A világnak ma égetően nagy szüksége van a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten.

Erdő Péter a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmisén úgy fogalmazott: a keleti és nyugati kereszténység egysége „magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek”.

A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson és „szimbolikus jelentésben gazdag” tettnek nevezte, hogy „eljött közénk és szólt hozzánk” a mise előtt.

Erdő Péter emlékeztetett: I. Bartolomaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt. Ezzel arra emlékeztetett, „hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység”.

Az eucharisztikus lelkiségnek társadalomformáló ereje van és ez a lelkiség képes választ adni a 21. század kihívásaira is – mondta I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka.

Kiemelte: az egyház az eucharisztia ünneplésének liturgiájában „egy szeretetközösségbe” gyűjti össze a híveket fajra, nemre, korra, kulturális, társadalmi és anyagi helyzetre való tekintet nélkül. A liturgia nem az egyes hívők, hanem a hívő közösség találkozása Istennel, vagyis „társadalmi esemény” – tette hozzá az ortodox egyházfő.

A pátriárka kitért arra is: az eucharisztia az egyházi élet központja. A görög szó jelentése hálaadás, köszönet, és ez arra emlékeztet, hogy az ember élete és a teremtett világ „nem a mi tulajdonunk, hanem Isten értékes ajándéka”, amelyet hálával és Istent dicsőítve kell elfogadni.

Hozzátette: az eucharisztia az, amit a hívek a szentáldozás során megtapasztalnak, életük egyetlen dimenziójától sem függetleníthető. Akik az eucharisztiában egyesülnek Istennel, „eucharisztikusan” kell, hogy éljenek a világban. Ez az életmód jelenti a helyes választ napjaink főbb kihívásaira is, például az ökológiai problémákra és az emberi jogok megsértésére. Ebben az értelemben az egyház környezetvédelmi és a szolidaritás kultúráját erősítő kezdeményezései nem reakciók a jelen problémáira, hanem az eucharisztikus tapasztalatban és teológiában gyökereznek.

A válság, a kihívások csak alkalmat adtak arra, hogy az egyház hagyományos szellemisége szerint cselekedjen. Az egyház élete valójában az ökológiai tudatosság és a társadalmi felelősségvállalás iskolája – hangoztatta I. Bartolomaiosz.

A pátriárka beszélt a keresztény világ megosztottságáról is. Georges Florovsky ortodox teológust idézve rámutatott: a keresztények „valamilyen módon ugyanahhoz a szellemi közeghez tartoznak, nem párhuzamos, önálló hagyományokról” van tehát szó. A keleti és a nyugati kereszténység története során sokkal több ponton kötődik egymáshoz, mint ahány ponton konfliktusban vagy vitában állnak egymással – tette hozzá Bartolomaiosz.