Európa számos országában egyre nagyobb tömegek vonulnak utcára, Lengyelországban azonban már az államhatalmi intézmények törvényes működése körül robbant ki súlyos politikai konfliktus. A varsói alkotmánybíróságnál kialakult helyzet miatt Karol Nawrocki köztársasági elnök pénteken megszakította afrikai útját, és visszafordíttatta repülőgépét. Donald Tusk kormánya a jogállamiság helyreállításáról beszél, a jobboldali ellenzék viszont az alkotmányos rend megsértésével vádolja a kabinetet.

Az elmúlt hetekben Európa több országában is jelentős társadalmi elégedetlenség bontakozott ki, amely helyenként erőszakos utcai összecsapásokhoz vezetett. Albániában október közepe óta rendszeresek a kormányellenes tüntetések, amelyek résztvevői az oktatás alulfinanszírozása, a korrupció és a megélhetési nehézségek miatt követelik Edi Rama miniszterelnök távozását. Olaszországban október folyamán erősödtek fel a tiltakozások az alacsony bérek, az emelkedő árak és a közszolgáltatások romló helyzete miatt, október 30-án pedig országos sztrájkhoz kapcsolódó tömegtüntetéseket tartottak. Németországban október 31-én több mint harminc városban vonultak utcára fiatalok, akik az oktatásra fordított kiadások növelését, a megélhetési költségek csökkentését és a kötelező katonai szolgálat visszaállításának elvetését követelik. Portugáliában október eleje óta erősödik a lakhatási válság miatti elégedetlenség, elsősorban a megfizethetetlen albérletek és a kilakoltatásokat megkönnyítő kormányzati tervek miatt. Franciaországban már szeptember közepe óta tartanak a diáktüntetésekből országos megmozdulássá szélesedett tiltakozások, amelyek az oktatási rendszer hiányosságai, a drágulás és Emmanuel Macron elnök politikája ellen irányulnak. Lengyelországban ugyanakkor más természetű válság robbant ki: az utcai demonstrációk középpontjába az alkotmánybíróság feletti ellenőrzés és az államhatalmi ágak közötti hatáskörvita került.

Kapcsolódó

Lángoló városok: tüntetéshullám rázza meg Európát Párizstól Tiranáig

A kormányok nehezen találják a párbeszéd hangját a fiatalokkal, a hatóságok kemény kézzel próbálják fenntartani a rendet.

erőszak tüntetés Franciaország tüntetések

Rendőrök az alkotmánybíróságnál, az elnök visszafordult Afrikából

Október 30-án este rendkívüli jelenetek játszódtak le Varsóban. Rendőri egységeket vezényeltek az alkotmánybíróság épületéhez, amely előtt tiltakozók és ellenzéki politikusok gyülekeztek. A konfliktus közvetlen előzménye az volt, hogy Anna Korwin-Piotrowska alkotmánybíró egy hónapra felfüggesztette hivatali tevékenysége alól a testület elnökét, Bogdan Święczkowskit, valamint helyettesét, Bartłomiej Sochańskit, majd átvette az intézmény irányítását. A korábbi vezetés nem ismerte el az intézkedés jogszerűségét, és alkotmányellenes hatalomátvételről beszélt. A helyzetet tovább élezte, hogy hét bíró állami védelmi szolgálati tisztviselők kíséretében lépett be az épületbe, miközben odakint egyre feszültebbé vált a hangulat. Karol Nawrocki köztársasági elnök ekkor már Szenegál felé tartott, ahol hivatalos tárgyalásokat folytatott volna. Amikor értesült a történtekről, megszakította útját, és visszafordíttatta repülőgépét Varsóba. Döntését azzal indokolta, hogy ilyen helyzetben az államfőnek Lengyelországban van a helye. Hazatérését követően személyesen is megjelent az alkotmánybíróságnál.

A pénteki események hátterében egy hónapok óta húzódó, rendkívül éles jogvita áll. Lengyelországban az alkotmánybíróság bíráit a parlament alsóháza, a Szejm választja meg, esküjüket pedig a köztársasági elnök fogadja. Idén márciusban a parlament hat új bírót választott, Nawrocki azonban közülük csupán kettőnek az eskütételét fogadta el, a másik négy esetében az eljárás szabálytalanságaira hivatkozva megtagadta azt. Az érintettek április 9-én, az államfő jelenléte nélkül, a parlament épületében, közjegyző előtt tették le esküjüket, majd az erről készült dokumentumokat megküldték az elnöki hivatalnak. Közéjük tartozott Anna Korwin-Piotrowska is. Donald Tusk kormánya szerint az államfőnek nincs joga megakadályozni a parlament által megválasztott bírák hivatalba lépését, az elnöki hivatal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az esküt személyesen az államfő előtt kell letenni. Ezt az értelmezést a testület májusban hozott, a kormány által vitatott határozata is megerősítette.

A mostani konfliktus azonban már túlmutat a bírói kinevezéseken: Korwin-Piotrowska a bírák ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó rendelkezésekre hivatkozva távolította el a testület vezetőit, akik szerinte akadályozták a parlament által megválasztott új tagok munkába állását. Święczkowski és támogatói ezzel szemben azt állítják, hogy az intézkedésnek nincs megfelelő jogi alapja, ráadásul olyan személy hozta meg, akinek alkotmánybírói státuszát is vitatják. A lengyel alkotmánybíróság körüli küzdelem egyébként 2015-ig nyúlik vissza, amikor a korábbi liberális és az akkor hatalomra kerülő jobboldali kormány között robbant ki konfliktus a bírói helyek betöltése miatt.

Tusk nem hátrál, Brüsszel a parlament jogköreit hangsúlyozza

Donald Tusk miniszterelnök, a liberális-centrista Polgári Koalíció és baloldali, illetve mérsékelten konzervatív partnerei alkotta kormány vezetője határozottan kiállt az alkotmánybíróság működésének átalakítása mellett. Pénteken kijelentette, hogy a jogállamiság helyreállítása a kormány kötelessége, még akkor is, ha ez nehéz, időnként fájdalmas döntésekkel jár. Szombat esti televíziós beszédében a történteket botrányosnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rend helyreállítása nem jelentheti a törvénytelenség elfogadását.

Tusk szerint a korábbi jobboldali kormányzás idején az alkotmánybíróság elveszítette valódi függetlenségét, ezért annak működését helyre kell állítani. A miniszterelnök a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetőit és az államfőt is bírálta, amiért szerinte akadályozzák a törvényesen megválasztott bírák munkáját. A kormány álláspontja szerint a jelenlegi intézkedések nem az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzését, hanem éppen annak felszámolását szolgálják.

Az Európai Bizottság október 31-én közölte, hogy szorosan figyelemmel kíséri a lengyelországi fejleményeket. Brüsszel hangsúlyozta, hogy az új alkotmánybírák megválasztása a Szejm alkotmányos hatáskörébe tartozik, a lengyel hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell az alkotmánybíróság működését az ország alkotmányával és az európai bírósági ítélkezési gyakorlattal összhangban. A Bizottság emlékeztetett az Emberi Jogok Európai Bíróságának májusi ideiglenes intézkedésére is, amely a parlament által megválasztott bírák hivatalba lépésének akadályozását tiltotta. A brüsszeli állásfoglalás ugyanakkor nem adott külön jogi felhatalmazást az alkotmánybíróság vezetőinek felfüggesztésére. A két kérdés között azonban lényeges különbség van: a parlament bíróválasztási jogköre önmagában még nem dönti el, hogy egy már hivatalban lévő alkotmánybírósági vezető milyen eljárásban és milyen feltételek mellett függeszthető fel tisztségéből.

Kapcsolódó

Iskolai erőszakhullám rázta meg Lengyelországot, Tusk ellen is merényletet tervezhettek

A történtek a közösségi oldalak szabályozásáról is kiélezték a kormány és az államfő közötti nézeteltérést.

Rendőri készültség Lengyelország iskolai erőszak iskolai lövöldözés

Alkotmányos hatalomátvételt emleget a lengyel jobboldal

Karol Nawrocki elnök hivatala a pénteki eseményeket egy alkotmányos állami intézmény jogellenes átvételi kísérletének minősítette, és követelte a törvényes működés helyreállítását. Az államfő szombaton sürgős egyeztetésre hívta a parlamenti pártok képviselőit, miután konzultált a legfelsőbb bíróság elnökével is. A PiS vezetői, köztük Jarosław Kaczyński, szintén élesen elítélték a történteket, szerintük ugyanis Tusk  a liberális-centrista kormánya a jogállamiság helyreállításának jelszavával próbálja politikai ellenőrzése alá vonni az alkotmánybíróságot.

Hasonló álláspontot képviseltek az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának vezetői. Nicola Procaccini társelnök szerint a lengyel kormány fellépése súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget, ezért az európai intézmények nem hagyhatják figyelmen kívül a történteket. A jobboldal különösen azt kifogásolja, hogy a bírói kinevezések körüli jogvitából rendőri jelenléttel kísért intézményi hatalmi konfliktus lett, amelyben az alkotmánybíróság vezetőinek eltávolítása is megtörtént. Nawrocki és támogatói szerint a korábbi igazságügyi reformok vitatott volta sem jogosíthatja fel a jelenlegi kormányt arra, hogy megkerülje az alkotmányos eljárásokat. Bogdan Święczkowski továbbra is az alkotmánybíróság törvényes elnökének tekinti magát, miközben Anna Korwin-Piotrowska november 3-ra összehívta a testület bíráinak közgyűlését.