A félelmetes ceutai migránshelyzet erős figyelmeztetést adott az uniós államok többségének, kérdés, hogy uniós szinten is történnek-e olyan intézkedések, amelyek elbizonytalanítják azokat, akik az illegális bevándorlás paradicsomának tekintik az EU-t. Románia és Magyarország is csatlakozott az összehangolt európai választ sürgető huszonkét országhoz.   

„Nem engedhetjük meg az ellenőrizetlen tömeges határátlépéseket, a migráció eszközként való felhasználását vagy más hibrid fenyegetéseket, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy az Európai Unióba illegálisan be lehet jutni” – fogalmaztak az aláírók, hozzátéve, hogy készek megfontolni „minden szükséges intézkedést” az ilyen kockázatok kezelésére, „beleértve az ideiglenes belső határellenőrzések megerősítését vagy újbóli bevezetését”. 

A levél aláírói rendkívüli uniós egyeztetést sürgettek, s „komoly aggodalmukat" fejezték ki a ceutai fejlemények miatt. A dokumentum bírálta a spanyol kormány döntését, amely szerint jogi státuszt kapnak bizonyos, engedély nélkül az ország területén tartózkodó migránsok. A levelet Románia részéről. Nicușor Dan államfő is aláírta. Magyarország is csatlakozott a  kezdeményezéshez, Magyar Péter miniszterelnök aláírásával. Közben Olaszország ideiglenesen felfüggesztette a Spanyolországgal szembeni, határellenőrzés nélküli schengeni együttműködést. Finnország és Dánia támogatta az olasz lépést, míg Csehország a spanyol Schengen-tagságá ideiglenes felfüggesztését sürgette.

Kedden az uniós belügyminiszterek olyan intézkedéseket vitattak meg, amelyek megelőzhetnék a válság megismétlődését - számolt be az Euronews. Az ír EU Tanácsi Elnökség által kiadott sajtóközlemény szerint a miniszterek között „közös megértés” alakult ki arról, hogy több területre is ki kell terjeszteni a fellépést. A közlemény szerint az intézkedéseknek ki kell terjedniük az embercsempész-hálózatok elleni küzdelemre, a visszatérések megerősítésére, az uniós határok további védelmére, a harmadik országokkal kialakítandó mélyebb partnerségekre és az előrejelző képesség javítására. Az EU ellenálló képességének és külső határainak biztonságát próbára tevő eseménynek nevezte az unió belügyi biztosa a Ceutát érő tömeges illegális migrációt a tagállamok belügyminisztereinek rendkívüli, videókonferencia keretében lefolytatott tanácskozását követően kedden, sajtótájékoztatón.

Az MTI beszámolója szerint Magnus Brunner közölte: az illegális bevándorlók közül senki nem jutott át Spanyolország európai területére, vagy más uniós országba, a schengeni övezetet nem érintette a tömeges határátlépés. Ez Spanyolország, Marokkó és az Európai Bizottság között az elmúlt napokban folytatott szoros és tartós együttműködés eredménye. A Ceutában kialakult helyzet megoldásának sikere a gyors válaszadásban, a szolidaritásban, valamint a dezinformációval szembeni ellenálló képességben rejlett - jelentette ki. „Európa kiállta ezt a próbát” – fogalmazott Brunner, majd hangsúlyozta: a helyzet hosszú távú megoldásának kulcsa, hogy az Európai Unió egységesen cselekedjen és levonja a helyes következtetéseket.

Kapcsolódó

Ki kell mondani: Spanyolországot megtámadták

A határnál kialakult káosz súlyos tragédiába fordult: többen a tengerbe fulladtak, mások a hullámtörőknél és a kerítés közelében összetorlódott tömegben vesztették életüket.

migránsok migráns migráns-helyzet migráció

Romániát az ügyvivő belügyminiszter, Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter képviselte az egyeztetésen. A tárcavezető sürgette az Európai Unió valamennyi erőforrásának és ügynökségének azonnali mozgósítását Spanyolország támogatására. Predoiu kijelentette: „Románia támogatja az Európai Unió valamennyi eszközének gyors mozgósítását Spanyolország megsegítése, a külső határ feletti hatékony ellenőrzés helyreállítása, valamint az újabb illegális határátlépések megelőzése érdekében”. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb azonnali feladat a helyzet stabilizálása, az unió külső határainak védelme, az újabb illegális határátlépések megakadályozása, valamint az emberéletek tengeri elvesztésének elkerülése. 

A migránsok jogaiért küzdő aktivista, Zakaria Zarroqui szerint a jelenlegi helyzet több szempontból is hasonlít a 2021-es eseményekhez. „A helyzet jelenleg továbbra is ellenőrzésen kívül van” – mondta, hozzátéve, hogy a marokkói Fnideq városában továbbra is sokan gyülekeznek, hogy megpróbáljanak átjutni Ceutába. A kialakult migrációs nyomás miatt Ceuta polgármestere, Juan Jesús Vivas arra kérte a spanyol kormányt, hogy hirdessen szükségállapotot. Szerinte a helyi infrastruktúra és a hatóságok kapacitásai komoly kihívással néznek szembe.

Romániába is jönnének az illegális migránsok 

A Spanyolország fennhatósága alatt álló Ceuta enklávéba illegálisan bejutott marokkóiak közül többen azt mondták, más európai országokba szeretnének továbbjutni. A Nexta Telegram-csatornáján közzétett videóban - amelyet az Adevărul ismertetett - egy riporter arról kérdezte a migránsokat, hová szeretnének eljutni. Az egyik megkérdezett közölte: „Európába, egész Európába. Romániába, Oroszországba – ha munkaerőre van szükségük, Marokkó küld nekik embereket.” Miután az elmúlt napokban 50–60 ezer migráns lépte át a határt, humanitárius válság állt elő. Ceuta egyes részein mindössze két-három kilométer széles, legnagyobb távolsága pedig körülbelül 3,5 kilométer.  

A kialakult helyzetről az Ai Aflat című podcast műsorban beszélt Ștefan Popescu külpolitikai elemző, aki szerint a Ceutában kialakult helyzet nem pusztán spanyol, hanem európai szintű válságot jelent. Véleménye szerint az Európai Unió nem adott megfelelő választ a problémára, és Spanyolországot magára hagyta a helyzet kezelésében. „Európa megbukott ezen a próbán. Ez nem csupán spanyol válság volt, hanem európai válság” – mondta Ștefan Popescu, élesen ellentmondva az uniós biztos értékelésének. Az elemző szerint Marokkó és Spanyolország között régóta léteznek bizonyos feszültségek a két észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta és Melilla miatt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a marokkói hatóságok gyakran szemet hunynak a határátlépési kísérletek felett.

„Nagyon jól tudjuk, hogy Marokkónak vannak bizonyos követelései Spanyolországgal szemben a két enklávéval kapcsolatban. Ceuta azonban több mint 500 éve spanyol fennhatóság alatt áll. Egyértelmű, hogy a marokkói hatóságok nagyon gyakran bezárják a szemüket, és hagyják, hogy a dolgok megtörténjenek” – fogalmazott. Ștefan Popescu megemletette a 2021-es válságot, amikor kiderült, hogy a Nyugat-Szahara függetlenségéért harcoló Polisario Front egyik vezetőjét egy spanyol kórházban kezelték. Akkor néhány nap alatt mintegy 10 ezer migráns érkezett Ceutába Marokkóból és a szubszaharai térségből. Az elemző úgy véli, hogy a mostani események még nem jelentik a legnagyobb kihívást Európa számára. Szerinte egy komolyabb migrációs nyomás a következő évtizedben alakulhat ki, amikor Afrika népessége tovább növekszik, és ez még nagyobb terhet róhat Európára.

Sayfo Omar migrációkutató szerint Pedro Sánchez baloldali spanyol miniszterelnök nyomás alá került. „Ne felejtsük el, Pedro Sánchez volt az, aki idén januárban bejelentette Spanyolország történetének a legnagyobb legalizációs programját, és 500 ezer, már Spanyolországban legálisan tartózkodó migránsjogi státuszának a rendezését ígérte. Az év első felében azonban a várakozásokat felülmúlóan több mint egymillióan jelentkeztek ebbe a programba, ami azonban természetesen aggodalmakat váltott ki különböző európai országok részéről, elsősorban Németországból, Franciaországból, Olaszországból, ahová nagyon sokan Spanyolországon keresztül tovább szerettek volna haladni. A ceutai eseménysorozat végső soron apropót adott ezen országok számára, hogy nyomást gyakoroljanak Pedro Sánchezre” – mondta az Inforádiónak a szakértő. 

Sayfo Omar szerint az EU tagországai, elsősorban azok, akik vagy a frontvonalon vannak földrajzilag, vagy pedig célállomásnak számítanak a migránsok szempontjából, az elmúlt években szigorítottak bevándorlási politikájukat, és különböző együttműködéseket kötöttek észak-afrikai kormányokkal: Megjegyezte: Spanyolország és Marokkó között egy jól működő együttműködés van, nincs  közvetlen bizonyíték arra, hogy Rabat fegyverként nyúlt volna a migrációhoz, de Pedro Sánchez július 20-án Algériában járt, amely a marokkóiak legnagyobb regionális riválisa abban, hogy egy nagyobb szabású LNG-üzletet kössön. „Marokkó ezúttal is valamiféle politikai üzenetet akarhatott küldeni Madridnak” – mondta Sayfo Omar.