Európai elvárás az oroszokkal való párbeszédhez

Az európaiak készen állnak arra, hogy kedvezően válaszoljanak Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására, ha garanciát kapnak arra, hogy „mostantól teljes mértékben részt vehetnek” az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon – közölte pénteken a francia elnökség.

Emmanuel Macron tanácsadója egy újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen „pozitív” dolognak nevezte, hogy a kezdeményezés az orosz féltől érkezett. „Az az elvárásunk ennek (az orosz-európai) párbeszédnek a megnyitásához vagy formálissá tételéhez, hogy az európaiaknak mostantól - az oroszok számára is - teljes mértékben helye legyen a tárgyalásokon, és aktívan részt vehessenek a következő fordulóban az Egyesült Államokkal és Ukrajnával együtt” – tette hozzá az MTI beszámolója szerint az elnöki tanácsadó.

Pozitívan értékelték Putyin kezdeményezését, de... | Fotó: Agerpres/EPA/archív felvétel

Az orosz elnök csütörtökön a sencseni APEC-csúcstalálkozón közölte: diplomáciai csatornákon keresztül már javasolták európai országoknak, hogy álláspontjuk világossá tétele céljából képviselőik utazzanak el Moszkvába. Oroszország ezek után döntené el, milyen formátumban folytatná a párbeszédet Ukrajnáról.

A tanácsadó jelezte, hogy az európaiaknak közös álláspontot kell kialakítaniuk az ukránokkal és az amerikaiakkal. „Meg kell győződnünk erről, mert tapasztalataink alapján tudjuk, hogy ez (a közös álláspont) nem mindig olyan szilárd, mint ahogy szeretnénk” – fogalmazott a tanácsadó, utalva az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos fordulataira Donald Trump 2025 eleji hatalomra kerülése óta.

A Moszkvában megrendezendő esetleges előzetes találkozón túl Franciaország arra számít, hogy a következő ukrajnai tárgyalási ülésszak Abu-Dzabiban lesz egy egyelőre még meg nem határozott időpontban.

„Az európaiak nélkül nem lesz újabb forduló Abu-Dzabiban” – hangsúlyozta az Elysée-palota. „Nyilvánvaló, hogy az európaiaknak is részt kell venniük a tárgyalásokon” – üzenték.

Az Ukrajnát katonailag támogatni kész országok vezetőinek berlini találkozójáról – amelyen az amerikai küldöttek, Jared Kushner és Steve Witkoff is részt vettek – a francia elnökség kijelentette, hogy „az amerikai tárgyalók jó irányba haladnak”.

Kushner közölte: az amerikai elnök a NATO alapokmányának a kölcsönös védelemre vonatkozó 5. cikkelye alapján továbbra is kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, és szerinte ezzel már Moszkva is „megbarátkozott”.

Amint kijelentjük, hogy Ukrajnának az 5. cikkely szerinti garanciákat adunk, ezzel óhatatlanul azt mondjuk ki, hogy Ukrajna belép a NATO-ba – vélte Kushner kijelentéséről az elnöki tanácsadó.

Macron azt szorgalmazza, hogy kezdődjön vita Ukrajna egyértelmű és egyszerűsített NATO-csatlakozásáról. „Volodimir Zelenszkij elnök maga is azt mondta: nincs semmilyen lehetőség arra, hogy Ukrajna területeket adjon fel; kivéve talán ha az ukránok – meggyőződve arról, hogy a biztonságuk garantálva van – végül ezt elfogadják. De cserébe teljes biztosítékot kérnek arra, hogy Oroszország végleg felhagy agressziójával” – mondta a francia elnöki tanácsadó.

Ezzel párhuzamosan Franciaország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását az Ukrajna ellen péntekre virradóan végrehajtott orosz légitámadás ügyében – jelentette be Jean-Noël Barrot külügyminiszter az X-en.

„A Kreml ismét támadta Kijevet. Civilek haltak meg. Az osztrák és a holland nagykövetség is érintett. Ezek bűncselekmények. Franciaország a leghatározottabban elítéli őket” – írta a tárcavezető.

„Oroszországnak felelnie kell ezért. Teljes a szolidaritásunk az ukrán néppel, valamint az osztrák és holland barátainkkal” – tette hozzá a külügyminiszter.

Oroszország éjjel több hullámban drónokkal és rakétákkal támadta Ukrajnát, amelyek közül kettő átjutott a szomszédos Lengyelországba, és ott lezuhant Varsó szerint. Az Ukrajnát érő támadásokban legkevesebb kilencen életüket vesztették, miközben több energetikai létesítményt és hidat is találat ért.

Az ukrán hatóságok szerint Kijevben legalább hét ember halt meg és további tizenhét megsebesült, a nyugat-ukrajnai Lvivben pedig két halálos áldozata volt a támadásoknak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt állította, hogy Moszkva több mint 110 rakétát és 400 drónt indított el az éjjel Ukrajna ellen, ami azt jelenti, hogy ez volt az egyik legintenzívebb támadás a konfliktus kezdete óta.

Washington siet, Putyin viszont nem

A Financial Times pénteken több forrás egybehangzó értesülését idézve azt írta, hogy Donald Trump amerikai államfő azt szeretné, ha Ukrajna január elejéig békemegállapodást érne el Oroszországgal, hogy még az új demokrata többségű amerikai kongresszus megalakulása előtt megtörténjen – mert az vélhetően növelné az Ukrajnának nyújtott támogatást. A londoni üzleti napilap online kiadása szerint Washington ezt már tudatta az európai és ukrán kormányilletékesekkel.

„Az amerikaiak keményen hajtják ezt az ügyet, és van bizonyos aggodalom azzal kapcsolatban, hogy ukrán részről komoly engedményekre lesz szükség” bármiféle megállapodás eléréséhez – idézi a Financial Times egyik európai kormányforrását, aki részt vett a Kushnerrel és Witkoffal tartott megbeszéléseken.

Egy másik forrás Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva úgy fogalmazott, hogy „az amerikaiak sietnek, Putyin viszont nem”.

Egy magas beosztású ukrán illetékes azt mondta a brit lapnak, hogy „Trump kedveli Putyint, és januárig véget akar vetni ennek az egésznek”. Hozzátette: Oroszország érhet el kedvezőbb feltételeket, ha a megállapodás januárig valóban létrejön.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?