Amszterdamban vörös festékkel „Szabad Gáza" feliratot festettek Anne Frank szobrának talapzatára, a város déli részén található Merwedeplein nevű negyedében található szobrot ebben a hónapban másodszor rongálták meg – tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál vasárnap.

A Jet Schepp szobrászművész által készített Anne Frank-szobor kezét is vörös festékkel kenték be, idézi a beszámolót az MTI. Az amszterdami önkormányzat közölte, a lehető leghamarabb eltávolítja a feliratot. A rendőrség arról tájékoztatott, hogy az ügyben nyomozást indított, különös tekintettel az ismétlődő rongálásra. Továbbá arra kérték az esetleges tanúkat, jelentkezzenek a rendőrségen.

Az Anne Frank Alapítvány igazgatója, Ronald Leopold úgy fogalmazott: „a rongálás ismételten megérinti a szívünket". Majd úgy folytatta: „a szobor egy fiatal lányra emlékeztet, aki tele volt ambíciókkal és álmokkal. Egy lányra, akit azért gyilkoltak meg, mert zsidó volt. A felirat ma különösen fájdalmas, épp azon a napon, amikor Anne Frankot letartóztatták, pontosan 80 évvel ezelőtt".A rendőrség szerint nem világos, hogy a rongálás kapcsolódik-e az évfordulóhoz, azonban ezt a lehetőséget is vizsgálják.

A hírportál emlékeztetett, a szobrot először július 9-én rongálták meg. Akkor Femke Halsema, Amszterdam polgármestere határozottan elítélte az emlékmű megrongálását, mondván, egyetlen palesztinnak sem segített Anne Frank szobrának bemocskolása. „Bárki is volt, szégyellje magát! Erre nincs mentség" – jelentette ki.

Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült, mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg. Édesanyjukat Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családját koncentrációs táborokban ölték meg.

Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.