Az Európai Unió vezetői csütörtökön és pénteken Brüsszelben tartják soron következő csúcstalálkozójukat, ahol rendkívül széles és összetett napirend vár rájuk. A megbeszélések középpontjában Ukrajna, a Közel-Kelet helyzete, az unió többéves költségvetése, Kína gazdasági befolyásának kezelése, valamint a migrációval, védelemmel és a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos kihívások állnak.

Nem meglepő, hogy António Costa, az Európai Tanács elnöke saját korábbi elvét is felülírta, miszerint a csúcstalálkozók egyetlen napig tartsanak. Több vezető ráadásul közvetlenül a Franciaországban rendezett G7-csúcstalálkozóról érkezik Brüsszelbe – írja a Politico alapján a News.ro.

A találkozó csütörtökön este 18 órakor kezdődik, amikor az uniós vezetők meghallgatják Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédét. A munkavacsora során a résztvevők a „globális makrogazdasági egyensúlytalanságokról” tárgyalnak – a Politico szerint ez valójában a világ egyre ellenségesebb Kínától való túlzott függőségére utaló diplomatikus megfogalmazás.

Pénteken a vezetők újra összeülnek, hogy megvitassák az EU következő, hét évre szóló, 2 billió eurós költségvetésének kényes kérdését, amely több nettó befizető tagállam ellenállásába ütközik.

Konfliktus Pekinggel

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és kabinetfőnöke, Björn Seibert egy olyan kezdeményezés élére álltak, amely keményebb fellépést sürget az általuk tisztességtelennek minősített kínai kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az európai iparban egyre erősödik az aggodalom, hogy a kontinens vállalatai tovább veszítenek versenyképességükből Pekinggel szemben.
Von der Leyen politikai támogatást kíván szerezni annak kivizsgálására, hogy Kína dömpingáron juttat-e olcsó termékeket az európai piacra, ellehetetlenítve ezzel a helyi gyártók versenyét.

Uniós diplomaták ugyanakkor hangsúlyozták, hogy senki sem kíván kereskedelmi háborút. Az EU Kína legnagyobb exportpiaca volt 2025-ben, mintegy 560 milliárd dolláros értékkel, miközben Európa továbbra is jelentős mértékben függ a kínai alapanyagoktól és alkatrészektől.

Versenyképesség és belső reformok

A csúcstalálkozó célja nem csupán a kereskedelmi riválisok korlátozása, hanem az unió saját gazdasági teljesítményének erősítése is.

A vezetők megvitatják az „Egy Európa, egy piac” elnevezésű tervet, amely az egységes piac átfogó reformját célozza. A javaslat többek között a vállalkozásalapítás szabályait, a közbeszerzéseket és a munkavállalók kiküldetésének rendszerét érintené.

A csütörtöki vacsora során a tagállamok várhatóan elégedetlenségüknek is hangot adnak bizonyos szabályozásokkal kapcsolatban, amelyeket túlzott bürokratikus tehernek tartanak. A viták egyik lehetséges témája a kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer lehet, amelyet az iparági szereplők szerint a magas energiaárak és a kínai verseny miatt egyre nehezebb működtetni.

Költségvetési viták

Pénteken az uniós vezetők a következő hétéves költségvetés végleges méretéről is állást foglalnak. A Ciprus által vezetett uniós elnökség a Bizottság eredeti, 2 billió eurós javaslatához képest 2 százalékos csökkentést indítványozott.

Németország és Hollandia várhatóan a tervezet legfőbb ellenzői lesznek, és további megszorításokat sürgetnek. Ezzel szemben az uniós támogatások legnagyobb kedvezményezettjei – köztük Lengyelország, Portugália és Bulgária – valószínűleg támogatják a ciprusi javaslatot, különösen azért, mert az megkímélné a mezőgazdasági és regionális támogatásokat.

Az EU célja, hogy a tárgyalásokat még a jövő évi francia elnökválasztás előtt lezárja, mivel Jordan Bardella, a választások egyik esélyese már jelezte: vitatná az unió hosszú távú költségvetését, csökkentené Franciaország hozzájárulását, és nacionalista kormányokkal alakítana szövetséget az unió működésének átalakítása érdekében.

Háborús konfliktusok a világban

A vezetőknek az Egyesült Államok és Irán között létrejött előzetes békemegállapodás kérdésével, valamint az ukrajnai háború következményeivel is foglalkozniuk kell. Az izraeli miniszterek elleni szankciókra és a ciszjordániai telepekkel folytatott kereskedelem korlátozására irányuló kezdeményezések várhatóan nem kapnak támogatást, miután Csehország jelezte vétószándékát.

Kapcsolódó

Szolidaritási hullám Románia mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén – Moszkva hárít

Míg a szövetségesek határozottan elítélték Oroszország légtérsértéseit, Moszkva képviselője alaptalan vádaskodásnak nevezte a bírálatokat.

drónbecsapódás Galac drón ENSZ Biztonsági Tanács

Ukrajna eközben továbbra is azt sürgeti, hogy minél több csatlakozási tárgyalási fejezet nyíljon meg, és a tagállamok tartsák fenn politikai támogatásukat, miközben Donald Trump amerikai elnök ismét a háború befagyasztását célzó megállapodás lehetőségére összpontosít.

A Politico által megtekintett, június 16-i keltezésű közös nyilatkozattervezet szerint az Európai Tanács „határozottan elítéli a 2026. május 29-i súlyos incidenst, amely során egy robbanóanyaggal felszerelt orosz drón egy romániai lakóépületre zuhant, és elismeri az Európai Unió keleti szárnyát érő közvetlen fenyegetéseket”.

A dokumentum külön kiemeli a galaci incidenst történt eseményt, amely ismét ráirányította a figyelmet az ukrajnai háború biztonsági kockázataira és az EU keleti határainak sérülékenységére.