A kedden kezdődő háromnapos washingtoni NATO-csúcstalálkozón az egyik kiemelt téma lehet Ukrajna csatlakozása a szervezethez. Az Észak-atlanti Szövetség 75. évfordulóját ünneplő csúcstalálkozó hosszú távon is meghatározhatja a tagországok politikáját az orosz-ukrán  háborúval kapcsolatban.

Jens Stoltenberg idén utolsó alkalommal vezeti a szervezet csúcstalálkozóját, mivel októbertől új főtitkár, a júniusban megválasztott Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök veszi át a szövetség vezetését. „A központi téma egyértelműen az ukrajnai háború, és tulajdonképpen ez határozza meg a jelenlegi stratégiai döntéseket is” – mondta a hirado,hu portálnak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Hozzátette: látható az a tendencia, hogy a NATO–Oroszország-versengés a szövetség politikáját alapvetően fogja meghatározni.

Az elemző szerint az idei csúcstalálkozón szóba kerülhet annak a csomagnak az elfogadása, amely még több pénzt, harcierőt, kapacitást és együttműködést jelentene. Kosztur András ezzel kapcsolatban kifejtette: ez elvileg azt a célt szolgálná, hogy növelje a NATO-tagországok védelmi képességeit, és a köztük való kooperációt, azonban a szövetség másik célja, miszerint növelni kellene a NATO mint szervezet, valamint az Egyesült Államokon kívüli tagállamok szerepét Ukrajna támogatásában, ennek rovására mehet. 

A szakértő külön említést tett bizonyos stratégiai döntésekről – ide tartozik szerinte Svédország és Finnország felvétele a szövetségbe –, amelyek a NATO keleti szárnyának megerősítését szolgálják. Az elemző kifejtette: a Vilniusban és Madridban hozott döntések alapvetően arra irányulnak, hogy fokozzák a NATO-országok közötti erőfeszítéseket, elsősorban Oroszországgal mint közvetlen fenyegetéssel és Kínával mint kihívással szemben.

Az előző két csúcstalálkozón már szóba került az indiai–csendes-óceáni térség kérdése, amelyre a NATO fokozott figyelmet szeretne fordítani az elkövetkező időszakban. A nyugati országok regionális törekvéseivel kapcsolatban már Kína is megszólalt, a pekingi vezetés szerint az Egyesült Államok a NATO csendes-óceáni változatának létrehozásán fáradozik. A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint hangsúlyos az amerikai jelenlét a térségben, és a NATO szövetségesekkel közösen Washington az euroatlanti és a csendes-óceáni térséget próbálja összehangolva kezelni, és egy egységes szövetségi rendszert létrehozni.

A szakértő szerint ennek a folyamatnak Kína felemelkedése az egyik legfontosabb oka: Washington ugyanis szeretné elérni, hogy – hasonlóan az Oroszországgal konfrontálódó európai NATO-országokhoz – a távol-keleti és óceániai vezető országok is fokozzák védelmi készültségüket, csak éppen Peking vélt vagy valós befolyásnövekedésével szemben. Az Egyesült Államok fontos térségbeli szövetségeseiként többek között Japánt, Ausztráliát – Washington és Canberra egyaránt tagjai az AUKUS-szövetségnek – Dél-Koreát és Tajvant tarthatjuk számon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akit a találkozóra várnak, felszólította a szövetségeseket, hogy erőteljesebben reagáljanak az orosz támadásokra, és erősítsék meg országa légvédelmét. Joe Biden amerikai elnök további részletek nélkül közölte, hogy a NATO új intézkedéseket fog bejelenteni annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát városainak és civil lakosságának védelmében az orosz bombázásokkal szemben. Az elnöki hivatal közleménye szerint Románia a maga részéről megerősíti, hogy határozottan támogatja Ukrajnát, beleértve a NATO-tagságot is.