Román vezérőrnagy: egy nukleáris háború nem eredményezne győzteseket, csak egy eltűnő világot

Ha győz Ukrajnában, Oroszország folytathatja terjeszkedését Európában, különösen a volt szovjet államokban, de még a „kiszámíthatatlan” Putyintól sem valószínű, hogy fontolóra venné egy NATO-tagállam megtámadását és az 5. cikkely aktiválását – mondta Dan Grecu román vezérőrnagy a G4Media-nak adott interjújában.

Dan Grecu szerint a NATO mint szövetség minden tekintetben – katonai, gazdasági és technológiai szempontból – egyértelműen fölényben van az Orosz Föderációval szemben. Ezért a tábornok szerint Oroszország állandó fenyegetőzése a nukleáris háborúval „bár nyilvánvaló, de egy ilyen opció nem hozna győztest, csak egy eltűnő világot”.

Dan Grecu, úgy véli, hogy Oroszország továbbra is a hibrid hadviselésre jellemző akciókat tervez és hajt végre, beleértve a fenyegetések kiterjesztését, a fezinformációs propagandát, a médiamanipulációt, a kibertámadásokat, a számára kedvező politikai szervezetek vagy pártok finanszírozását, továbbá ideológiai, vallási vagy etnikai alapon történő társadalmi ellentétek előidézését, vagy egy ország megválasztott vezetőivel szembeni bizalmatlanság előidézését. A vezérőrnagy szerint Ilyen akciókat láttunk és látunk Grúziában és Moldovában is.

Dan Grecu vezérőrnagy | Fotó forrása: a tábornok Facebook-oldala

A tábornok, aki a Romániai Tartalékos Tisztek Szövetségének (AORR) első alelnöke, elmondta, hogy Románia csak azután kezdte komolyan venni a védelmi beruházásokat, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet és megmutatta agresszív szándékait. Miközben azonban beruháznak felszerelésekbe, a humán erőforrást még mindig elhanyagolják. „Így évek óta évek óta minimális a beruházás a katonai felszerelésekbe, az infrastruktúrába való beruházás szinte nem is létezik, és a hivatásos katona, aki több tíz- és százezer eurós, néha milliós értékű felszereléseket kezel, a szakképzetlen munkás szintjére került a bértáblán” – mondja Grecu.

Fotó forrása: Védelmi Minisztérium Facebook-oldala

A tábornok szerint ugyanakkor az aktív hadsereg, vagyis a hivatásosok készen állnak arra, hogy reagáljanak egy esetleges támadásra, amíg az 5. cikkelyt aktiválják, és a NATO válaszcsapata beavatkozik.

Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye

A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat. (Forrás: Wikipédia)

Grecu a román védelmi ipar hanyatlását is szóvá teszi: „Egy olyan országnak, amely az 1980-as években a világ 10 legnagyobb fegyver- és lőszer-exportőrének egyike volt, már nincs lőporgyára”. Ilyen körülmények között „a nagy problémánk az, hogy szinte minden katonai felszerelés- és lőszerkategória esetében importfüggők vagyunk”.

A tábornok úgy véli, hogy a Románia által bejelentett beszerzések – M1 Abrams harckocsik, F-35 repülőgépek, Bayraktar TB2 drónok – kategóriájukban csúcstermékek, amelyek felhasználásával hosszú távra, legalább 20 évre lehet tervezni.

A G4Media kérdésére, hogy mit tehet Románia, hogy a Z generációt vonzza a katonai pálya, a vezérőrnagy azt felelte: „Egyszerű, lássunk munkához!” Szerinte a szükségszerű intézkedések között szerepel a katonai pályát választók számára a honvédelmi alaptörvények tiszteletben tartása, a biztonsági és védelmi kultúrát népszerűsítő országos program, a lakosság folyamatos és életkornak megfelelő honvédelmi képzése, illetve a munka fontosságának és a velejáró nehézségeknek megfelelő fizetés, valamint a hosszú távú kiszámíthatóság. 

Arra a kérdésre, hogy Romániának is védelmi vonalat kellene-e kiépítenie a határainál, ahogy a balti államok teszik, Grecu szerint erre nincs szükség. „Azt mondhatom, hogy mivel nincs közös határunk az Orosz Föderációval, nem vagyunk abban a helyzetben, amikor az ilyen jellegű intézkedések prioritást élveznek” – magyarázta a tábornok.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?