Hol tart Ukrajna és Oroszország két év háborúzás után? Milyen geopolitikai következményei vannak a kétéves orosz-ukrán háborúnak? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk a térség két szakértőjéhez a második évforduló kapcsán.   

„A jelenlegi percepció szerint nem Ukrajnának kedveznek a fejlemények. Az első évfordulón egy pozitív trend érvényesült Ukrajna szempontjából, a hírek arról szóltak, hogy mennyi támadó jellegű fegyver érkezik a nyugati államokból Ukrajnába. Mostanra a percepció megváltozott. Nem azért, mert Ukrajna vesztésre állna, hiszen inkább patthelyzetről beszélhetünk. De azok a korábbi remények nem igazolódtak be, a nyugati fegyverek nem hozták meg a remélt eredményeket, a ellentámadás sem volt sikeres, a visszafoglalt területek tekintetében sem áll jól Ukrajna, a szankciók úgyszintén eredménytelenek voltak” - mondta a Maszolnak Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. 

Az elemző szerint 2023 végére a Nyugat elfáradt, az orosz fél pedig be belelekesedett. Mint fogalmazott, egyelőre nem látszik, mi lehet a megoldás, az alternatíva Ukrajna számára. Minőségi vagy mennyiségi váltás a fegyverszállítás ügyében? Egyelőre a tanácstalanság az úr Nyugaton, legalábbis ez érzékelhető.

Bendarzsevszkij Anton ugyanakkor úgy látja, a stratégiai szint különbözik az érzékelttől. „2022 óta a front nem igazán változott. Avgyijivka orosz elfoglalása szimbolikus jelentősége miatt fontos, de a város fele akkora mint Bahmut, s épp annyi ideig ostromolták, mint az utóbbit. A település csupán 13 kilométerre van Donyecktől,  ami ne túl hízelgő az oroszok számára a haladás sebességét illeti. Jelenleg egyfajta állóháború van, patthelyzet, egyik fél sem tud eredményeket elérni, kisebb sikerek vannak, de ezek nem stratégiai jellegűek, nincs kihatásuk a háború egészének alakulására” - fogalmazott az elemző. 

Ami a geopolitikai fejleményeket illeti, a szakértő úgy látja, az újabb izraeli konfliktus nem segített az Oroszországgal - és esetleg Kínával - szemben felálló széleskörű koalíció létrehozásának. „Moszkva jó tudta mozgósítani az arab államokat, sikerült tovább fragmentálni az amerikai, nyugati  dominanciát. Egetverő változások ugyanakkor nem következtek be. Ha megnézzük, hogy mely országok támogatják Oroszországot, alig változott valami. Észak-Korea, Irán a kezdetek óta moszkva mellett van. A nemzetközi szövetségi rendszer nem változott a háború kezdete óta, de az kijelenthető, hogy tovább fragmentálódott” - mondta Bendarzsevszkij Anton. 

Stier Gábor külpolitikai újságíró szerint Ukrajna a legnagyobb vesztese az elmúlt két évnek. „Katasztrofális a demográfiai és a gazdasági helyzet, az állam külső segítség nélkül csődbe menne, és a sikerek elmaradása a felszínre hozta a belpolitikai feszültségeket is. Az egyre csökkenő nyugati katonai támogatások következtében pedig nem hogy az elvesztett területek visszaszerzésére nincs esély, de a jelenlegi frontvonalak megtartása is nehézségekbe ütközik. Ukrajna tehát már vesztett, és nem csupán területének a közel 20 százalékát. Kijelenthetjük, hogy Ukrajnát szép lassan feláldozzák az amerikai geopolitikai és gazdasági érdekek oltárán” - fogalmazott a Maszolnak a Moszkvatér.com portál főszerkesztője.

A szakújságíró szerint az sem mondható el, hogy Oroszország elképzelései alapján alakult volna az elmúlt két év forgatókönyve. „Moszkva eleve háború nélkül akarta visszaszerezni a befolyást nyugati szomszédja felett, és hátrébb szorítani a határaitól a NATO-t. Ez nem sikerült, Oroszország beleült egy kiterjedt háborúba, amelyhez egyre sikeresebben alkalmazkodik. A felőrlő stratégia működik, ám a háború elhúzódása azért őt is gyengíti. Oroszország a vártnál messze jobban alkalmazkodott az ellene bevezetett nyugati szankciókhoz is, a gazdaság ezek ellenére növekszik, a társadalmat pedig nem sikerült szembe fordítani a hatalommal. Eredeti céljaitól azonban még Moszkva is messze van, hiszen még a Donbasszt sem ellenőrzi teljes mértékben, és a Zelenszkij fémjelezte rendszer is áll. Ennek ellenére a győzelemként eladható helyzethez Oroszország jóval közelebb van, mint Ukrajna, és a trend is neki kedvezően alakul” - fogalmazott Stier Gábor.

A külpolitikai újságíró úgy látja, ez a háború a világrend átalakulásának egyik, jelenleg legvéresebb terepe, így komoly hatással van a globális erőviszonyok alakulására. „Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy korántsem csupán itt formálódik az új globális berendezkedés. Az már most látszik, hogy e háború legfőbb amerikai célja, Oroszország meggyengítése nem Washington várakozásai szerint alakul. Amerika mérlege eddig ennek ellenére pozitív, hiszen Washington stratégiai céljainak megfelelően a háború véget vetett Európa és Oroszország közötti együttműködésnek, ezzel pedig az eurázsiai térség mindkét pólusa gyengült. De részben ennek a háborúnak is köszönhetően akadozik Európa és Kína együttműködése is, ami szintén amerikai érdek” - hangsúlyozta Stier Gábor.

A főszerkesztő szerint ugyanakkor ez a háború felgyorsította az úgynevezett globális Dél formálódását, ami nem Washingtont erősíti. „Európa részben saját elhibázott politikájának, részben pedig az amerikai nyomás következtében tehát egyértelműen a geopolitikai vesztese ennek a háborúnak, Oroszország jobban áll, mint az Egyesült Államok szeretné, de a helyzete nem éppen jó, míg Washington és Peking eddig e konfliktusnak inkább nyertesei” - mondta Stier Gábor.