Közép- és Kelet-Európa-szerte Románia számos területen példát mutat, a NATO keleti szárnyának védelmétől kezdve a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítéséig - mondta Klaus Iohannis államfő szerda este Washingtonban, miután átvette a Distinguished International Leadership kitüntetést.
Az államfő hangsúlyozta, hogy a kitüntetést „Románia mint méltó NATO-tagállam, az USA partnere és barátja utóbbi 20 évben megvalósított vezetésének elismeréseként” fogadja el. „2001-től kezdődően, néhány évvel a NATO-csatlakozás előtt, majd a tagságunk két évtizede alatt Románia és a román nép merész, bátor és határozott döntéseket hozott, hogy megerősítse társadalmunk demokratikus szövetét, hogy eleget tegyen transzatlanti biztonsági kötelezettségvállalásainknak, és hogy országunkat a stratégiai stabilitás, a jólét és a haladás horgonyává tegye Európa egy még mindig nyugtalan térségében” - idézte az Agerpres az államfőt.

Iohannis felidézte, hogy Joe Biden jelenlegi amerikai elnök 2011-ben ugyanezt az elismerést vette át, és akkor azt mondta, hogy eljött az idő Közép-Európa számára. „Önök megmutatták, hogy készen állnak közös kihívásainkra, hajlandóak és képesek megfelelni nekik. Ezért Amerikában már nem arra gondolunk, hogy mit tehetünk Közép-Európáért, hanem arra, hogy mit tehetünk Közép-Európával együtt”- idézte a román államfő Joe Biden akkori beszédét.

Iohannis felhívta hallgatósága figyelmét a Bukaresti Kilencekre (B9), amelyet 2015-től Románia és Lengyelország vezet, és amely a keleti szárny államait öleli fel, „szilárd platformot nyújtva biztonsági erőforrásaink koordinációjához a NATO-n belül”. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb szövetséges ország a keleti szárnyon „megkezdte a védelmi költségvetés növelését, valamint a katonai infrastruktúra és felszerelés modernizálását”.

Ezzel kapcsolatban beszélt Oroszország Ukrajna elleni háborújáról és a térségben lévő NATO-államok reakciójáról. „Országaink képesek voltak egységesen, határozottan, erős elrettentő hatalomként fellépni az orosz terjeszkedéssel szemben, miközben hűek maradtak alapvető transzatlanti demokratikus értékeinkhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, ahogyan a keleti blokk államai reagáltak Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan agressziójára, valamint Ukrajna létfontosságú szükségleteire, hogy meg tudja védeni magát és visszaverje ezt a szörnyű orosz támadást” - mondta.

Az államfő felidézte, hogy több mint hét és félmillió ukrán állampolgár lépte át Románia határát a háború kezdete óta, menedéket, biztonságot vagy szabad átutazási lehetőséget keresve. Jelenleg közel 40.000 ukrán gyermek tanul Románia iskoláiban, és több millió tonna humanitárius segély érkezett Ukrajnába Romániából vagy Románián keresztül. Ugyanakkor Románia - élve a tengeri kijárata adta lehetőségekkel - megkönnyítette mintegy 40 millió tonna ukrán gabona exportját a dunai és fekete-tengeri kikötőin keresztül - mondta Iohannis. Hangsúlyozta, hogy Románia addig segíti Ukrajnát, amíg erre szükség lesz. Ugyanakkor kijelentette, Románia megfontolta a „mit tehet Amerika Közép-Európával együtt” felvetést.

„Együtt dolgozunk a kollektív biztonságunk megerősítésén, a szabadság és a gazdasági fejlődés előmozdításán, és azon, hogy a demokrácia továbbra is eredményeket hozzon. Ez a mi közös felelősségünk, és számíthatnak arra, hogy képesek vagyunk teljesíteni ezt. Mert az Egyesült Államoknak nincs jobb szövetségese Romániánál. Ezt a díjat minden romániainak, valamint a Románia és az Egyesült Államok közötti partnerségnek és barátságnak ajánlom” - mondta Klaus Iohannis.

Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Klaus Iohannis az első európai államfő, akit a Distinguished International Leadership Award díjjal tüntettek ki az Atlanti Tanács alapítása óta eltelt 24 év alatt. Az Atlanti Tanács (Atlantic Council) nevet viselő egyesült államokbeli agytröszt által odaítélt díjat kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként kapta meg a román államfő.

A The Atlantic Council Distinguished Leadership Awards kitüntetettjei között volt az évek során George W. Bush (2018), William J. Clinton (2010) és George H.W. Bush (2009) volt amerikai elnök, Joseph R. Biden Jr. akkori alelnök, jelenlegi amerikai elnök (2011), Ursula von der Leyen (2021) és Jose Manuel Barroso (2014), az Európai Bizottság elnökei, Mario Draghi olasz miniszterelnök (2022), Helmut Kohl német kancellár (2009), Tony Blair brit miniszterelnök (2008), valamint más állam- és kormányfők, illetve nemzetközi szervezetek vezetői.