Bár a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának legnagyobb részét a haszonállattartás teszi ki, a közlekedés, vagy az ipar súlyához képest ez a szennyezés elhanyagolható. Az túlideologizált zöldpolitika miatt egyre nagyobb a nyomás az európai agráriumban dolgozókon, így a romániai, erdélyi gazdákon is. Hollandiában ugyanakkor óriási győzelmet arattak a farmerek, a kormány várhatóan egy időre jegeli az állattartókat fenyegető kibocsátás-csökkentés igyekezetet.

A négy évvel ezelőtt alakult Polgári Gazdamozgalom (Boer Burger Beweging – BBB) nevű párt sikerét hozták a március 15-i hollandiai tartományi választások. Bár a közvélemény-kutatások egy ideje már jelezték a BBB népszerűségének emelkedését, a végedmény messze felülmúlta a várakozásokat. Az elsősorban a gazdákat képviselő politikai erő a nitrogén-kibocsátás gyors korlátozása ellen tiltakozó gazdák melletti kiállásnak köszönheti sikerét, s mostantól országos szinten is megkerülhetetlen tényezővé vált.

A 2019-ben alakult, ma már több mint tízezer regisztrált taggal rendelkező párt alapító vezetője Caroline van der Plas egykori újságíró, aki korábban kommunikációs szakemberként támogatta a holland gazdaszervezeteket.

„A polgárt helyezzük előtérbe” – mondta a BBB elnöke a választások estéjén. Mint fogalmazott: „az átlagpolgár nem kér sokat, csupán tisztességes megélhetést, sörözni és nyaralni szeretne, de azt akarja, hogy a kormány hallja meg őt, ha problémái vannak”. A párt nem ellenzi Hollandia európai uniós tagságát, de elutasítja az EU egyfajta szuperállammá alakításának tervét. 

Nagyott bukott Rutte

A Mark Rutte vezette kormánykoalíció népszerűsége nagyot zuhant, miután elhatározta: mielőbb végrehajtja az Európai Unió sokak által túlzottnak tartott fenntarthatósági törekvéseit. Becslések szerint a kabinet által szorgalmazott környezetvédelmi intézkedés közel tizenegyezer állattartótelep működését lehetetlenítené el, ami több százezer haszonállat levágásához vezetne.

Míg számos EU-tagállam – köztük Románia és Magyarország is – fenntartásokkal kezeli a 2030-ra előirányzott zöld ambíciókat, addig Hollandia kormánya élen járna az élelmiszer-reformot is célzó tervek végrehajtásában. A helyi gazdáknak sem elsősorban a nitrogén-korlátozással van problémájuk, hanem a 2030-as céldátummal, amelyen többszöri követelésük ellenére sem módosított a kabinet 2035-re – írta összefoglalójában a napi.hu. A portál szerint az elemzők a meglepetést hozó választási eredmények ismeretében egyöntetűen úgy vélik, a holland kormány egy időre jegeli az állattartókat fenyegető kibocsátás-csökkentési vitát, és egy ideig nem próbálja elfogadtatni a szűk határidővel végrehajtandó szigort.

Hollandia – az Egyesült Államok után – a világ második legjelentősebb élelmiszer- és mezőgazdasági alapanyag-exportőre. A holland agrárium a legmodernebb technológia ellenére is jelentős károsanyag-kibocsátó. A mezőgazdaságban a legnagyobb nitrogén-kibocsátónak az állattartók számítanak az állati hulladékok és a trágya miatt, a műtrágya-felhasználással pedig a szántóföldi növénytermesztők járulnak hozzá a nitrogénszennyezéshez – írta a napi.hu.

A nitrogén-kibocsátás csökkentésről szóló törvénytervezet célja, hogy a jelenleginél ötven százalékkal kisebb legyen a mezőgazdaság nitrogén-kibocsátása, ami elsősorban az állattartó telepeket érinti. A Mark Rutte vezette kormány nitrogén-kibocsátást csökkentő tervezete ellen folyamatossá váltak a tömeges tüntetések. A demonstrációk nyomán tavaly szeptemberben lemondott a mezőgazdasági miniszter.

Ellenség lett a tehén 

Az uniós szinten bevezetendő új szabályok szerint a csirke-, pulyka-, sertés- és marhatenyésztő gazdaságok kötelesek lesznek a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával mérni, jelenteni és csökkenteni a metán- és ammónia-kibocsátásukat.

Petre Daea román mezőgazdasági miniszter nemrég megvédte a teheneket. Azt mondta, mára a tehén lett a bolygó ellensége, a tehenet tartják felelősnek a légszennyezésért. „Romániában kétmillió tehén van és kilencmillió autó, és egyeseknek két kipufogócsövük is van” – érvelt a szarvasmarhák védelmében a tárcavezető. Mint fogalmazott, a tehenet meg kell védeni, támogatni kell, hiszen nincs ökoszisztéma állatok nélkül. 

Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a „kibocsátás-cenzúra” kötelezettsége a legkevesebb 150 állategységnyi haszonállatot tenyésztő gazdaságokra terjedjen ki. Tánczos Barna RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek tanácsát követően Brüsszelben azt mondta: nem hozhatja hátrányos helyzetbe a gazdákat az EU akkor, amikor a zöld átmenetről születik törvény. Románia tartózkodott az irányelvjavaslatról döntő szavazásnál, de azt a többség elfogadta. Az irányelvjavaslat szövegéről további egyeztetések zajlanak majd az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között.