Kevesebb szó esik a hírekben Szíriáról, amelynek északi részére a törökországihoz hasonló csapást mért a földrengés. Damaszkuszt rendkívüli módon zavarja, hogy a nyugati államok ebben a helyzetben sem akarnak  együttműködni, mivel attól tartanak, hogy a segélyeket a rezsim más módon használná fel. A Maszolnak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a földrengés elképesztő szenvedést okozott a már így is rengeteg traumát átélt szíriai belső menekültek számára, akiknek a számát hárommillió főre becsülik a természeti katasztrófa sújtotta területen.

Tizenkét éve dúl a háború Szíriában. Az ország északi területeit érintette a földrengés, azt a régiót, amely a fegyveres konfliktusok mellett az aszállyal, az élelmiszerhiánnyal, és a nemrég kitört kolerajárvánnyal is küzd. A segélyezést nehezíti, hogy az északnyugati országrész a lázadók kezén van. Hogyan viszonyul ebben a helyzetben a szír vezetés a drámai helyzethez?

Szalai Máté külpolitikai szakértő, a velencei Ca' Foscari Egyetem posztdoktori kutatója megkeresésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy a földrengés négy különböző irányítás alatt álló területet is érintett Szíriában: az Aszad-kormány, a török támogatású milíciák, a főként szélsőséges iszlamista szervezetek által dominált idlibi ellenzék, valamint a kurd erők által ellenőrzött régiókat.

„A négy csoport közötti koordináció minimális, erőforrások megosztásáról azért sincs szó, mert egyik szereplőnek sincs elegendő erőforrása a saját területén lévő helyzet kezelésére. A mentésben így a damaszkuszi kormány mellett nem-állami szereplők, azaz önkéntesek, fehér sisakosok, valamint a vöröskereszt helyi szervezetei vesznek részt. A kormányzat szerint minden humanitárius segítségnek a kormányon keresztül kellene eljutnia a rászorulókhoz, a szíriai diplomaták az elmúlt két napban így erősen bírálták, hogy a nyugati államok továbbra sem akarnak velük együttműködni, mivel attól tartanak, hogy a segélyeket a rezsim más módon használná fel” – mondta a szakértő.  

Menekültek milliói telepedtek le korábban a földrengés sújtotta szíriai régióban. Mit lehet tudni róluk? – kérdeztük. Szalai Máté arról számolt be, hogy a földrengés elképesztő szenvedést okozott a már így is rengeteg traumát átélt szíriai belső menekültek számára, akiknek a számát hárommillió főre becsülik a területen. „Köztük sokan életüket vesztették, másoknak a lakóhelye vált lakhatatlanná. Különösen problémás, hogy a területre külföldi segély eddig is csak egy, az ENSZ által felügyelt határátkelőn tudott bejutni, mivel korábban működő három másikat lezártak Oroszország vétója miatt. Ez a határátkelő viszont most nem tud teljesen működni, az ide vezető út is megrongálódott. Korábban egy informális mechanizmus keretében Törökország fogadott az ellenzékiek által uralt területekről sebesülteket, ez ugyanakkor jelenleg nem tud működni. A hírek szerint a térség összes kórháza kapacitáson felül dolgozik” – fogalmazott a térséget jól ismerő elemző. 

Olyan hírek is voltak, amelyek szerint a földrengést kihasználva az Iszlám Állam terrorszervezet több tagja megszökött egy börtönből a káosz uralta térségben. Szalai Máté ezzel kapcsolatban azt mondta, egyelőre még vitatott, hogy valóban sikerült-e körülbelül húsz dzsihádistának megszöknie egy észak-aleppói börtönből. Hozzátette: ha ez meg is történt, az érdemben nem befolyásolja a válságot. Arra emlékeztetett, hogy a szíriai háború már egy jó ideje alacsony intenzitású konfliktusként zajlik, amiben a harcoló felek nem képesek érdemi áttörésre. 

Szíria közeljövőjének alakulásával kapcsolatban a külpolitikai szakértő azt mondta, a konfliktus befagyott jellege ellenére két folyamat is kibontakozni látszik Szíria kapcsán, amely hatással lehet a háború alakulására. „Az egyik a már egy éve napirenden lévő lehetséges török beavatkozás kérdése az északkelet-szíriai kurd erőkkel szemben. Ennek valószínűsége növekszik, ahogy közeledünk a májusi választásokhoz, bár a földrengés okozta helyzet ezeken a kalkulációkon változtathat. A másik folyamat Szíria lassú reintegrációja a regionális arabközi közösségbe, amely a jelenlegi humanitárius helyzetben még mélyülhet is, jelenleg például Izrael is segítséget fog nyújtani szomszédjának. A kormány nemzetközi legitimációja ugyanakkor továbbra is erősen korlátozott, az ország továbbra is nyugati szankciók alatt áll, az ország ENSZ tagsága ellenére pedig a legtöbb kormány, nemcsak Európában és az angolszász világban, igyekszik távolságot tartani az emberiesség elleni bűnök elkövetésével vádolt szíriai vezetéstől” – fogalmazott a Maszolnak Szalai Máté.