Kétséges, hogy Klaus Iohannis egyáltalán alkalmas-e egy európai csúcspozíció követelményeinek - írta a román elnökről írt cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A befolyásos német lap szerint a bukaresti államfői tevékenységhez képest Brüsszel „egy más tál tészta”. 

Mit akar Iohannis a NATO főtikári pozíciójáért zajló versenyben való visszalépéséért cserébe Iohannis? - teszi fel a kérdést cikkében Von Michael Martens. Mint írja, az egyik brüsszeli pletyka szerint a távozó államfő az EU ukrajnai különmegbízottja lehet. A szerző felidézi Donald Tusk jelenlegi lengyel miniszterelnök 2020 tavaszi, bukaresti nyilatkozatát, miszerint „kiemelkedő elnöke lehet majd az Európai Tanácsnak”. Az uniós kormányfőket s államfőket tömörítő uniós intézmény volt vezetőjének kijelentése nem maradt figyelmen kívül - írta a lap, hozzátéve: azt követően Bukarestben elkezdődtek a találgatások Iohannis elnökválasztás utáni nemzetközi karrierjét illetően.

Ami az esetleges EU-posztokat illeti, a német újság kétségesnek tartja, hogy a román elnök egyáltalán megfelelne-e egy európai csúcspozíciók káltal megkövetelt munka követelményeinek, különösen, ha PR-tevékenyésgről van szó. „Nem a nyilvános beszédek embere, legyen szó nagyobb vagy kisebb megnyilatkozásokról. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy  Lépésről lépésre című önéletrajzi könyve annak ellenére nem jelent meg anyanyelvén, azaz németül, hogy német fordítását már évekkel ezelőtt bejelentették, soha nem jelent meg anyanyelvén. Iohannis szinte egyáltalán nem ad interjút, retorikai képességei gyengék, jobban érzi magát a kulisszák mögötti beszélgetéseken, zárt ajtók mögött, mint a nyílt színpadon” - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A szerző szerint korábban odahaza azt értékelték Iohannisban, hogy két lábbal jár a földön, de a helyzet mára megváltozott. Mint írja, ma már arroganciaként és kommunikációs hiányosságként érzékelik Iohannis attitűdjét. „Brüsszel, az európai publikum egy más tál tészta. A volt fizikatanár ott már nem tudna ugyanúgy ténykedni, mint amihez Bukarestben szokott” - jegyezte meg a G4 Media által idézett Frankfurter Allgemeine Zeitung.    

Kelemen Hunor az év elején a Maszol videópodcast interjújában „majdnem nullának” nevezte annak az esélyét, hogy Klaus Iohannis legyen az Európai Tanács elnöke. Szerinte ezt a Nemzeti Liberális Pártban találták ki tematizálás céljával. Az RMDSZ elnöke azt is megjegyezte, hogy Klaus  Iohannis nemrég „egy bukott államnak” nevezte az általa elnökölt Romániát. „Ezt mondatot hallották Európában. Odaadni az Európai Tanács elnöki tisztét egy olyan embernek, aki a saját mandátumáról, a saját országáról egy ilyen  kijelentést tesz, ez nehezen összevarható az európai politikában” - fogalmazott akkor Kelemen Hunor.

Klaus Iohannis államfő a napokban azt mondta, úgy kell lefolytatni a tárgyalásokat az uniós intézmények vezetőinek személyéről, hogy egyik tagállam sem érezze azt, hogy kizárják, mellőzik vagy marginalizálják. Hozzátette, az EU „államok, nem pártok Uniója", és úgy kell a tárgyalásokat lefolytatni, hogy egyik tagállam se érezze azt, hogy kizárják, mellőzik vagy marginalizálják. „Ha esetleg így történne, ezt helyre kell hozni" - szögezte le. Hangsúlyozta, a pártcsaládoknak erős a tárgyalási pozíciójuk, de ez nem nyomhatja el a tagállamoknak a tárgyalásokban való részvételhez és a döntéshez való jogát.

Az Agerpres által idézett Iohannis beszélt arról is, hogy az európai polgároknak vannak elvárásaik az uniós intézményekkel szemben, és ezek az elvárások nem mindig teljesültek. Szerinte túl nagy a távolság a választópolgárok és a brüsszeli intézmények vezetése között, és fontosnak tartaná, hogy ezek közelebb kerüljenek egymáshoz. A román elnök kiemelte, az európai intézményeket „valamennyi tagállam, valamennyi politikai család részvételével, korrekt módon megválasztott embereknek" kell vezetniük, akiket nagy tisztelet övez és minden gyanú felett állnak.