsoljuk az egész nyugati világnak is, mert kapcsolatok nélkül nem lesz sem tűzszünet, sem béketárgyalás – ismertette, hozzátéve: az ország nem járul hozzá egyházi személyiségek szankciós listára tételéhez.

A kormányfő kijelentette: a kormány szerint nem életszerű, hogy Oroszország fenyegetné Európa biztonságát. Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO-ellen, és jó ideig nem is lesz ilyen helyzetben. Sérelmezte, hogy Magyarország egy évtizeddel ezelőtti kezdeményezésének ellenére máig nem állt fel közös európai haderő.

Több tiszteletet a kárpátaljai magyarságnak!

Hangsúlyozta: ha néhány NATO-tag vagy ezek egy csoportja a tagállamok területén túl háborús cselekményt akar végrehajtani, akkor ezt a NATO keretén kívül kell megtennie. Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták – mondta. Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban – szögezte le a miniszterelnök. „A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli – jelentette ki Orbán, hozzátéve: – több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban!” Úgy vélte: Európa a háborúba sodródás perceit éli, „vékony pallón egyensúlyoz, sőt valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal.”

Kijelentette: béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással. Azt mondta: Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek. „Az európai újjáépítési program minket megillető részét a brüsszeli bürokrácia jól megfontolt, rossz szándékkal nem adta oda se Magyarországnak, se Lengyelországnak”. Magyarország olyan pénzt nem kapott meg 2022-ben, a legnehezebb évben, amit a tagállamok közös hitelként vettek fel, és „nekünk, magyaroknak a ránk eső részét vissza kell majd fizetnünk”.

Marad az élelmiszer-árstop

Jelezte, noha a baloldal az élelmiszer-árstop visszavonását követeli, az addig marad, amíg a kormány az inflációt csökkenő pályára nem tudja állítani. Ugyancsak marad a kamatstop, ami 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen – sorolta. Elmondta: május 1-jével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegyebérletet vezetnek be. A vármegyebérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd.

Azt is mondta: a pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőtteknek meg az a dolguk, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék. A kormányfő hangsúlyozta: „nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek, nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant”. Ez itt Magyarország, és itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének! – jelentette ki.

A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta szavait Orbán Viktor.