A hadfelszerelésekre, fegyverkezésre és katonai célú technológiai kutatásokra tavaly fordítottak első alkalommal 2 ezer milliárd dollárnál többet a világ országai a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése alapján. A ranglistát továbbra is az Egyesült Államok vezeti.

A SIPRI kimutatása szerint a globális katonai kiadások 2021-ben az előző évhez képest, inflációval kiigazítva 0,7 százalékkal, 2 113 milliárd dolláros rekordra emelkedtek. A tavalyi évvel együtt immár hetedik éve sorozatban emelkednek a világ katonai kiadásai.

„Még a koronavírus-világjárvány gazdasági következményei közepette is a globális katonai kiadások újabb csúcsot döntöttek” - mondta Diego Lopes da Silva, a SIPRI kutatója. Az infláció miatt a növekedési ütem lassult ugyan, az inflációt figyelmen kívül hagyva viszont a növekedés 6,1 százalék volt. A 2020-as első járványév utáni jelentős gazdasági fellendülés azt jelentette, hogy a katonai kiadások részesedése a globális gazdasági teljesítményben enyhén, 0,1 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent 2021-ben.

Katonai kiadásainak a GDP legalább 2 százalékára növelésére tett ígéretét tavaly nyolc európai NATO-ország teljesítette, eggyel kevesebben, mint 2020-ban, de ez is jelentős növekedés 2014-hez képest, amikor csak két ország érte el a 2 százalékos határt.

A ranglistát továbbra is Egyesült Államok vezeti. Bár az amerikai katonai kiadások 1,4 százalékkal csökkentek az inflációval korrigálva, a 801 milliárd dolláros amerikai védelmi költségvetés még ezzel együtt is nagyobb, mint a 10 legtöbbet költő ország közül a többi kilencé összesen. A kutatóintézet szerint az Egyesült Államok az elmúlt években elsősorban a katonai kutatásra és fejlesztésre összpontosított. Az amerikai kormány többször is hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az amerikai hadsereg technológiai vezető szerepét a stratégiai versenytársakkal szemben, hangsúlyozta Alexandra Marksteiner, a SIPRI szakértője.

A katonai kiadásokra legtöbbet fordító öt ország 2021-ben az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország volt, amelyek együttesen a globális kiadások 62 százalékát adták. Kína nagy lépésekben zárkózik fel a listavezető mögé: 2021-es katonai kiadásai 4,7 százalékkal 293 milliárd dollárra emelkedtek a SIPRI becslése szerint.

Az Ukrajna elleni orosz offenzíva előtti évben Oroszország katonai kiadásai 2,9 százalékkal 65,9 milliárd dollárra nőttek, ami megfelelt Oroszország bruttó hazai terméke 4,1 százalékának. Oroszország nagy bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók értékesítéséből, amint azt Lucie Béraud-Sudreau, a SIPRI szakértője kifejtette: „a magas olaj- és gázbevételek segítettek Oroszországnak növelni katonai kiadásait 2021-ben”. Az orosz kiadások csökkentek 2016 és 2019 között az alacsony energiaárak és a Krím félsziget annektálása nyomán bevezetett szankciók miatt, de azóta már több alkalommal is emelkedtek.

A Krím 2014-es elvesztése óta Ukrajna 72 százalékkal növelte katonai kiadásait. Tavaly viszont a becslések szerint kiadásai 8,5 százalékkal, 5,9 milliárd dollárra, a GDP 3,2 százalékára csökkentek.

A globális katonai kiadásokról április végén publikált rendszeres éves SIPRI-jelentést a legátfogóbb felmérésnek tekintik világszerte. A kutatóintézet a védelmi költségvetésre vonatkozó hivatalos kormányzati adatokra, valamint más forrásokra és statisztikákra támaszkodva állítja össze jelentését, ami így rendszerint el is tér a NATO és az egyes országok adataitól. Az összegzés magában foglalja a személyzetre, a katonai segélyekre, valamint a katonai kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket is.