Kína objektív és elfogulatlan álláspontot képvisel az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és aktívan közreműködik a megbékélést és a rendezési tárgyalások újrafelvételét célzó erőfeszítésekben - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott moszkvai megbeszélései után.

„Kína a múlt hónapban közzétette álláspontját az ukrán válság politikai rendezéséről. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel a rendezéssel kapcsolatban szilárdan az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei szerint járunk el, objektív és pártatlan álláspontot képviselünk, és aktívan közreműködünk a megbékélés és a tárgyalások újraindítása érdekében” – mondta Hszi. „Álláspontunk a kérdés lényegén és az igazságon alapul. Mi mindig a béke és a párbeszéd hívei vagyunk, szilárdan a történelem helyes oldalán állva” – hangoztatta.

Putyin: a kínai terv alapja lehet a rendezésnek

A Kína által javasolt béketerv alapját képezheti az ukrajnai helyzet megoldásának - jelentette ki Vlagyimir Putyin, miután kedden a Kremlben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt. „Úgy véljük, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van Oroszország megközelítésével, és alapul szolgálhat a békés rendezéshez, amikor a Nyugat és Kijev készen áll majd erre” – mondta az orosz vezető. „Azonban egyelőre nem tapasztaltunk ilyen készséget részükről” - tette hozzá.

Elítélték a Nyugat erőpolitikáját

A keddi moszkvai orosz-kínai csúcstalálkozón közös nyilatkozatot írt alá a két elnök, amely szerint elfogadhatatlanok azok a kísérletek, amelyek a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit „szabályokon alapuló rend” gyakorlatával próbálják felváltani. A Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök vezette megbeszélést követően kiadott dokumentumban a felek elítélték az erőpolitikát, a hidegháborús gondolkodásmódot és a tömbökön alapuló konfrontációt. A dokumentumban Moszkva üdvözölte Pekingnek az ukrajnai válság politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezésében játszott pozitív szerepét, és megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elve mellett.

Putyin: kénytelenek leszünk válaszolni a nukleáris összetevőt tartalmazó fegyverek használatára

Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai hivatali partnerével a Kremlben megtartott eszmecseréjét követő sajtónyilatkozatában. Az orosz elnök arra a hírre reagált, amely szerint Nagy-Britannia szegényített uránt tartalmazó lőszert tervez szállítani Ukrajnának.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a közléssel kapcsolatban a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy London világszerte aláássa a stratégiai stabilitást.

Oroszország képes kielégíteni Kína energiaigényét

Az orosz üzleti szféra képes kielégíteni Kína növekvő energiaigényét, akár szerződés alapján, akár azon kívül - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A kibővített küldöttségek tárgyalásának a nyilvánosság előtt zajló kezdetén az orosz államfő közölte, hogy egyeztették a Mongólián keresztül megépítendő Szibéria Ereje-2 gázvezeték gyakorlatilag összes paraméterét, amely évi 50 milliárd köbméter földgázt fog szállítani. Bejelentette, hogy kétoldalú munkacsoport felállítását tervezik az északi hajózási útvonal tranzitpotenciáljának fejlesztésére. Putyin szerint Oroszország támogatja a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás kiterjesztését, és kész jüanalapú kereskedelmet folytatni az ázsiai, afrikai és a latin-amerikai országokkal. Elmondta hogy az orosz-kínai kereskedelem kétharmada jelenleg nemzeti valutában zajlik.

Moszkva azt a kezdeményezést is támogatásáról biztosította, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezeten belül hozzanak létre egy sportszövetséget. Különösen fontosnak nevezte az orosz-kínai sportkapcsolatok fejlesztését egy olyan időszakban, amikor - mint mondta - az olimpiai mozgalom egyre inkább átpolitizálódik, és a nyugati országok megkísérlik a sportot nyomásgyakorló eszközként használni.

Putyin elmondta, hogy a szűkkörű megbeszélésen „nagyon tartalmas és őszinte” eszmecsere folyt a kapcsolatok perspektíváiról.

„Az országaink közötti kölcsönös politikai bizalom egyre mélyül, a közös érdekek megsokszorozódnak, a népek közelednek egymáshoz, és az együttműködés a kereskedelem, a gazdaság, a beruházások, az energetika, a kultúra és a regionális dimenziók terén folyamatosan fejlődik” – hangoztatta Hszi Csin-ping a kibővített formátumú tárgyalások megnyitóján.

A tárgyalások kibővített szakaszában a szűkkörű küldöttséghez orosz részről csatlakozott Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Csernisenko, Gyenisz Manturov, Tatyjana Golikova, Jurij Trutnyev és Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter, Vitalij Szaveljev közlekedési miniszter, Anton Sziluanov pénzügyminiszter, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője, Igor Szecsin, a Rosznyeft vezetője és Gyenyisz Agafonov, az elnök külpolitikai osztályának helyettes vezetője.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Hszi kedden vagy szerdán megpróbálna telefonon kapcsolatba lépni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt a kínai vezető programjának zsúfoltságával magyarázta. Úgy vélekedett, hogy magának a telefonbeszélgetés létrejöttének ténye nem fontos a rendezés szempontjából.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Pervij Kanal televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: Oroszország és Kína partnerségének szintje ma páratlan a nemzetközi kapcsolatokban. Mint fogalmazott, Moszkva számára Peking "szuverén választása" sokkal fontosabb, mint az, amit Oroszország opponensei, washingtoni stratégiai ellenfelei gondolhatnak "a Kínai Népköztársaság nukleáris potenciáljáról".