A térséget jól ismerő elemzők nem tartják meglepőnek, hogy Oroszország úgynevezett taktikai nukleáris fegyvereket telepít Belaruszba. Az Egyesült Államoknak, illetve a NATO-nak Európában mintegy száz hasonló atomfegyvere van. Ezt a típusú a nukleáris fegyvert harctéri használatra tervezték, de adott esetben nagyobb pusztító erejük lehet, mint a Hirosimánál bevetett atombombának.  

Megállapodást kötöttünk Fehéroroszországgal, hogy taktikai atomfegyvereket telepítünk az ország területére – közölte március 25-én este Vlagyimir Putyin. Elemzők szerint a lépés a NATO keleti frontjának megerősítésére, illetve a tervezett svéd és finn NATO-csatlakozásra adott  elrettentő válaszként értelmezhető. 

A Qubit.hu által idézett Nina Srinivasan Rathbun nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutató szerint a taktikai atomfegyvereket harctéri használatra tervezték, nagy tank- és csapatformációk ellen. Közös jellemzőjük, hogy tölteteiknek alacsonyabb a robbanóereje és rövidebb, általában ötszáz kilométer alatti hatótávolságú rendszerek szállítják őket célpontjukhoz. A taktikai fegyverek kevesebb mint egy kilotonnástól ötven kilotonnásig terjedhetnek, így könnyen nagyobb pusztító erejük lehet, mint a Hirosimánál bevetett tizenöt kilotonnás atombombának. Szakértők szerint  Oroszországnak nagyjából 1830 taktikai nukleáris fegyvere lehet. Ezekből 530 található a légierőnél bombákban, valamint Kh-22 vagy Kh-32 robotrepülőgépekre és Kinzhal típusú, levegőből indítható ballisztikus rakétákra szerelt állapotban. Ezeket Tu-22 bombázók, vagy a Kinzhal esetén Mig-31K vadászgépek képesek elindítani. A haditengerészetnél 820 darab van, amelyeket hadihajók vagy tengeralattjárók hordoznak robotrepülőgépek, tengeralattjáró elleni rakéták, vagy torpedók formájában. A szárazföldi haderő 80-100 taktikai atomfegyverrel rendelkezik. 

A New York Times szerint az Egyesült Államoknak, illetve a NATO-nak Európában becslések szerint száz taktikai atomfegyvere van. Az amerikai B61-bombákat a nukleáris megosztási rendszer keretében évtizedek óta több, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Törökországban található légitámaszponton tárolják.

Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója arra emlékeztet, hogy a Szovjetunió évtizedei alatt Moszkva előszeretettel telepített szovjet tagországokba is nukleáris fegyvereket, miközben Washington is ugyanezt tette szövetségeseinek területén. Aztán az egykori szovjet tagállamok lemondtak a nukleáris fegyverekről külső biztonsági garanciák fejében. Mint a szakértő Facebook bejegyzésében írta: a posztszovjet országok alkotmányban is rögzítették az atomfegyverektől mentes státust és a békére való törekvést, mint alapvető normát. 

A belarusz alkotmány például így szólt: „a Belarusz Köztársaság kinyilvánított célja, hogy atomfegyverektől mentes övezet, és semleges állam legyen." 2022. február 27-én egy referendum során megváltoztatta az alkotmányt Aljakszandr Lukasenka (ez három nappal az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történt, de a módosításokat még 2021 végén jelentették be). Az új belarusz alkotmányból kikerült az ország "atomfegyverektől mentes" megfogalmazás, valamint a semleges státus. „A tavalyi referendum után az alkotmánymódosítás részleteit (amelyben többek között Lukasenka a saját politikai jövőjét is bebetonozza végérvényesen) az elmúlt hónapokban dolgozták ki. A végleges változatot most már bármelyik nap aláírhatja Lukasenka” - írta Facebook bejegyzésében a fehérorosz származású szakértő. Hozzátette: erre rá jött "hirtelen" Putyin "reakciós" bejelentése a nukleáris fegyverek elhelyezéséről Belaruszban.  „Aki a térséget ismeri, követi, annak mindez nem okozott meglepetést” - zárta kommentárját Bendarzsevszkij Anton.