A NATO fontolgatja a nukleáris fegyverek készenlétbe helyezését, amit Moszkvában eszkalációnak és a háború felé tett újabb lépésnek tekintenek. Az Adevărulnak adott interjújában Alexandru Grumaz tábornok, Románia első Harvardon végzett tisztje egészen más magyarázattal szolgál.

A NATO tárgyalásokat folytat arról, hogy több nukleáris fegyvert telepítsen az Oroszország és Kína által jelentett növekvő fenyegetéssel szemben – mondta Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában. Oroszország azonnal reagált a Reuters által idézett Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivőn keresztül, aki szerint ez eszkalációt jelent.

A Harvardon végzett Alexandru Grumaz tábornok szerint a nukleáris fegyverekről szóló vita sokkal összetettebb, mert nem a taktikai nukleáris fegyverekről vagy a ballisztikus rakétaarzenálról van szó. „Jelenleg Oroszország taktikai atomfegyverek bevetésével kapcsolatos gyakorlatokat folytat, Fehéroroszországgal már megtette, az északi térségben végzi ezeket a gyakorlatokat. Természetes, hogy a NATO felkészül egy esetleges válaszlépésre, ha Oroszország nukleáris fegyvereket vetne be. Nagyon jól tudjuk, hogy a taktikai atomfegyver, bár korlátozott területen fejti ki hatását, a radioaktív felhő mégis bármely irányba elsodródhat. Úgy vélem, hogy Stoltenberg nyilatkozata alapvetően illeszkedik a NATO-szövetség keleti szárnyán folytatott elrettentő politikájához. A csapatok mellett a haditechnika, sőt a taktikai nukleáris fegyverek átcsoportosítása is rendkívül fontos” – magyarázza a tábornok.

Alexandru Grumaz hozzátette, hogy ha a döntést elfogadják, a taktikai nukleáris fegyvereket a szövetség speciális repülőgépeinek fedélzetére fogják helyezni. „Ezek a taktikai nukleáris fegyverek általában a speciális célú F–16-os repülőgépeken szállított bombák, többletelemekkel rendelkeznek egy hagyományos F–16-oshoz képest. Természetes, hogy készenlétben kell állniuk, hogy elrettentsék Oroszországot a nukleáris fegyverek bevetésétől” – tette hozzá.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában foglalkozott a nukleáris fegyverek készenlétbe helyezésének kérdésével. „Nem fogok belemenni az operatív részletekbe arról, hogy hány nukleáris robbanófejnek kellene működőképesnek lennie, és melyeket kellene készenlétbe helyezni, de konzultálnunk kell ezekről a kérdésekről” – mondta. Figyelmeztetett arra, hogy különösen Peking nagymértékben fektet be a modern fegyverekbe, köztük nukleáris arzenáljába, amely szerinte 2030-ra eléri az 1000 robbanófejet.

„A NATO célja természetesen egy atomfegyverek nélküli világ, de amíg vannak atomfegyverek, addig nukleáris szövetség maradunk, mert egy olyan világ, ahol Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának van atomfegyvere, a NATO-nak pedig nincs, sokkal veszélyesebb világ” – mondta Stoltenberg. Szerinte a NATO nukleáris rendszerének fejlesztése a legjobb válasz az orosz retorikára. A NATO évek óta építi nukleáris elrettentő rendszerét, amely a NATO globális elrettentési és védelmi politikájának kulcsfontosságú részét képezi.

Oroszország reakciója nem késett sokáig. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő rámutatott, hogy Stoltenberg kijelentései ellentmondani látszanak az ukrán konferencia közleményének, amely kimondja, hogy elfogadhatatlan a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés és azok alkalmazása az orosz-ukrán háború keretében. Peszkov azonban nem szólt arról, hogy Oroszország már többször fenyegetőzött atomfegyverek bevetésével.