Moldovai nyelvváltás: Moszkva és Bukarest is beszállt a politikai harcba
Moszkva ironikus állásfoglalásban támadta Bogdan Aurescut, amiért a román külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a moldovai nyelv nem is létezik. A Maszolnak nyilatkozó elemző arra emlékeztetett, hogy a szovjet időszakban a román nemzettudat megtörése volt a cél. Szerinte most a chișinăui hatalom a nyugati elköteleződését kívánja hangsúlyozni a moldovai nyelv háttérbe szorításával, miközben a lakosság többsége – anyanyelvétől függetlenül – moldovainak vallja magát.
Kemény hangnemben üzent Bogdan Aurescu külügyminiszternek az orosz külügyi tárca szóvivője. Maria Zaharova arra reagált, hogy a román diplomácia vezetője néhány nappal ezelőtt Brüsszelben kijelentette: a moldovai nyelv nem létezik, azt mesterségesen hozták létre a szovjet időszakban.
„Bogdan Aurescu úr sem létezett soha, de végül létrehozták. Nevezhetjük akár mesterséges konstrukciónak is” – ironizált Zaharova. Megismételte azt a korábban is hangoztatott moszkvai elméletet, miszerint a moldovai nyelv régebbi, mint a román, utóbbi pedig csak egy dialektus.
Mint arról már beszámoltunk, a moldovai parlament múlt csütörtökön a kormánypárt képviselőinek támogatásával, az ellenzék tiltakozása közepette, egyszerű többséggel fogadta el az államnyelv új elnevezéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldovai, hanem román. A módosítás értelmében a „moldovai nyelv” kifejezést mindent törvényhozási dokumentumban a „román nyelv” kifejezéssel váltják fel. A vezető román politikusok azonnal lelkesen üdvözölték a döntést.
„Ez az úgynevezett moldovai nyelv nem létezik, ez egy mesterséges konstrukció, amelyet a Szovjetunió hozott létre, és később Oroszország használt dezinformációs célokra" - jelentette ki Aurescu az uniós külügyminiszterek tanácskozása előtt. Mint fogalmazott, a chișinăui döntés visszaállította a történelmi igazságot a Moldovai Köztársaság hivatalos nyelvének nevével kapcsolatban.
Kapcsolódó
A külügyminiszter a lépést Moldova és a moldovai társadalom érettségének, valamint az európai értékekhez való ragaszkodásának jeleként értékelte. Aurescu egyébként tavaly novemberben a NATO külügyminiszteri értekezlete kapcsán Bukarestben tartózkodó Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert kérte fel arra, hogy Ukrajna ismerje el: „nem létezik az úgynevezett moldovai nyelv”. Ukrajnában ugyanis a román közösség egy részét moldovaiakként tartják számon, az általuk beszélt nyelvet pedig moldovainak nevezik.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője megkeresésünkre arra emlékeztetett, hogy a szovjetek 1924-ben a román nemzettudat megtörése céljából hozták létre a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot, a moldovai nyelvet pedig az orosz befolyás eszközeként használták. A kolozsvári származású szakértő idézte Avram Noam Chomsky amerikai nyelvészt, aki úgy fogalmazott: a hivatalos nyelv az a tájszólás, amelynek nagyobb hadserege van.
„Moldova lakosságának több mint fele moldovaiként határozza meg magát, de közülük egyre többen vallják azt, hogy román az anyanyelvük” – mondta a Maszolnak Barabás T. János. Ami a chișinăui hatalom román nyelvvel kapcsolatos döntésének időzítését illeti, az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az Oroszországgal való kiéleződött küzdelem kapcsán a moldovai nyelv háttérbe szorításával a nyugati kötődés erősítése a cél.
CSAK SAJÁT