A közösségi médiában toborzott tizenévesek néhány ezer euróért vállalnak gyilkosságokat, miközben gyakran azt sem tudják, kit és miért kell megölniük. A svéd Foxtrot hálózat módszere már Skandinávián túl is elterjedt, és a hatóságok szerint egyes támadások mögött az iráni rezsim érdekei is megjelenhetnek.  

Egy stockholmi külvárosban 2025 februárjában a húszéves Murad Abdelkader munkából tartott hazafelé, amikor egy fegyveres követte a házáig, majd több lövéssel megölte. Az áldozat nem tartozott bűnözői körökhöz, és nem is ő volt a kijelölt célpont.  A mindössze tizennyolc éves Atilla Azimov azonban tévesen azonosította a célpontot, és olyan embert ölt meg, akinek semmi köze nem volt a leszámoláshoz. A svéd bíróság később életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte, miután kiderült, hogy maga jelentkezett egy pénzért végrehajtandó gyilkossági megbízásra. 

Murad Abdelkader meggyilkolása nem elszigetelt tragédia, hanem egy új európai bűnözői modell egyik legsúlyosabb példája. Az Europol ezt „violence as a service”, vagyis megrendelésre végrehajtott erőszak néven írja le. A gyilkosság, a robbantás vagy a megfélemlítés kiszervezhető szolgáltatássá válik: valaki fizet, egy közvetítő elkövetőt keres, mások megszervezik az utazást és a fegyverhez jutást, a támadást pedig gyakran olyan fiatal hajtja végre, aki sem a célpontot, sem a megbízót nem ismeri.

Gyilkossági megbízás egy telefon képernyőjén

A toborzás fő terepe ma már nem az utca, hanem a közösségi média, az online játékplatformok és a titkosított üzenetküldő alkalmazások. A fiatalokat kódolt felhívásokkal és gyors pénzt ígérő ajánlatokkal csábítják, a kapott utasítások pedig sokszor egy számítógépes játék küldetéseire emlékeztetnek. Térképek, videók és egymást követő feladatok vezetik az elkövetőt, miközben a szervezők távol maradnak a helyszíntől. A játékos forma elfedi, hogy a képernyőn kapott következő „küldetés” valójában egy ember megtámadását vagy megölését jelenti.

Johannes Kongsnes Natland története különösen pontosan mutatja meg, miként működik ez a rendszer a gyakorlatban. A norvég fiatalt tizennyolc évesen 270 ezer norvég koronával, mintegy 25 ezer euróval kecsegtették, hogy Nagy-Britanniában megöljön valakit. Egy gyermekotthonban megismert fiatal kapcsolta össze a „Generalen” néven dolgozó tizenéves toborzóval, aki továbbadta őt a Foxtrot egyik irányítójának. Az illető az „Agent 47” nevet használta, amelyet a bérgyilkosról szóló Hitman videojáték-sorozatból kölcsönzött. Natland számára egyirányú repülőjegyet foglaltak Manchesterbe, majd üzeneteken keresztül vezették végig az út minden lépésén. Huddersfield közelében elrejtett pénzt, két lőfegyvert és lőszert kellett átvennie, ezután egy szállodai szobában várta a további utasításokat. A célpont nevét még nem közölték vele, amikor a brit terrorellenes rendőrök 2025. március 19-én elfogták. A londoni Old Bailey esküdtszéke 2026 júliusában bűnösnek találta gyilkosságra irányuló összeesküvésben. Mivel a kiszemelt áldozatot azóta sem sikerült azonosítani, továbbra sem világos, hogy bűnözői leszámolás vagy politikai indíttatású merénylet végrehajtására küldték-e.

A fiatal elkövető eldobható eszköz

A bűnözői hálózatok számára éppen a tapasztalatlanság teszi értékessé a tizenéveseket. Sokuknak nincs komoly bűnügyi múltjuk, ezért kevésbé feltűnőek, miközben a gyors pénz, az elismerés vagy a valahová tartozás ígérete könnyen hat rájuk. A megbízóknak az sem okoz különösebb gondot, ha elfogják őket. Ilyenkor nem kell kifizetni a beígért összeget, az online kapcsolat megszakítható, a lebukott végrehajtó helyére pedig rövid idő alatt új jelentkező kerülhet.

A Natlandet beszervező „Generalen” más tizenéveseket is közvetített gyilkosságokhoz, mielőtt egy újabb terv miatt rendőrkézre került. Ezúttal egy norvég rendőr tizennégy éves fiának megölésére próbált fiatalokat felbérelni. Az egyik beszervezett fiú értesítette a hatóságokat, a toborzó telefonján talált adatok pedig a brit nyomozókat is elvezették Natlandhez. A norvég bíróság tizennégy év szabadságvesztésre ítélte a szervezőt.

Bűnözői hálózat iráni szolgálatban

A Foxtrot bűnbanda eredetileg a svédországi drogpiacért folyó erőszakos leszámolások révén vált ismertté, később azonban jóval szélesebb körben kezdte kínálni szolgáltatásait. Brit, svéd és más nyugati hatóságok szerint a hálózat tagjai Irán megbízásából izraeli és zsidó célpontok ellen is végrehajtottak vagy készítettek elő támadásokat Európában. A szervezet vezetője, Rawa Majid a feltételezések szerint jelenleg Iránban él, miután elhagyta Svédországot, majd törökországi tartózkodási helyét is. Nagy-Britannia 2025 áprilisában szankciókat vezetett be vele és a Foxtrottal szemben, arra hivatkozva, hogy a hálózat az iráni állam érdekeit szolgáló erőszakos műveletekben vett részt. Teherán mindezt tagadja, és visszautasítja azt az állítást, hogy külföldi támadások végrehajtására európai bűnszervezeteket használna fel.

Különösen aggasztóvá az teszi ezt a kapcsolatot, hogy ugyanaz a hálózat egyszerre vállalhat szerepet drogpiaci leszámolásokban és politikai indíttatású merényletekben. A koppenhágai izraeli nagykövetség közelében 2024 októberében két kézigránátot dobtak el, amelyek végül egy közeli lakóépület teraszán robbantak fel. A támadást két svéd fiatal, egy tizenhat és egy tizennyolc éves elkövető hajtotta végre, egyikük pedig később elismerte, hogy a Foxtrot már középiskolás korában beszervezte. A dán bíróság 2026 februárjában terrorcselekmény és emberölési kísérlet miatt tizenkét, illetve tizennégy év szabadságvesztésre ítélte őket.

Az Europol 2025 áprilisában hozta létre az OTF GRIMM nevű műveleti csoportot, amelyben tizenegy ország rendőri szervei dolgoznak együtt a megrendelésre végrehajtott erőszak és a fiatalkorúak toborzása ellen. Az első évben 280 gyanúsítottat fogtak el, hat kiemelt célpontot vettek őrizetbe, és több mint 14 ezer kapcsolódó online fiókot azonosítottak. A Foxtrot fontos szervezőit Irakban és Tunéziában is elfogták, Rawa Majid azonban továbbra is elérhetetlen az európai hatóságok számára. A Foxtrot módszerét időközben más bűnözői hálózatok is átvették, ezért a veszély nem szűnik meg néhány vezető letartóztatásával. Amíg a közösségi platformokon könnyen elérhetők a pénzre, elismerésre vagy közösségre vágyó fiatalok, addig lesznek olyan bűnszervezetek is, amelyek nem gyereket, hanem olcsó és pótolható végrehajtót látnak bennük.