Miután másfél éven keresztül – az orosz csapatok Kijev-közeli visszavonulása óta – az orosz harctéri legyőzéséről beszéltek, az ország jelenleg a „stratégiai védelemre” készül. Egyre több magas rangú nyugati vezető és elemző kezdett el beszélni arról, hogy egy ukrán kudarc egész Európára fenyegetést jelentene.

Az Egyesült Királyság állampolgárainak fel kell készülniük a 20. századi nagy konfliktusokhoz hasonló méretű háborúra, és arra is, hogy maguknak is be kell vonulniuk – kongatta meg a vészharangot a brit vezérkari főnök. Egy londoni kiállításon felszólaló Patrick Sanders tábornok azt mondta: az ukrajnai orosz invázió intő jel. Emlékezni kell a korábbi háborúk tanulságaira, mielőtt túl késő lenne – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy elődeink nem érzékelték az úgynevezett júliusi válság következményeit 1914-ben, és belefutottak a legszörnyűbb háborúba. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ma ugyanazt a hibát kövessük el” – mondta a brit hadsereg vezetője, aki szerint Ukrajna bátor ellenállásával időt nyer a nyugatiak számára. Sanders szerint Nagy-Britannia teljes civil lakosságának fel kell készülnie a háborúra, mert a katonai konfliktusokat a „polgári hadseregek” nyerik meg.

Egyre több magas rangú nyugati vezető és elemző kezdett el beszélni arról, hogy egy ukrán kudarc egész Európára konkrét katonai fenyegetést jelentene. Egy hete Boris Pistorius német védelmi miniszter figyelmeztetett arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború más országokra is kiterjedhet. A Tagesspiegel című napilap január 19-i kiadásában megjelent interjúban a Bundeswehr reformjával megbízott tárcavezető – amúgy a legnépszerűbb miniszter Olaf Scholtz meglehetősen népszerűtlen kormányában – „égető fenyegetettségről” beszélt. „Gyorsan meg kell erősítenünk védelmi kapacitásainkat” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nap akár meg is támadhat egy NATO-tagországot.

A hamburgi német katonai akadémián csütörtökön tartott beszédében a szociáldemokrata politikus - a társadalom szélesebb rétegeihez szólva – kiemelte: amikor a németek arról beszélnek, hogy készen állnak-e megvédeni magukat, akkor tisztázni kell, hogy konkrétan kiknek is készen állniuk a harcra. „Ezt a vitát le kell folytatni” a társadalomban – mondta a tárcavezető, aki fontolgatja, hogy a német állampolgársággal nem rendelkező lakosok is szolgálhassanak a Bundeswehrben, amelynek létszámát 2031-ig 203 ezerre növelnék a jelenlegi 181 ezerről.

A balti államok vezetői decemberben egy közös sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy Oroszország győzelme esetén „egész Európa, az egész nyugati világ” veszélyben lenne. Edgars Rinkevics lett elnök szerint Oroszország már csak azért is megtámadhatná valamelyik balti vagy kelet-európai államot, hogy tesztelje a NATO reakcióját. A három politikus azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna meg fogja nyerni a háborút, de a Nyugatnak mindenképpen fel kell készülnie egy hosszú távú küzdelemre, nem szabad alábecsülni Oroszországnak azt a képességét, hogy tanuljon a saját hibáiból.

Moszkva a „Nyugat információs háborújának” és „hibrid agressziónak” tartja az „oroszveszély” emlegetését. Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, Szergej Nariskin a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában azt mondta: amikor a Nyugat „azzal riogat”, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t, valójában meg akarja félemlíteni Oroszországot a NATO-val való közvetlen fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével. „De az Oroszországi Föderáció vezetése nem fogja feladni céljait” – bizonygatta az orosz kémfőnök, aki szerint „a Nyugat éppen vereséget szenved Ukrajna területén”, ezért nagyon nagy lehet számára a csábítás arra, hogy különböző módokon „provokáljon".

Tény, hogy egyre több nyugati politikus és komolyan vehető elemző foglalkozik újabban azzal a lehetőséggel, hogy a kudarcba fulladt ukrán ellentámadást újabb, ezúttal sikeres orosz offenzíva követi, amelynek nyomán akár egész Ukrajnát orosz fennhatóság alá kerül. A széles körben mérvadónak tekintett amerikai elemzőház, az Institute for Study of War ezt mint lehetőséget mérlegelte arra az esetre, ha az Egyesült Államok és az Európa Unió teljesen elvágja Ukrajna támogatását.

Mint ismert, az EU vezetői decemberben nem jutottak egyezségre a négy évre szóló, 50 milliárd eurós finanszírozási keretről - amelyről a február 1-jei rendkívüli EU-csúcson születhet mégis döntés -, a washingtoni törvényhozás pedig szintén képtelen megállapodni a további katonai segélyről, amelynek elfogadását egyes republikánusok a bevándorlás elleni fellépés megerősítéséhez kötnék.

Források hiányában az ukrán csapatoknak takarékoskodniuk kell a lőszerrel, miközben az oroszok már korábban is fölényt élveztek a tűzerőt illetően, és az utóbbi hetekben fokozták a támadásaikat a front legnagyobb részén. A legutóbbi hírek szerint nőtt az orosz erők aktivitása Fehéroroszországban is, és noha az ukránok korábban csekélynek tartottak egy támadást északi irányból, teljesen nem zárható ki egy újabb front megnyitása.

Egy orosz győzelem rendkívül súlyos következményekkel járna Ukrajna nyugati támogatóira nézve. „Nincs visszatérés a 2022 előtti status quo-hoz” – írta az ISW hangsúlyozva, egy győzelem Ukrajnában „egy felbátorodott Oroszországot jelentene a Nyugat számára, amely az eddiginél elszántabb arra, hogy aláássa az Egyesült Államokat”.

Egyes elemzők már novemberben figyelmeztettek, hogy az ukrán vezérkari főnök által patthelyzetként leírt állapot meglehetősen ingatag. Jack Watling, a Royal United Services Institute (RUSI) nevű londoni agytröszt elemzője a Financial Times podcastjában úgy vélte: Valerij Zaluzsnij tábornok elemzése ugyanakkor hibás, mert túlzottan összpontosít a területi nyereségre/veszteségre. Amikor patthelyzetről beszél, azt sugallja, hogy beláthatatlan ideig fennmaradhatnak a jelenlegi állapotok, ha minden az eddigiek szerint megy. Csakhogy, ha megnézzük a lemorzsolódás mértékét a két oldalon - hogy mennyi embert veszítenek és mennyi hadianyagot fogyasztanak -, „ez egy olyan állás, amelyet nem lehet a végtelenségig fenntartani” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy jelenleg Oroszország előnye nő. Ez novemberben volt. Manapság Kijevben már nyíltan beszélnek az ellenoffenzíva sikertelenségéről, amit az újabb mozgósítás körüli dráma is tetéz.

„Világos stratégiára van szükségünk... ez pedig a stratégiai védelem” – fogalmazott a Deutsche Welle német közszolgálati televízió csütörtöki adásában Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja. Az ellenzéki politikus szerint nagyon sokáig süket fülekre talált a stratégiaváltás sürgetése - ezért is nem szavazta meg a kijevi parlament a kormány új mozgósítási tervét -, viszont „jelenleg éppen ez történik”. Kiderült, hogy légifölény nélkül az ukránok „nem támadhatják csak úgy az oroszokat, árkokon és aknamezőkön keresztül”. Goncsarenko szerint az ukrán „B terv” lényegében az orosz stratégia másolása. Azaz az ukránok erődítményekkel, lövészárkokkal, aknamezőkkel állítanák meg a további terjeszkedést, és alkalomadtán – évek vagy akár évtizedek múltán – visszafoglalnák az orosz kézen lévő területeket.