Egyre nő a nyomás Izraelen, hogy hagyjon fel a Gázai lakosság több mint felének menedéket nyújtó Rafah lerohanásának tervével. Washingtonban attól tartanak, az izraeli miniszterelnök makacssága megtorpedózhatja a regionális béke alapjait.

„Minden határon túlment” – így jellemezte múlt héten Joe Biden az egyiptomi határhoz közeli gázai város, Rafah kiürítésének tervét. A Benjámin Netanjahuval folytatott vasárnapi telefonbeszélgetés alkalmával viszont már az amerikai elnök jóval „kendőzetlenebb szavakkal” hozta az izraeli miniszterelnök tudomására „mélységes ingerültségét” amiatt, hogy a tel-avivi kormány hosszabb ideje figyelmen kívül hagyja Washington „tanácsait” a Gázában alkalmazott katonai műveletekkel kapcsolatban – jelenti a CNN amerikai hírtelevízió fehér házi forrásokra hivatkozva. Amerikai tisztviselők abban reménykedtek, hogy januárra Izrael átáll egy alacsonyabb intenzitású, hiperlokalizált kampányra. Ehelyett pár napja Netanjahu utasította a hadsereget, hogy ürítse ki Rafaht, ahol a gázai lakosság több mint fele – mintegy 1,4 millió személy –menedéket talált az északabbra fekvő településeken zajló katonai műveletek elől.

Biden azt kérte, hogy az izraeli hadsereg addig ne nyomuljon be a városba, amíg nincs „hiteles terve” a palesztin civil lakosság biztonságának a szavatolására. Ezt hétfőn megismételte a II. Abdullah jordán királlyal folytatott megbeszélései után tartott fehér házi sajtótájékoztatón. Egyúttal elmondta, azon dolgozik, hogy Izrael és a Hamász között létrejöjjön egy „legalább hathetes” tűzszünet, amelynek értelmében Izrael leállítja a harcokat Gázában cserében a Hamász fogságában lévő több mint száz túsz szabadon engedéséért.

„Nem engedhetünk meg egy izraeli támadást Rafah ellen. Nem állhatunk tétlenül és hagyhatjuk, hogy ez folytatódjon. Most tartós tűzszünetre van szükségünk. Ennek a háborúnak véget kell vetni” – jelentette ki a jordán király, Washington egyik legszorosabb szövetségese a Közel-Keleten. Hozzátette, elengedhetetlen, hogy az ENSZ palesztinai menekültekkel foglalkozó ügynöksége (UNRWA) megkapja a létfontosságú gázai munkájához szükséges támogatást. (Mint ismeretes, több nyugati kormány felfüggesztette az ügynökség finanszírozását, miután felmerült a gyanú, hogy egyes munkatársai részt vettek a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásában.)

Bidenre nagy nyomás nehezedik az amerikai arab közösség és a palesztinok ügyével rokonszenvező, főleg fiatal demokrata szavazók részéről a kulcsfontosságú novemberi választások előtt, amelyen a második mandátuma múlhat. Fehér házi források szerint Washington kezdi elveszíteni a türelmét, főleg miután Netanjahu a nyilvánosság előtt „őrültségnek” nevezte a túszok szabadon bocsátására és a harcok leállítására szóló javaslatot. Tette ezt ráadásul akkor, amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter a régióba utazott, hogy megpróbálja előmozdítani a tűzszüneti megállapodást. Egy tisztviselő szerint a Biden és Netanjahu között vasárnap lezajlott 45 perces telefonbeszélgetés nagy része a túszügyletről szólt.

A közelgő választásokon kívül a Biden-kormányzat azért is sürgeti a harcok beszüntetését, mert az izraeli hadsereg által alkalmazott taktikák veszélybe sodorhatják fél évszázad amerikai erőfeszítéseit a Közel-Keleten. Egyiptom azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben az izraeli hadsereg benyomul Rafahba, Kairó felfüggeszti az Izraellel kötött 1979-es Camp David-i békeszerződést, amelyet a közel-keleti békefolyamat alapkövének tekintenek. Két egyiptomi tisztviselő és egy nyugati diplomata nyilatkozott erről az Associated Pressnek vasárnap. A rafahi offenzívára várva Egyiptom megerősítette katonai jelenlétét a gázai és izraeli határon, fokozott készültségbe helyezve erőit, és fokozta a szárazföldi járőrözést és felderítő repüléseket a térség felett.

Netanjahu szerint – több mint négy hónapos háború után – Rafah maradt a Hamász utolsó fellegvára, következésképp az invázió elengedhetetlen a terrorszervezet legyőzéséhez. Azonban az Egyesült Államokhoz és más nyugati szövetségesek figyelmeztettek, hogy a tervezett hadművelet óriási polgári áldozatokkal járna egy olyan városban, amelynek a lakossága durván ötszörösére nőtt (280 ezerről 1,4 millióra) az elmúlt négy hónapban. A rendkívül zsúfolt területen várható nagyszámú civil áldozat mellett a humanitárius katasztrófát súlyosbíthatja az is, hogy jelenleg a rafahi határátkelőn át érkezik a palesztinoknak szánt segélyek elnyomó része, a harcok pedig ellehetetlenítenék a kulcsfontosságú készletek beszállítását.

Egyiptom emellett attól tart, hogy palesztinok százezreinek nem marad más választása, mint a határ túloldalára, a Sínai-félszigetre menekülni a harcok elől. Kairó számára ez kezdettől fogva vörös vonal, ugyanis attól tart, hogy Izrael nem engedi majd hazatérni az Egyiptomban menedéket kereső palesztinokat, ami újabb akadályokat gördítene a palesztin-izraeli konfliktus lezárását célzó jövőbeli tárgyalások elé. Netanjahu számára viszont ez nem szempont, nemrégiben ugyanis nyíltan jelezte, hogy ellenzi a kétállami megoldást.

Az október 7-én elrabolt mintegy 250 izraeli többsége a Hamásszal kötött túszszüneti megállapodások révén került haza, és a túszok családjai egyre erőszakosabban követelik a kormánytól, hogy kössön újabb alkut a többiek szabadulása érdekében.