A moldovai kormány újraértelmezné az állampolgárok honvédelmi felkészítését: a tervezet szerint azok a férfiak, akik 27 éves korukig nem voltak katonák, legfeljebb hathetes kötelező alapkiképzésen vennének részt. A reform része lenne az is, hogy a középiskolákban megjelenhetne a „fiatal generáció hazafias nevelése” nevű választható tantárgy.

A Moldovai Köztársaság védelmi minisztériuma olyan törvénymódosítási csomagot bocsátott társadalmi vitára, amely jelentősen átalakítaná az állampolgárok honvédelmi felkészítésének jelenlegi rendszerét. A javaslat központi eleme az úgynevezett kezdeti katonai felkészítés, amelyet a hatóságok kötelezővé tennének azoknak a 27 és 55 év közötti férfiaknak, akik korábban sem sorkatonai szolgálatot, sem rövidített katonai szolgálatot nem teljesítettek.

A Szabad Európa román nyelvű moldovai kiadásának beszámolója szerint a minisztériumi dokumentumokban és a hadsereg illetékeseinek nyilatkozataiban visszatérő kulcsszó a „kötelező”. A tervezet indoklása úgy fogalmaz, hogy a védelmi minisztérium célja valamennyi érintett férfi kötelező katonai felkészítése. Alexandru Roman tartalékos ezredes, a minisztérium projektért felelős tanácsadója szerint ez a szolgálati forma éppúgy kötelező lenne, mint jelenleg a sorkatonai szolgálat vagy a rövidített katonai szolgálat.

Moldovában jelenleg három fő formája van a katonai képzésnek. A legfontosabb a 12 hónapos sorkatonai szolgálat, amely azokra a 27 év alatti férfiakra vonatkozik, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Emellett létezik a három hónapos rövidített katonai szolgálat, amely a felsőfokú végzettségűek számára kötelező, valamint a négy hónapos katonai tanszéki képzés, amelyet az egyetemi vagy posztgraduális tanulmányok idején önkéntesen lehet elvégezni.

Kapcsolódó

Moldova az EU-ban 2030-ra? – Kaja Kallas szerint nincs idő tétovázni

A legfontosabb kérdés most az, hogy Moldova továbbra is Ukrajnával együtt halad-e, vagy egy későbbi ponton leválasztják róla.

Chișinău Moldova Moldovai Köztársaság Maia Sandu

Az új, kezdeti katonai felkészítés ezeket egészítené ki. Lényege, hogy azok se kerüljenek tényleges ismeretek nélkül a tartalékos rendszerbe, akik 27 éves korukig semmilyen katonai képzésben nem vettek részt. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a katonai szolgálatot nem teljesítő állampolgárokat 27 éves koruk után a fegyveres erők tartalékába sorolják, azon belül is az úgynevezett passzív tartalékba.

Alexandru Roman ezt a helyzetet paradoxonnak nevezte. Értelmezése szerint az állam ma olyan embereket sorol a tartalékos állományba, akik valójában nem tudnak fegyvert kezelni, nincsenek katonai készségeik, és egy válsághelyzetben felkészületlenül kerülnének a védelmi rendszerbe. A minisztériumi tanácsadó szerint a képzés éppen ezt az ellentmondást szüntetné meg: a résztvevők nemcsak elméleti ismereteket kapnának, hanem gyakorlati felkészítésen is átesnének, beleértve a katonai járművek kezelését és a lőfegyverhasználat alapjait.

Képzés a védelemről

Vadim Bulgaru ezredes, a védelmi minisztérium humánerőforrás-politikai igazgatóságának vezetője szerint a cél egy minimális katonai ismeretszint megteremtése. A képzés során az állampolgárok megismernék, mi a moldovai Nemzeti Hadsereg szerepe, mit jelent az ország területének védelme, milyen fegyverrendszerek és harcászati alapelvek léteznek, valamint milyen fegyelmi követelmények jellemzik a katonai szolgálatot. A tervek szerint a kurzus legfeljebb 42 napig tartana, és 2027-től indulhatna el. A képzés a nők számára nem lenne kötelező, de önkéntes alapon előttük is nyitva állna. Vadim Bulgaru szerint azok a nők, akik szerződéses katonai szolgálatba szeretnének lépni vagy katonai karriert terveznek, a jövőben szintén ezen a kezdeti felkészítésen keresztül kapcsolódhatnának be a rendszerbe.

A tervezet a munkaviszonyban állókat sem mentesítené automatikusan a részvétel alól. A munkáltatóknak biztosítaniuk kellene, hogy az érintett alkalmazott részt vehessen a képzésen, miközben munkahelyét meg kellene őrizniük a távollét idejére. Alexandru Roman szerint ez nem jelentene aránytalan terhet a munkáltatók számára, mert a képzés időtartama jóval rövidebb lenne, mint a 12 hónapos sorkatonai szolgálat vagy a három hónapos rövidített szolgálat.

A szabályozás ugyanakkor kivételeket is tartalmazna. Nem kellene részt venniük a képzésen azoknak, akiket egészségi állapotuk miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak, illetve azoknak sem, akik már elvégezték a katonai tanszéki képzést. Mentesülnének azok is, akik lelkiismereti okból utasítják el a katonai szolgálatot, mivel ezt a moldovai jog lehetővé teszi. Büntetett előéletű személyek viszont nem vehetnének részt a kiképzésen. A tervezet halasztási lehetőséget is biztosítana például családi okok vagy tanulmányok folytatása esetén. A moldovai hatóságok évente meghatároznák, hány állampolgár vehet részt a kezdeti katonai felkészítésben. A rendszer várhatóan rotációs alapon működne, hasonlóan a jelenlegi katonai szolgálati formákhoz. Az országban jelenleg 11 területi katonai központ működik, ezek vennék nyilvántartásba az érintetteket, és ezek szerveznék a kiképzést is.

A törvénytervezet másik fontos újdonsága az oktatási rendszert érinti

A védelmi minisztérium olyan új cikkelyt illesztene a jogszabályba, amely lehetővé tenné, hogy a X–XII. osztályos tanulók, valamint a szakmai-technikai képzésben részt vevő diákok választható formában tanulják a „fiatal generáció hazafias nevelése” című tantárgyat. A minisztérium azzal indokolja a kezdeményezést, hogy a tantárgy hozzájárulna a biztonsági kultúra kialakításához. A tervezet külön hangsúlyozza, hogy az új elem nem jelentené az oktatási rendszer militarizálását. A cél megfogalmazása ugyanakkor egyértelműen biztonságpolitikai logikát követ: a diákok olyan megelőző jellegű ismereteket szereznének, amelyek válsághelyzetekben és biztonsági kihívások esetén is hasznosak lehetnek.

Az oktatási minisztérium részéről ugyanakkor óvatosabb hangok jelentek meg. Valentina Olaru, az Oktatási és Kutatási Minisztérium általános oktatásért felelős államtitkára a Szabad Európának azt mondta, hogy a védelmi minisztérium előzetesen nem tájékoztatta őket erről a kezdeményezésről. Szerinte jelen állás szerint nehéz megítélni, pontosan milyen elképzelés áll a javaslat mögött. Olaru úgy fogalmazott: biztosan nem klasszikus tantárgyként kell elképzelni ezt az oktatási elemet, legfeljebb bizonyos tanórán kívüli vagy nem formális tevékenységek formájában jelenhet meg. Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy a választható és tanórán kívüli programokat a Nemzeti Tantervi Tanács értékeli, és azoknak illeszkedniük kell az oktatáspolitikai követelményekhez. A végleges álláspont kialakításához ezért előbb világos tantervi javaslatra lenne szükség.

A moldovai iskolákban a 2026/2027-es tanévben a X–XII. osztályos diákok 44 választható tantárgy közül választhatnak, az informatikai biztonsági alapismeretektől a vállalkozói ismereteken át a robotikáig. A „hazafias nevelés” ebbe a választható kínálatba kerülhetne be, ha a törvényjavaslatot a parlament elfogadja. A védelmi minisztérium elképzelései egyértelműen azt mutatják, hogy Moldova a biztonsági környezet romlására és a térségben érzékelhető katonai fenyegetésekre saját társadalmi tartalékainak megerősítésével válaszolna. Amennyiben a parlament elfogadja a törvényt, Alexandru Roman szerint az új szabályozás 2027. január 1-jén léphet hatályba.