Nagy taktikai csatákra számítanak a román elemzők a NATO új főtitkárának megválasztása kapcsán, ennek része Klaus Iohannis kedden bejelentett önjelölése. Egyelőre az valószínűsíthető, hogy Magyarország mellett a balti államok, Lengyelország, Bulgária és a katonai szövetség második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország sorakozik fel Mark Rutte jelölésének ellenzőjeként.      

Eddig huszonkét NATO-tagállam támogatja a holland miniszterelnököt Jens Stoltenberg utódjaként, s Magyarország jelentette be nyilvánosan, hogy nem akarja Mark Ruttét a katonai szövetség élén látni. Sabina Fati, a Deutsche Welle ismert publicistája azt írja, jelenleg a Románia-Magyarország párosra számíthat Klaus Iohannis. A román államfő támogatói közé léphet Bulgária is, amelynek schengeni csatlakozását éveken át blokkolta a Rutte vezette Hollandia. Fati szerint az egykori Varsói Szerződés országai is felsorakozhatnak Románia mögé.

A politikai újságíró úgy tudja, Iohannishoz hű diplomaták jelenleg Washingtonban tárgyalnak a jelöltségről, a szövetség második legnagyobb hadsereggel rendelkező Törökország pedig jól értesült források szerint kész támogatni Romániát. Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, amennyiben  Rutte nem vonja vissza jelöltségét, az Egyesült Államok és a többi nagyhatalom aligha vonná vissza a támogatását. Fati szerint nem zárható ki, hogy a holland miniszterelnök inkább az Európai Tanács elnöki posztját célozza. 

Valentin Naumescu volt külügyi államtitkár, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen professzora Iohannis önjelölésével kapcsolatban azt mondta, a bejelentést vélhetően számos állam- és kormányfővel folytatott megbeszélés előzte meg. „Amennyire én ismerem a román diplomáciát, ez a lépés nem jelent meglepetést a Fehér Háznak és Washingtonnak” - tette hozzá a szakértő. Úgy véli, Klaus Iohannis bejelentése kissé későn történt meg, de lehetőséget nyit széleskörű tárgyalásokra az Európai Unióban és a NATO-ban. Cristian Pîrvulescu politológus szerint is felidézte Magyarország elutasító  állásfoglalását Ruttéval kapcsolatban, s megemlítette a balti államok, valamint Lengyelország vezetőinek nyilatkozatait is, akik kelet-európai vezetőket támogatnának az Európai Unióban és a NATO-ban. 

Jens Stoltenberg 2024 októberéig marad a NATO főtitkári székében, mandátumát tavaly nyáron hosszabbították meg, utódjáról a tagállamoknak kell dönteniük. A NATO-diplomaták arra számítanak, hogy a döntést 2024 első negyedévében, de legkésőbb a júniusra kitűzött európai parlamenti választások előtt meghozzák. Azért szeretnék ezt elérni, mert így a NATO posztja kimarad az EU legjobb álláselosztásának körhintájából.