A németországi katonai kiképzés egyes ukrán katonák számára nemcsak felkészülést jelent a frontra, hanem lehetőséget is a hadseregből való menekülésre. A jelenség nem teljesen új: korábban Franciaországban is több tucat ukrán katona tűnt el kiképzés közben.

A németországi katonai felkészülésre érkező ukrán katonák közül egyesek nem térnek vissza alakulatukhoz, hanem még német területen elhagyják a kiképzőhelyet és eltűnnek a hatóságok látóköréből. 

Egy friss oknyomozás szerint csak Szász-Anhalt tartományban több mint nyolcvan ilyen esetről tudnak a hatóságok, miközben országos szinten már több száz katonáról lehet szó. Pontos összesítés azonban nincs: a német védelmi minisztérium elismerte, hogy történtek engedély nélküli eltávozások, de ezekről nem vezetnek egységes szövetségi statisztikát.

Németország 2022 óta az ukrán haderő egyik legfontosabb európai kiképzési központjává vált: a Bundeswehr hivatalos adatai szerint 2026 elejéig több mint 25 ezer ukrán katona fordult meg németországi tanfolyamokon, a mostani sajtóbeszámolók pedig már mintegy 29 ezres összesített számról írnak.

A képzés több tucat helyszínen zajlik, és messze nem csupán az alapkiképzésről szól. Az ukrán katonák gyalogsági harcászatot, lövészetet, álcázást, elsősegélynyújtást és aknamentesítést tanulnak, emellett Leopard harckocsik, Marder gyalogsági harcjárművek, Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegek, Gepard légvédelmi rendszerek és más nyugati eszközök kezelésére is felkészítik őket. A kiképzést jelentős részben az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai missziója, az EUMAM UA keretében szervezik.

A kiképzésre érkező állomány összetétele megváltozott

A háború első szakaszában sok tapasztalt, motivált vagy önként jelentkező katona érkezett, később viszont egyre több frissen mozgósított, kevés katonai tapasztalattal rendelkező férfi került a német kiképzőhelyekre. Ez egybeesik az ukrán haderő egyik legsúlyosabb problémájával, az egyre nehezebb személyi utánpótlással. A fegyveres erőknek egyszerre kell pótolniuk a veszteségeket, rotálniuk a hosszú ideje fronton harcoló alakulatokat és feltölteniük az új egységeket, miközben a több mint négy éve tartó háború társadalmi terhei is folyamatosan nőnek.

A probléma méretét jelzi, hogy Ukrajnában már 2024 végéig közel 95 ezer büntetőeljárás indult engedély nélküli távollét vagy dezertálás miatt.

Ráadásul nem Németország az első európai ország, ahol ilyen esetek történtek. Francia katonai illetékesek 2025 januárjában elismerték, hogy a Franciaországban felszerelt és kiképzett 155. „Anna Kijev” gépesített dandár több tucat katonája engedély nélkül eltűnt még a kiképzés idején. A francia fél akkor a 2300 ott kiképzett katonához képest marginálisnak nevezte a jelenséget, de az ügy már akkor jelezte, hogy a külföldi kiképzés bizonyos katonák számára lehetőséget teremthet a szolgálatból való kilépésre.

Kapcsolódó

Életüket kockáztatva menekülnek a hadköteles ukránok – Népszerű útvonal a román határ

A legtöbb ilyen esetet a román határon regisztrálták, ahol körülbelül harmincezer embert vettek őrizetbe.

háború Ukrajna sorozás kényszersorozás

Jogi értelemben azonban nem minden engedély nélküli eltávozás számít dezertálásnak. Az ukrán büntetőjog külön kezeli azt az esetet, amikor egy katona önkényesen elhagyja alakulatát vagy szolgálati helyét, és azt, amikor kifejezetten azzal a szándékkal távozik, hogy végleg kivonja magát a katonai szolgálat alól. Ez utóbbi minősül dezertálásnak, amely hadiállapot idején különösen súlyos bűncselekménynek számít. Amennyiben a szolgálat végleges elkerülésére irányuló szándék bizonyítható, az ukrán büntető törvénykönyv 408. cikke alapján az elkövető akár 5-től 12 évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat.

A Németországban eltűnő katonák esetében ezért nem pusztán az a kérdés, hogy engedély nélkül hagyták-e el a kiképzés helyszínét, hanem az is, bizonyítható-e, hogy végleg szakítani akartak a katonai szolgálattal.

Az sem jelenti ugyanakkor automatikusan a Németországban maradás lehetőségét, ha valaki nem tér vissza Ukrajnába. A háború elől menekülő ukrán állampolgárok jelentős része a német tartózkodási törvény 24. paragrafusa alapján ideiglenes védelemre jogosult, a hivatalosan katonai kiképzésre érkező állomány helyzete azonban ettől eltér. Ezek a katonák ugyanis nem menekültként, hanem szolgálati feladat teljesítésére érkeztek az országba. Menedékjogi kérelmet természetesen ők is benyújthatnak, annak elbírálása azonban egyedi vizsgálatot igényel. A német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal, a BAMF gyakorlata szerint önmagában a katonai szolgálat megtagadása, illetve az emiatt Ukrajnában várható büntetés még nem teremt automatikusan jogosultságot a menekültstátuszra.

Közben az Európai Unió is igyekszik egyértelműbb keretek közé terelni a hadköteles korú ukrán férfiak helyzetét. A júniusban megjelent hírekhez képest lényeges pontosítás, hogy az Európai Bizottság június 26-án még csak javaslatot tett az újonnan érkezők katonai kötelezettségeinek szigorúbb ellenőrzésére, a tagállamok pedig július 15-én jutottak megállapodásra az új szabályokról. Ezek értelmében a jövőben az érintetteknek igazolniuk kell, hogy Ukrajnát jogszerűen hagyták el, illetve hogy katonai kötelezettségeik szempontjából rendezett a helyzetük. Ennek bizonyítékául szolgálhat például az ukrán határátlépést igazoló pecsét vagy a katonai szolgálat alóli mentességről kiállított hivatalos dokumentum.

A szigorítás ugyanakkor nem érinti visszamenőleg azokat, akik már korábban megszerezték az uniós ideiglenes védelmet, ezért nem arról van szó, hogy valamennyi hadköteles korú ukrán férfit kizárnának a védelemből.

Románia ugyancsak része az ukrán katonák nyugati kiképzési rendszerének

Bukarest szintén fontos szerepet vállal az ukrán haderő nyugati kiképzésében, és ez a szerep az elmúlt években fokozatosan bővült. A 2024-ben megkötött román–ukrán biztonsági együttműködési megállapodás alapján Bukarest egyéni és kötelékszintű felkészítést is biztosít az ukrán katonáknak, emellett olyan programokban is részt vesz, amelyek keretében ukrán kiképzőket készítenek fel saját állományuk oktatására. Románia bekapcsolódott az Európai Unió EUMAM UA katonai kiképzőmissziójába, valamint a brit vezetésű INTERFLEX programba is. A román hozzájárulás legismertebb eleme ugyanakkor a Fetești légibázison létrehozott Európai F-16 Kiképzőközpont, ahol román katonai pilóták mellett ukrán hajózókat is felkészítenek az F-16-os harci repülőgépek alkalmazására. A védelmi minisztérium 2026-ban is megerősítette, hogy a központ nemcsak a román légierő, hanem Ukrajna, valamint más szövetséges és partnerországok pilótáinak képzését is szolgálja.

A Románia által Ukrajnának nyújtott katonai segítség teljes tartalma ugyanakkor máig nem ismert, mivel Bukarest a támogatások jelentős részének részleteit nem hozza nyilvánosságra. A védelmi miniszter 2025 szeptemberében arról beszélt, hogy addig 23 katonai segélycsomagot juttattak el Ukrajnának, ezek pontos összetételét azonban nem ismertették. A nyilvánosságra került támogatások közül a legjelentősebb a Patriot légvédelmi rendszer egyik romániai ütegének 2024-es átadása volt. Ehhez társult később Románia 50 millió eurós hozzájárulása a NATO PURL kezdeményezéséhez, amelynek keretében az európai szövetségesek és Kanada amerikai gyártmányú fegyverek és haditechnikai eszközök beszerzését finanszírozzák Ukrajna számára. Jelenleg nincs nyilvános információ arról, hogy a hazánkban kiképzett ukrán katonák körében a németországihoz hasonlan fordultak volna elő engedély nélküli eltávozások vagy dezertálások.