Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint közel 200 ország vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a klímaválság legsúlyosabb következményeinek megelőzése érdekében, azonban még mindig óriási a különbség a megígért és a szükséges mennyiség között. A nemzetközileg elfogadott 1,5 Celsius-fokos határérték vészesen közeledik, a globális felmelegedés a Föld minden régiójára hatással van, számos változás pedig visszafordíthatatlan. A tudósok szerint a bolygó már 1,2 Celsius-fokkal melegedett, ami az éghajlati szakértők szerint kritikus küszöbérték, és folyamatosan csak emelkedni fog, ha nem teszünk ellene.

A G20 csoport tagállamai (a gazdaságilag legfejlettebb húsz ország) közül mindössze hat ország növelte hivatalosan az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket. Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea és Mexikó ezt egyáltalán nem teljesítette.

Az UNEP szerint még a legaktuálisabb és legambiciózusabb éghajlatvédelmi tervek is, amelyek mellett mintegy 120 ország kötelezte el magát, a globális átlaghőmérsékletet akár 2,7 Celsius-fokkal is növelheti – írja a Bangkok Post nyomán a Digi 24.

Kapcsolódó

„A vészjelző fülsüketítőn visít” – átfogó klímajelentést tett közzé az ENSZ

Előzmény nélküli hőhullámok, árvizek, városi szuperviharok és erdőtüzek fenyegetik az emberiséget a felgyorsult globális felmelegedés miatt, ezért a döntéshozóknak azonnal cselekedniük kell.

klímaváltozás globális felmelegedés ENSZ

A jelentés azt is megállapította, hogy ezek az országok 2030-ig csupán 7,5 százalékkal fogják csökkenteni az összkibocsátást, ezzel szemben 55 százalékos csökkentésére lenne szükség ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint az UNEP kedden közzétett jelentése azt mutatja, hogy a világ „még mindig az éghajlati katasztrófa felé vezető úton van”.

Mindössze nyolc évünk maradt

„Ha esélyünk van arra, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk, mindössze nyolc évünk marad hátra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását majdnem a felére csökkentsük” – mondta az UNEP ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ez a nyolc év a „tervek kidolgozását és az éghajlat-politikák végrehajtását” jelenti.

A 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében a tagállamoknak ötévente új, az előzőnél ambiciózusabb cselekvési terveket kell benyújtaniuk. Az ENSZ-NDC (konkrét, ambiciózusabb cselekvési tervek) nyilvántartása szerint jelenleg 192 olyan ország van, amely aláírta a Párizsi Megállapodást, és benyújtotta első NDC-jét. Eritrea és Irak az két ország, amely még nem írta alá a Párizsi Megállapodást, de már benyújtotta nemzeti fejlesztési tervét az ENSZ-hez.

Kapcsolódó

Az ENSZ-főtitkár a klímaváltozásról: hamarosan elérünk ahhoz a ponthoz, „ahonnan már nincs visszaút”

A klímaváltozás már nem hosszú távú probléma, hanem olyan globális válság, amely komolyan fenyegeti az emberiséget – mondta António Guterres.

ENSZ ENSZ-főtitkár António Guterres klímaváltozás

Az UNEP ügyvezető igazgatója, Inger Andersen szerint minden szem a G20-országokra szegeződik mostantól, különösen a világ legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-kibocsátóira. A három legnagyobb szennyező, az Egyesült Államok, India és az Európai Unió vállalta, hogy 2030-ig csökkenti kibocsátását, Kína azonban nem tervezi ezt 2030 előtt, de elkötelezte magát amellett, hogy addigra eléri a kibocsátási csúcspontot, 2060-ra pedig a nettó nulla értéket.

A nulla kibocsátás a cél

Ugyancsak a jelentés szerint az országoknak 2030-ig további 28 milliárd tonnával kell csökkenteni a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását a jelenlegihez képest. Hozzátették: a kibocsátás csökkentésének hétszeresére van szükség ahhoz, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon.

A kötelezettségvállalások középpontjában a nettó nulla kibocsátás elérése áll, ami azt jelenti, hogy a légkörből eltávolított üvegházhatású gázok mennyisége megegyezik a kibocsátott mennyiséggel. Ha ezek az intézkedések megvalósulnak, a globális felmelegedés fél fokos csökkenéséhez vezethetnek.

Kapcsolódó

200 millió ember hagyhatja el lakhelyét a klímaváltozás miatt 2050-ig

Már 2030-ban megjelenhetnek egyes államokban a klímaváltozás következtében kialakult migrációs gócpontok, és ez a folyamat idővel felerősödik.

migráció elvándorlás klímaváltozás

Az UNEP figyelmeztetései az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófákkal teli nyár után érkeztek világszerte: míg az Egyesült Államokat és Kanadát erdőtüzek és hőhullámok sújtották, amelyeket aszály, árvizek és hurrikánok súlyosbítottak, addig Németországban és Kínában több száz halottat és hatalmas anyagi károkat okozó árvizek pusztítottak. Dél-Európa pedig szintén erdőtüzekkel küzdött.

A világnak meg kell változtatnia

Kína a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, őt követik az Amerikai Egyesült Államok, az EU, India, Oroszország és Japán. Ugyanakkor a kisebb országok is káros hatással lehetnek az éghajlatra. Például a világ többi részének kibocsátása együttesen meghaladja a Kína által termelt széndioxid teljes mennyiségét, mégis a fejlődő országok viselik az éghajlati válság hatásainak fő terhét. Inger Andersen szerint emiatt is létfontosságú a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatás az éghajlati válság leküzdésének érdekében.

Inger Andersen elmondta, hogy a kibocsátás csökkentéséhez a világnak meg kell változtatnia és újra kell terveznie az összes energiaipari és közlekedési ágazatot.