A reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata során – jelentették be a kutatás résztvevői a Duna-parti városban sajtótájékoztatón szerdán.

Závoczky Szabolcs, a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője az emlékhelyen tartott eseményen emlékeztetett rá: antropológusok és régészek közreműködésével tavaly augusztusban kezdődött meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak éveken át tartó tudományos vizsgálata. Az Agrárminisztérium támogatásával, mintegy öt éven át zajló munkálatok során a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) antropológusai által végzett régészeti feltárás magában foglalja a tömegsírok felnyitását, a csontvázak különválasztását, osztályozását, antropológiai morfológiai vizsgálatát, valamint a régészeti leletmentést.     

A feltárást azért végzik, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet, továbbá, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelően új interaktív kiállítás keretében mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.     

Bertók Gábor régész, a JPM megbízott igazgatója azt mondta, az öt tömegsír közül az első feltárása várhatóan nyár végére, ősz elejére fejeződhet be. Az eddigi munkálatok során a reméltnél is gazdagabb leletanyag került elő a földből, annak tisztítása és vizsgálata a következő időszakban  kezdődik, majd az információk kiértékelését végzik el a szakemberek.     

Pálfi György antropológus, az SZTE Embertani Tanszékének vezetője elmondta: a III. számú tömegsírban nyugvókról már most is vannak előzetes feltételezéseik, amelyek kivégzésre utalnak, de ezeket alapos laboratóriumi munkával kell megerősíteni a következő egy évben.     

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: a legfontosabb, hogy az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulóján keresztény szertartás keretében megadhassák a végtisztességet a megalázó módon eltemetett mártíroknak, ehhez pedig fejlesztéseket, beruházásokat is végre kell hajtani.     

A képviselő elmondta: az emlékhelyen megvalósuló fejlesztésekkel azt akarják elérni, hogy a fél évezredes évfordulón méltó körülmények között emlékezhessenek az emberek a nemzet a sorsfordító pillanataira.     

Meglátása szerint olyan emlékhelyet kell létrehozni, amely egyszerre állít emléket az 1526-os vesztes és az 1687-es győztes mohácsi (más elnevezéssel nagyharsányi, Szársomlyó-hegyi vagy villányi) csatának.     

Az eseményen felhívták a figyelmet arra, hogy a feltárás ideje alatt az idén Az év emlékhelyévé nyilvánított Mohácsi Nemzeti Emlékhely változatlanul fogad látogatókat.