Bár a szavazók többsége, mintegy kétharmada más politikusokat szeretne látni az amerikai elnökválasztáson, valószínű, hogy ismét Joe Biden és Donald Trump csap össze novemberben - mondta a Maszolnak Magyarics Tamás Amerika-szakértő. Szerinte a verseny ezúttal is szorosnak ígérkezik, ismét néhány tízezer szavazat dönthet az úgynevezett csatatér államokban, mint ahogy 2016-ban és 2020-ban történt. 

„Donald Trump nem állítható meg, ha a következő hónapokban nem történik valamilyen váratlan esemény” - mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a volt elnök elnökjelöltségi esélyeire vonatkozó kérdésünkre. A szakértő szerint lehetséges, hogy Nikki Haley is befejezi a kampányát a dél-karolinai előválasztás után, ha a saját államában is kikap Trumptól, „ami több, mint valószínű”. 

Úgy véli, az exelnök mögött nem lesz egységes republikánus támogatás. „Létezik a Never Trump (Soha többé Trump) mozgalom, a Lincoln Project, stb, azaz a .hagyományos, mérsékelt konzervatívok csoportulásai, akiknek Trump populizmusa ellenszenves. Trump támogatottsága a republikánus szavazók körében kb 80 százalékos” - mondta Magyarics Tamás.

Emlékeztett arra, hogy Trumpot jelenleg több államban is ki akarják zárni az elnökválasztásból a 14. alkotmánykiegészítés 3. cikkelyére hivatkozva; a coloradói legfelsőbb bíróság döntése jelenleg a szövetségi legfelsőbb bíróság előtt van. „Ami az ellene folyó pereket illeti, azok jogilag nem érintik a megválaszthatóságát; az amerikai alkotmány egy elítélt bűnözőt sem zár ki a megválasztható elnökjelöltek közül” - tette hozzá az Amerika-szakértő.

A Trump népszerűségének okait firtató kérdésünkre Magyarics Tamás elmondta: „a volt elnök hangot ad az utóbbi évtizedekben stagnáló, vagy éppen gazdaságilag lecsúszott rétegek elégedetlenségének (például ipari munkások, alsó-középosztály), meglovagolja az amerikai történelemben mindig is jelenlévő elitellenességet.", Hozzátette: „olyan, a többség által támogatott szakpolitikákat hirdet, mint például a munkahelyek visszahozása a tengerentúlról; erősebb határvédelem; rend az utcákon; adócsökkentés (személyi és vállalati), patrióta gazdaságpolitika; erőteljesebb fellépés Kínával szemben; az amerikai külföldi kötelezettségvállalások csökkentése”.

A demokraták esélyes elnökjelöltjei kapcsán a szakértő továbbra is Joe Biden jelenlegi elnököt nevezte meg a legfőbb esélyesként. „Biden hivatalos ellenfelei, Dean Phillips és Marianne Williamson teljesen súlytalan, támogatás nélküli önjelöltek. Bidenen kívül nincs más fajsúlyos politikus, aki eddig ringbe szállt volna a Demokrata Párton belül” - fogalmazott Magyarics Tamás, hozzátéve: hivatalban lévő elnökkel szemben ez nem is szokás.

Mi dönthet végül az elnökválasztáson, illetve hogyan viszonyulnának a szavazók egy újabb Trump-Biden párharchoz? - kérdeztük az Amerika-szakértőt. „A szavazók többsége, mintegy kétharmada más politikusokat szeretne látni, de valószínű, hogy Biden és Trump marad. A verseny szorosnak ígérkezik, elképzelhetően újfent néhány tízezer szavazat dönt az úgynevezett csatatér államokban, mint ahogy 2016-ban és 2020-ban. Döntő lehet az úgynevezett függetlenek szavazata; ez a választói csoport jelenleg kb. 40 százalékot képvisel. Sok függ majd a szavazók mozgósításától, amelyik párt nagyobb arányban tudja ezt megtenni, előnybe kerülhet” - mondta Magyarics Tamás.

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatban közölt elemzésében a budapesti Alapjogokért Központ arról írt, hogy Donald Trump kampányát a demokraták által uralt szövetségi és állami bürokrácia próbálja ellehetetleníteni, míg Joe Biden esetében az elnök egészségi állapota és a családja körül kialakult botránysorozat vetnek fel nehezen megválaszolható kérdéseket. „Biden egészsége hétről hétre szemmel láthatóan romlik, a komoly fizikai és mentális igénybevétellel járó választási kampány számára leküzdhetetlen kihívást jelenthet. Őt és több családtagját a Kongresszus korrupció gyanújával vizsgálja. Fia, Hunter Biden a világ szeme láttára vált erkölcsi csődtömeggé. Biden esetleges visszalépése a jelöltállító pártkongresszus előtt még akkor sem kizárt, ha jelenleg nem tudni kit választhatnának a csereirányító szerepére a demokrata küldöttek" - fogalmaztak az MTI által idézett elemzésben.

Hozzátették: ugyanakkor Donald Trump sem érezheti magát biztonságban. A Biden-kormányzat - az igazságügyi minisztériumot és az FBI-t politikai fegyverként használva - számos nyomozást és vádemelést kezdeményezett kihívója ellen. New Yorkban és Washingtonban is folynak ellene olyan büntetőperek, melyek elmarasztaló ítélettel érhetnek véget. Ha bekövetkezne a legrosszabb, Trump a börtönből is választható lenne. Erre több precedens is volt. 1920-ban a szocialista Eugene Victor Debs majdnem egymillió szavazatot kapott, miközben éppen tízéves börtönbüntetését töltötte - részletezték. Közölték azt is, hogy a demokraták által uralt államapparátus másik terve Trump indulásának megakadályozására, hogy kizárják a választásokból az alkotmány tizennegyedik kiegészítésére hivatkozva, mely eltiltja a tisztségek elnyerésétől azokat, akik az Egyesült Államok elleni lázadásban vagy zendülésben vettek részt, illetve aktívan segítették az Egyesült Államok ellenségeit". 

„Túl azon, hogy az alkotmánymódosítás a XIX. századi polgárháború déli résztvevőit célozta - nem pedig a liberálisok XXI. századi ellenfeleit -, le kell szögeznünk, hogy Donald Trumpot soha semmilyen bíróság nem találta bűnösnek az USA elleni lázadás vagy zendülés bűntettében. Sőt, az erre irányuló impeachment-eljárás során a Szenátus egyenesen felmentette a vád alól. A tényeket figyelmen kívül hagyva, Colorado demokrata többségű legfelsőbb bírósága, illetve egy - szintén demokrata - választási hivatalnok Maine államban önhatalmúlag eltávolították Trump nevét a helyi szavazólapokról. A kérdésben a szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak kell majd rendet tennie" - írták.