John Ratcliffe, az amerikai hírszerzés igazgatója a hét elején váratlanul Moszkvába érkezett, tárgyalt, majd néhány órával később távozott. Washington hallgat, a Kreml csak annyit közölt, hogy a titkosszolgálatok közötti kapcsolattartásról volt szó.

Az időzítés azonban különösen érdekes: az amerikai hírszerzés új orosz mozgósítás előkészületeit figyeli, közben nő a NATO és Oroszország közötti feszültség, és Washington éppen most próbálja elszigetelni Moszkva egyik legfontosabb szövetségesét, Iránt.  Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség vezetői nem szoktak udvariassági látogatásra Moszkvába repülni, ezért önmagában figyelmeztető jel, hogy John Ratcliffe augusztus 25-én egy amerikai katonai C-17 Globemaster fedélzetén megérkezett a vnukovói repülőtérre.

A gép Washington térségéből, rigai kitérővel repült Oroszországba, és mintegy nyolc és fél órával később már el is hagyta Moszkvát. Washington előzetesen még Ukrajnát is arra kérte, hogy az amerikai küldöttség útja alatt ne támadja Moszkvát és néhány más orosz térséget.Hogy Ratcliffe kivel és miről tárgyalt, továbbra sem tudni. Dmitrij Peszkov szerint Vlagyimir Putyin nem találkozott vele, a látogatás célja egyszerűen a „biztonsági szolgálatok közötti kapcsolattartás” volt. Ez azonban nem sokat árul el. Ratcliffe és az orosz külföldi hírszerzés vezetője, Szergej Nariskin már 2025 márciusában megállapodott abban, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak fenn, különösen válsághelyzetek kezelésére.

A legérdekesebb magyarázatot ezért a látogatás időzítése adja. A Wall Street Journal szerint amerikai hírszerzési információk arra utalnak, hogy Oroszország egy újabb mozgósítás lehetőségére készül, és Washington olyan orosz tervekről is tud, amelyek a NATO elszántságának tesztelésére irányulhatnak. Kalinyingrádban például már azt gyakorolták, miként lehetne nagyobb számú mozgósított katonát elhelyezni, felszerelni és ellátni.

Ez óhatatlanul felidézi Ratcliffe elődjének útját. William Burns 2021 novemberében azért ment Moszkvába, hogy közölje az orosz vezetéssel: Washington látja az Ukrajna elleni támadás előkészületeit, és figyelmeztesse Putyint a következményekre. Három hónappal később megkezdődött az invázió.Van azonban egy másik, legalább ennyire komoly szál: Irán. Ratcliffe éppen egy nappal azután érkezett Moszkvába, hogy Washington új gazdasági hadjáratot indított Teherán elszigetelésére. Oroszország Irán egyik legfontosabb katonai és gazdasági partnere, amerikai és ukrán információk szerint pedig Moszkva hírszerzési támogatást is nyújtott Teheránnak. Így Ratcliffe akár egyszerre két üzenetet is vihetett: egyet Ukrajnáról és a NATO-ról, egy másikat Iránról. Egyelőre tehát a látogatás valódi tartalma titkos. De az, hogy Washington nem diplomatát, hanem a CIA igazgatóját küldte Moszkvába, arra utal, hogy olyan ügy került az asztalra, amelyet az amerikai vezetés nem egyszerű diplomáciai vitának, hanem közvetlen biztonsági kockázatnak tekint.  

A legrosszabb forgatókönyv: újabb százezrek kerülhetnek az ukrajnai frontra

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő szerint már önmagában a CIA igazgatójának moszkvai útja is olyan esemény, amelyet nem érdemes rutinlátogatásként kezelni. John Ratcliffe most először járt az orosz fővárosban a hírszerző szervezet vezetőjeként, ráadásul Donald Trump jelenlegi adminisztrációjának hivatalba lépése óta ő a legmagasabb rangú amerikai kormányzati tisztviselő, aki Oroszországba utazott. A látogatás körül szinte azonnal megindultak a találgatások. Az egyik elmélet szerint egy készülő fogolycsere lehetett a háttérben, ezt azonban Bendarzsevszkij kevéssé tartja meggyőzőnek. Egy ilyen ügy rendezéséhez szerinte nem feltétlenül szükséges a CIA igazgatójának személyes jelenléte, hiszen az elmúlt években alacsonyabb rangú politikai tárgyalók is sikeresen intéztek hasonló kérdéseket. 

Szintén megjelent az a feltételezés, hogy Ratcliffe azért érkezett Moszkvába, hogy figyelmeztesse az orosz vezetést egy esetleges balti katonai kaland következményeire. A szakértő ezt sem tartja igazán valószínűnek. Mint fogalmazott, Oroszország az ukrajnai hadszíntéren is komoly emberhiánnyal küzd, ezért jelenleg nehezen lenne elképzelhető, hogy Moszkva tudatosan vállaljon közvetlen katonai konfliktust a NATO-val. Irán szintén felmerült lehetséges magyarázatként, vagyis hogy Washington Moszkván keresztül próbálná rávenni Teheránt egy Trump számára politikailag kedvező megállapodásra. Bendarzsevszkij szerint azonban ez sem teljesen logikus: Oroszországnak aligha érdeke sürgetni egy olyan háború lezárását, amely az Egyesült Államok figyelmét és erőforrásait más térségben köti le.

Kapcsolódó

Ukrán dróntámadás ért egy orosz olajfinomítót

Tűz ütött ki a Krasznodari területen lévő Afipszkij olajfinomítójában ukrán dróntámadás következtében, a településen két ember életét vesztette.

háború orosz–ukrán háború Ukrajna Oroszország

A szakértő ennél sokkal komolyabbnak tart egy másik lehetőséget. Szerinte Ratcliffe útja összefügghet a szeptemberi orosz parlamenti választásokkal, illetve azokkal az információkkal, amelyek egy újabb, akár több százezer főt érintő orosz mozgósítás előkészítésére utalnak. Amerikai hírszerzési értesülések szerint bizonyos orosz régiókban már olyan gyakorlatokat is tartottak, amelyek egy szélesebb körű mozgósítás lebonyolítását készíthetik elő. „Ha valóban további 300 vagy akár 500 ezer embert mozgósítanak, az már nem egyszerű utánpótlást jelentene, hanem a háború egy új szakaszát és egyértelmű eszkalációt” – véli a szakértő. Ebből a nézőpontból Ratcliffe akár figyelmeztetést is vihetett Moszkvába, vagy egy utolsó amerikai javaslatot a háború lezárására még azelőtt, hogy Oroszország meghozná a döntést egy újabb nagy mozgósításról.

A történelmi párhuzam különösen nyugtalanító: hasonlóan magas rangú amerikai hírszerzési vezető legutóbb 2021. november 2-án és 3-án járt Moszkvában. William Burns akkori CIA-igazgatót Washington azért küldte az orosz vezetéshez, mert az amerikai hírszerzés már rendkívül pontos információkkal rendelkezett az Ukrajna elleni támadás előkészületeiről. Burns feladata az volt, hogy figyelmeztesse Vlagyimir Putyint a következményekre. Nem sikerült eltérítenie az orosz elnököt a tervétől. Bendarzsevszkij szerint ezért Ratcliffe mostani útját sem szabad túlértékelni, de alábecsülni még kevésbé. Egy CIA-igazgató nem repül előzetes bejelentés nélkül egy ellenséges nagyhatalom fővárosába pusztán azért, hogy fenntartsa a kapcsolatot. Különösen nem akkor, amikor Washington már olyan katonai előkészületeket érzékelhet, amelyek a háború következő szakaszát vetítik előre.