Ha győz Ukrajnában, Oroszország folytathatja terjeszkedését Európában, különösen a volt szovjet államokban, de még a „kiszámíthatatlan” Putyintól sem valószínű, hogy fontolóra venné egy NATO-tagállam megtámadását és az 5. cikkely aktiválását – mondta Dan Grecu román vezérőrnagy a G4Media-nak adott interjújában.

Dan Grecu szerint a NATO mint szövetség minden tekintetben – katonai, gazdasági és technológiai szempontból – egyértelműen fölényben van az Orosz Föderációval szemben. Ezért a tábornok szerint Oroszország állandó fenyegetőzése a nukleáris háborúval „bár nyilvánvaló, de egy ilyen opció nem hozna győztest, csak egy eltűnő világot”.

Dan Grecu, úgy véli, hogy Oroszország továbbra is a hibrid hadviselésre jellemző akciókat tervez és hajt végre, beleértve a fenyegetések kiterjesztését, a fezinformációs propagandát, a médiamanipulációt, a kibertámadásokat, a számára kedvező politikai szervezetek vagy pártok finanszírozását, továbbá ideológiai, vallási vagy etnikai alapon történő társadalmi ellentétek előidézését, vagy egy ország megválasztott vezetőivel szembeni bizalmatlanság előidézését. A vezérőrnagy szerint Ilyen akciókat láttunk és látunk Grúziában és Moldovában is.

A tábornok, aki a Romániai Tartalékos Tisztek Szövetségének (AORR) első alelnöke, elmondta, hogy Románia csak azután kezdte komolyan venni a védelmi beruházásokat, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet és megmutatta agresszív szándékait. Miközben azonban beruháznak felszerelésekbe, a humán erőforrást még mindig elhanyagolják. „Így évek óta évek óta minimális a beruházás a katonai felszerelésekbe, az infrastruktúrába való beruházás szinte nem is létezik, és a hivatásos katona, aki több tíz- és százezer eurós, néha milliós értékű felszereléseket kezel, a szakképzetlen munkás szintjére került a bértáblán” – mondja Grecu.

A tábornok szerint ugyanakkor az aktív hadsereg, vagyis a hivatásosok készen állnak arra, hogy reagáljanak egy esetleges támadásra, amíg az 5. cikkelyt aktiválják, és a NATO válaszcsapata beavatkozik.

Grecu a román védelmi ipar hanyatlását is szóvá teszi: „Egy olyan országnak, amely az 1980-as években a világ 10 legnagyobb fegyver- és lőszer-exportőrének egyike volt, már nincs lőporgyára”. Ilyen körülmények között „a nagy problémánk az, hogy szinte minden katonai felszerelés- és lőszerkategória esetében importfüggők vagyunk”.

A tábornok úgy véli, hogy a Románia által bejelentett beszerzések – M1 Abrams harckocsik, F-35 repülőgépek, Bayraktar TB2 drónok – kategóriájukban csúcstermékek, amelyek felhasználásával hosszú távra, legalább 20 évre lehet tervezni.

A G4Media kérdésére, hogy mit tehet Románia, hogy a Z generációt vonzza a katonai pálya, a vezérőrnagy azt felelte: „Egyszerű, lássunk munkához!” Szerinte a szükségszerű intézkedések között szerepel a katonai pályát választók számára a honvédelmi alaptörvények tiszteletben tartása, a biztonsági és védelmi kultúrát népszerűsítő országos program, a lakosság folyamatos és életkornak megfelelő honvédelmi képzése, illetve a munka fontosságának és a velejáró nehézségeknek megfelelő fizetés, valamint a hosszú távú kiszámíthatóság. 

Arra a kérdésre, hogy Romániának is védelmi vonalat kellene-e kiépítenie a határainál, ahogy a balti államok teszik, Grecu szerint erre nincs szükség. „Azt mondhatom, hogy mivel nincs közös határunk az Orosz Föderációval, nem vagyunk abban a helyzetben, amikor az ilyen jellegű intézkedések prioritást élveznek” – magyarázta a tábornok.