Ukrajna akkor idegenítheti el magától a világ egyik legfontosabb fegyverbeszállítóját, amikor a legnagyobb szüksége lenne légvédelmi és más fejlett rendszerekre.

Kijev bocsánatot kért Szöultól, amiért nyilvánosságra hozta két észak-koreai hadifogoly Dél-Koreába szállítását, de a dél-koreai vezetés szerint a bocsánatkérés nem felel meg Szöul elvárásainak. Ezt kedden jelentette ki Cso Hjon dél-koreai külügyminiszter, akit a Jonhap dél-koreai hírügynökség idézett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 23-án, az ENSZ-közgyűlés előtt mondott beszédében hozta nyilvánosságra az átszállítás tényét, amit Szöul utólag kifogásolt. A dél-koreai külügyminisztérium berendelte Andrij Vjeszkin ukrán ügyvivőt, és rajta keresztül emlékeztette Kijevet, hogy a felek között megállapodás született az ügy bizalmas kezeléséről. Az ukrán elnöki hivatal ezt nyilvánosan tagadta, ami precedens nélküli reakciót váltott ki a dél-koreai elnök részéről. Li Dzsemjong bocsánatkérést követelt, és meg nem nevezett „további lépéseket” helyezett kilátásba.

A dél-koreai elnök X-bejegyzése szerint az ügy bizalmas kezelését az ukrán fél kérte. „Ennek ellenére Ukrajna egyoldalúan nyilvánosságra hozta az átszállítást, és amikor Dél-Korea elnöke a legudvariasabban a sajnálatát fejezte ki az eset miatt, azt állították, hogy nem volt ilyen megállapodás, és ezzel a másik ország államfőjéből hazugot csináltak” – fogalmazott Li, hozzátéve, hogy „mivel ez a Koreai Köztársaság és népének méltóságát érintő kérdés, nem lehet figyelmen kívül hagyni”. Ezzel Andrij Szibiha ukrán külügyminiszternek is válaszolt, aki egy nappal korábban azt nyilatkozta a kijevi sajtónak, hogy az ügyet nem is nevezné incidensnek, inkább csak „diplomáciai félreértésnek”.

A koreai elnök azt is kifogásolta, hogy a megállapodás létének elismerése és bocsánatkérés helyett az ukrán fél arról beszélt, hogy a két Korea között közvetlen katonai összecsapás fenyeget. Li szerint ezzel gyakorlatilag – Szöul „mélységes sajnálatára” – a Koreai-félszigeten kitörő háborút vizionálták.

Cso Hjon külügyminiszter a szöuli parlament szakbizottsága előtti keddi meghallgatáson közölte, hogy a kormány több válaszlépési lehetőséget is mérlegel, köztük azt a javaslatot, hogy visszahívják Ukrajnából Pak Kicsang dél-koreai nagykövetet. Cso ismét hangsúlyozta: kezdettől fogva megállapodás volt arról, hogy az ügyet bizalmasan kezelik az észak-koreai katonák és családtagjaik védelme érdekében, akik továbbra is Észak-Koreában élnek. Hozzátette, hogy eredetileg az ukrán fél kérte a nyilvánosság kizárását. Ebben van is logika. Kijev az orosz hadsereg által elfogott ukrán katonákra cserélhette volna a hadifoglyokat, így különösebben élénk fantázia nélkül feltételezhető, hogy az ukrajnai közvélemény nem feltétlenül díjazná mindenféle ellentételezés nélküli elengedésüket.

A dél-koreai hatóságok tájékoztatása szerint az orosz hadsereg oldalán harcoló két észak-koreai katonát 2025 januárjában fogták el az ukránok által ideiglenesen megszállt Kurszki területen. A hadifoglyok szeptember közepén, vagyis az ENSZ-közgyűlés előtt néhány nappal érkeztek Dél-Koreába. Arra a kérdésre, hogy Zelenszkij miért hozta nyilvánosságra az átszállítást, Cso hangsúlyozta, hogy csupán személyes véleményét osztja meg: szerinte az ukrán elnök valószínűleg azt kívánta bizonyítani az ENSZ előtt, hogy Ukrajna liberális demokráciaként a nemzetközi normáknak megfelelően jár el.

A Jonhap szerint Dél-Korea diplomáciai csatornákon keresztül igyekszik rendezni a vitát, mivel továbbra is fontosnak tartja az Ukrajnával fenntartott kapcsolatok megőrzését. A jó viszony ugyanakkor Ukrajnának fontosabb. Dél-Korea a 2022-es orosz invázió óta humanitárius, pénzügyi és újjáépítési segítséget nyújt Ukrajnának, illetve a júliusi NATO-csúcson további 100 millió dollár értékű, nem halálos katonai támogatást is felajánlott. „Ukrajnának több veszítenivalója van, mint Dél-Koreának” – szögezte le a szöuli Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet vezető kutatója a Reutersnek. Cso Hanbam úgy vélte: egy esetleges dél-koreai válaszlépés valószínűleg éppen a felsorolt támogatási formákat érinthetné.

De az igazán nagy tét Kijev számára a potenciális támogatásokban rejlik – különösen akkor, ha az ukrajnai háború tovább húzódik. Dél-Korea ugyanis a világ egyik legjelentősebb fegyvergyártója és exportőre. Számos olyan eszközzel rendelkezik, amely rendkívül értékes lenne az ukrán haderő számára: Patriot légvédelmi rendszerekkel, saját fejlesztésű Cshongung–2 rakétavédelmi rendszerrel, a maga kategóriájában a világ egyik legjobbjának tartott K9 önjáró tarackokkal, rakéta-sorozatvetőkkel, harckocsikkal és jelentős tüzérségi lőszerkészletekkel – emlékeztet a Kyiv Independent című ukrán portál.

Miután Volodimir Zelenszkij augusztusban figyelmeztetett, hogy Oroszország akár további több tízezer észak-koreai katonát is igényelhet Phenjantól, nyilvánosan arra kérte Szöult, hogy biztosítson légvédelmi rendszereket Ukrajnának. Érvelése szerint az orosz-észak-koreai katonai együttműködés közvetlenül veszélyezteti a Koreai-félsziget biztonságát is, ezért Dél-Korea érdeke lenne az Ukrajnával való szorosabb együttműködés.

Szöul eddig arra hivatkozott, hogy jogszabályai nem teszik lehetővé fegyverek exportját aktív háborús övezetbe, ezért nyújt hivatalosan kizárólag humanitárius, pénzügyi és egyéb, nem halálos támogatást Ukrajnának. Nem nyilvánosan viszont Dél-Korea támadó eszközöket is adott át Kijevnek. A Washington Post beszámolója szerint Szöul az Egyesült Államokon keresztül juttatott jelentős mennyiségű tüzérségi lövedéket Ukrajnának – emlékeztet a Kyiv Independent, hozzátéve, hogy a mostani diplomáciai vita csökkentheti a hasonló, informális együttműködések esélyét a jövőben.

A diplomáciai incidens különösen érzékeny pillanatban bontakozott ki Li elnök számára. Az államfő már a hadifoglyok ügyének nyilvánosságra kerülésekor belpolitikai nyomás alatt állt a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben történt aknarobbanás miatt. A szeptember 21-i incidensben három dél-koreai katona sérült meg, kettő súlyosan. Phenjan tagadta, hogy aknákat telepített volna az 1953-as tűzszüneti megállapodás alapján kijelölt, 4 kilométer széles területen, és a szöuli tiltakozásra válaszul újabb rakétakísérletet hajtott végre. A dél-koreai ellenzék azzal támadta Li-t, hogy eltitkolta a közvélemény elől a hadifoglyok ügyét, hogy ne provokálja Észak-Koreát, illetve ne veszélyeztesse a Phenjannal való kapcsolatjavításra irányuló politikáját.

A két Korea között kiújuló feszültségek közepette ugyanakkor Szöul értékes információkat szerezhet Ukrajnától az oroszok oldalán harcoló észak-koreai katonák harci képességeiről, taktikájáról és fegyverzetéről. Észak-Korea Oroszország egyik legfontosabb katonai támogatója: lőszereket, ballisztikus rakétákat és katonákat biztosít Moszkvának. Cserébe gazdasági támogatást, katonai technológiát és modern harctéri tapasztalatokat kap. Becslések szerint jelenleg körülbelül 16 ezer észak-koreai katona tartózkodhat a Kurszki területen, ahol elsősorban határőrizeti és aknamentesítési feladatokat látnak el. Az észak-koreai katonák itt első kézből tanulják a drónháborút, az elektronikai hadviselést, a tüzérségi koordinációt és a nyugati fegyverrendszerek elleni harcot. A Chatham House think tank elemzése szerint az észak-koreai rakéták pontossága is jelentősen javult az ukrajnai tapasztalatok révén.