Az utóbbi két hétben több Hamász-ellenes tüntetés volt a Gázai-övezetben. A demonstrációk hátterében a március elején újraindult háború okozta, egyre súlyosabb humanitárius válság áll. Kérdés mindazonáltal, hogy beszélhetünk-e fordulópontról a tiltakozások kapcsán.

„Élni akarunk” – skandálták a Gázai-övezetbeli Dzsabalíja lakói, akik az elmúlt hétvégén utcára vonultak követelve, hogy a terrorszervezet adja fel a terület feletti ellenőrzést, és vessen véget az Izraellel folytatott háborúnak. A közösségi médiában terjedő felvételek alapján nehéz megállapítani, hányan vehettek részt a tiltakozó megmozduláson, a tüntetők száma több száztól több ezerig terjedhetett.

a Hamász emberei | Fotók: Agerpres/EPA

Az utóbbi hetekben több jelentősebb tüntetés is zajlott a Gazai-övezetben a térséget 2007 óta uraló Hamász ellen. A megmozdulásokról az első hírek március 26-án jelentek meg a nemzetközi sajtóban. Az Associated Press szerint az egy nappal korábban kezdődött tüntetések a terület északi részére összpontosultak, és a következő napokban folytatódtak. Úgy tűnt, a tiltakozás elsősorban a másfél éve tartó háború ellen irányult, de a résztvevők kimondottan a Hamászt is felelőssé tették a Gázában kialakult elviselhetetlen állapotokért.

A közösségi médiában megosztott felvételek tanúsága szerint a Gázai övezet északi részén felvonuló palesztinok a Hamász uralmának megszüntetését követelték. Egyebek mellett „Hamász terroristák” és „Hamász kifelé” rigmusokat skandáltak, illetve „Állítsuk meg a háborút” és „A palesztinai gyerekek élni akarnak” feliratú táblákat tartottak a magasba.

Az utóbbi üzenet a 2019-es, nagyszabású Hamász-ellenes megmozdulások jelmondatát idézi. Akkor, ahogy a 2007-es hatalomátvétele után mindig, az iszlamista szervezet brutálisan leverte az uralmát megkérdőjelező megmozdulásokat. A tüntetéseket erőszakkal feloszlatták, ezreket tartóztattak le, kínoztak meg.

„A Hamász megöl minket – háború, szegénység és zsarolás révén” – írta a minap a 2019-es tüntetések egyik vezéralakja. Moumen Al-Natour kitért a mostani megmozdulások főbb okaira is. Kiemelte: amellett, hogy rendszeresen élő pajzsként használja a civileket, és az óvóhelyeik mellől lődözi rakétákkal Izraelt, a Hamász a háború során szisztematikusan ellopta, majd értékesítette a humanitárius segélyeket. Ráadásul a múlt hónap elején félbeszakadt a januárban megkötött tűzszünet, és a Gázai-övezet a korábbinál is hevesebb izraeli támadásoknak van kitéve.

„A harcok újrakezdése megsemmisítő csapás mindenkire Gázában, kivéve a Hamászt, amely cinikusan lehetőséget lát arra, hogy még jobban beássa magát, és megvédje a hatalmát” – magyarázta a palesztin aktivista, aki szerint az utcára vonuló emberek úgy érzik, hogy már nincs vesztenivalójuk.

A tiltakozások nem véletlenül összpontosultak a Gázai-övezet északi részére, ez a térség szenvedte el ugyanis a legnagyobb pusztítást a Hamász 2023. október 7-i mészárlását követően. Az izraeli bombatámadások a legtöbb épületet romhalmazzá változtatták, a lakosságnak pedig több alkalommal is menekülnie kellett a harcok elől. A katari és amerikai közvetítéssel megkötött tűzszünet januári életbe lépése után több százezer palesztin menekült visszatért romos otthonába Gáza déli részéből, mielőtt a harcok március elején újrakezdődtek.

Hatalmas pusztítást okozott a háború.

Ezúttal Izrael a korábbinál is szigorúbb blokád alá vette a területet. Az ENSZ főtitkára szerint március 2-a, azaz több mint egy hónapja nem érkezett élelmiszer, üzemanyag, gyógyszer vagy kereskedelmi árucikk Gázába. Az ENSZ székházában, kedden nyilatkozó António Guterres megismételte felhívását az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet megújítására, valamint a szétzúzott enklávéban még mindig fogva tartott túszok szabadon bocsátására.

Nemcsak az élelmiszer számít hiánycikknek: a múlt hétvégén Izrael leállított egy vezetéket, amely a Gázai-övezet vízellátásának 70 százalékát biztosította. Kérdés azonban, még ilyen körülmények között is, hogy beszélhetünk-e fordulópontról a tiltakozások kapcsán.

Az egyik ok a félelem. Noha a Hamász egyenruhásai igyekeztek távolétükkel kitűnni a szervezet elleni megmozdulásokon, egyes beszámolók szerint előfordult, hogy civil ruhás biztonságiak feloszlattak a tüntetést. Mások szerint a terrorszervezet megpróbálta kisebbíteni az ellene irányuló haragot, a megmozdulások háborúellenes jellegét hangsúlyozva. Egyes tiltakozók utólag azt nyilatkozták: az izraeli sajtóbeszámolókat olvasva megbánták, hogy részt vettek a tüntetéseken.

A tiltakozások valós méreteit és jelentőségét nehéz felmérni. Becslések szerint összesen mintegy tízezer ember vehetett részt a megmozdulásokban, vagyis durván a gázai lakosság fél százaléka – ami nem biztos, hogy képes megrendíteni a Hamász 18 éve bebetonozott uralmát. Egy friss jelentés szerint a bebetonozás szó szerint értendő, ugyanis másfél évi háború után az övezetet keresztül-kasul behálózó alagútrendszer 75 százaléka továbbra is érintetlen.